2019-ben újra növekszik a családi adókedvezmény összege a két gyermekesek esetében, míg az egy és három gyermekesek kedvezménye változatlan marad. A következő kedvezmények érhetőek el tehát 2019-ben: egy gyermekes családok esetében: az adóalap-kedvezmény 66 670 Ft (vagyis ennyi után nem kell szja-t fizetni), ez nettó 10 000 Ft-ot jelent havonta két gyermekes családok esetében: az adóalap-kedvezmény 133 330 Ft, ez nettó 2*20 000 Ft-ot jelent havonta három vagy több gyermekes családok esetében: az adóalap-kedvezmény 220 000 Ft, amely 33 000 Ft-ot jelent havonta, gyermekenként A családi adókedvezmény továbbra is érvényesíthető havonta és egy összegben adóbevalláskor is. Személyre szabott tanácsadásért keress az alábbi email címen:
Családi pótlék – kevésbé közismert oldaláról is Nem biztosításhoz kötött családtámogatási ellátás ugyan, mégis azt gondolom, hogy ebben a cikkben a jogosultsággal, szüneteléssel és bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos ismert szabályokon túl, kevésbé ismert oldaláról is olvashatnak, ami – tekintettel a családi adókedvezmény igénybevételére – a hétköznapi életben is hasznos információkkal szolgál. 2019. április 8. Csökkentse a fizetendő szja-t 2. rész A cikksorozat első részében az első házasok kedvezményét mutattam be, most pedig a családi adókedvezménnyel kapcsolatban szeretnék teljes körű tájékoztatást nyújtani. 2019. Családi kedvezmény - Könyveléscentrum Családi kedvezmény 2019. január 9. PM: célszerű még januárban nyilatkozni az adókedvezményekről A gyermeket nevelőknek és a fiatal házasoknak célszerű még januárban nyilatkozniuk munkáltatójuknál az általuk igénybe vehető adókedvezményekről, mert a kedvezmények hatása így már a januári jövedelemben jelentkezik – hívja fel a figyelmet szerdai közleményében a Pénzügyminisztérium (PM). Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
A kedvezményt minden jogosultsági hónapban érvényesítheti, amennyiben Ön jogosultnak tekinthető.
Európai Bíróság;Európai Bizottság;Ausztria;ingázók;ítélet;kötelezettségszegési eljárás; 2022-06-16 15:09:00 A testület ítélete szerint az osztrák "kiigazítási mechanizmus" az állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Az uniós joggal ellentétes az Ausztria által a munkavállalók számára nyújtott családi támogatásoknak és különböző adókedvezményeknek a gyermekeik lakóhelye szerinti államtól függően történő kiigazítása, a mechanizmus közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül - olvasható az Európai Bíróság közleményében. A döntés az Ausztriába ingázó magyarok szempontjából igen fontos. Az Európai Bíróság közleménye felidézi, hogy 2019. január 1-jén Ausztria úgynevezett "kiigazítási mechanizmust" vezetett be azon családi támogatások és különböző adókedvezmények átalányösszegének kiszámítása céljából, amelyek olyan munkavállalókra vonatkoznak, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. Családi adókedvezmény 2019 | News7.hu - friss hírek, információk. A vonatkozó adókedvezmények közé tartozik az eltartott gyermek után járó adókedvezmény, a családi bónusz "plusz", az egyedüli keresőknek járó adókedvezmény, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és a tartásdíj után járó adókedvezmény.
A tengerészek meg is érdemelték a dicséretet, hiszen a két évig tartó jeges-tengeri utazás és a Ferenc József-föld feltérképezése során valóban emberfeletti teljesítményt nyújtottak. A sikeres expedíció dacára a Monarchia sohasem kísérelte meg elismertetni a szigetcsoport feletti tulajdonjogát, hiszen egyrészt az expedíció magánvállalkozásként indult, másrészt pedig Ferenc József (ur. 1867-1918) amúgy sem kívánt belebonyolódni a kolonizációs versenyfutásba. Ebből eredően tehát téves az a megállapítás, miszerint a sarkvidéki terület a dualista birodalom gyarmata lett volna; a valóságban a szigetcsoport csak az 1920-as években szerzett komoly stratégiai jelentőséget, egészen addig a "senki földjének" számított. A Ferenc József-föld az ekkor kirobbanó rivalizálás során szovjet fennhatóság alá került, napjainkban pedig Oroszország birtokát képezi.
A Monarchia 1872-74-es északi expedícióján felfedezett Ferenc József-földet a Szovjetuniónak csak 1926-ban jutott eszébe annektálni. Így akár azt is lehetne hinni, hogy fent, hogy a messzi északon fennmaradt egy olyan osztrák-magyar gyarmatszerűség, amely magát a dualista birodalmat is túlélte. Ez téves, de attól még továbbra is ott van valahol az é. sz. 81. fokán túl a mi Budapest-fokunk, és a kalandregénybe illően megmenekült felfedezők emlékét több más magyar vonatkozású elnevezés is őrzi. Trianon nem csak a Kárpát-medence bő kétharmadát vette el Magyarországtól, a kínai érdekeltségünk is odalett – a tiencsini történetet legutóbb Vujity Tvrtko riportfilmje idézte fel, magyar gyarmatként beszélve a pár utcás koncessziós területről. Bár ez többszörösen hibádzik (nem gyarmat és nem is magyar), arra jó apropó, hogy előkerüljön egy másik, jóval nagyobb terület, amit szintén szokás osztrák-magyar gyarmatként emlegetni. Fotó: Vasárnapi Újság / A Ferenc József-földet, ezt a Jeges-tenger azóta is gyakorlatilag lakatlan, 192 szigetből álló csoportját véletlenül és akarata ellenére fedezte fel az "Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció".
És milyen jó tette. Manapság, amikor a tenger alatti nyersanyagkincsek miatt a terület jócskán felértékelődött, Oroszország a messzi északon fekvő Ferenc József-szigetektől számolja azt a 200 tengeri mérföldet, amíg befolyása jog szerint tart az Arktisz területén. A szigetek egyébként ma is gyakorlatilag lakatlanok. A szovjet időkben katonai célokra használták, ma már tudósoknak is szabad a bejárás. A neve pedig ma is Ferenc József-föld. (Kiemelt kép: Tegetthoff-fok a Ferenc József-földön. Forrás: Wikipedia) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.