dohányzás A dohányzás az asztmától kezdve a keringési betegségeken át egészen a rákig számos egészségügyi probléma kockázatát növeli. Akik emellett még alkoholt is fogyasztanak, azoknál különösen nagy a szájüregi, a gége- és a nyelőcsőrák veszélye. A 20. században a dohányzás károsította legsúlyosabban az emberek egészségét, és a megelőzhető halálozások okai között is az első helyet foglalta el. A cigaretta – közvetve vagy közvetlenül – Észak-Amerikában évente több mint 473 000 ember haláláért felelős, tehát többen halnak meg miatta, mint az alkoholizmus, az AIDS, az autó- és tűz okozta balesetek, a gyilkosságok és az öngyilkosságok miatt összesen. Ráadásul ebben az adatban nincsenek benne azok, akik más dohánytermékek, azaz szivar, pipadohány és a "füst nélküli dohánytermékek", azaz a tubák és a bagó miatt veszítik életüket. Egy figyelmeztető adat: Magyarországon 19 percenként meghal egy ember a dohányzás következményeként! Ha dohányzunk, a legjobb dolog, amit az egészségünk védelméért tehetünk az, hogy sürgősen lemondunk róla.
A fenti lista közel sem teljes, ez csak néhány, a rendkívül gyakran előforduló következmények közül. Valljuk be, egyik sem kellemes és szívünk szerint mindegyiket elkerülnénk! Lássuk, milyen hatással van a dohányzás a száj belső részére és azon belül is a fogakra, hiszen ezen a területen is számos negatív következménnyel számolhatnak a dohányzók! A dohányzás hatása a fogainkra A dohányfüsttel gyakorlatilag izzó, méreganyagokkal teli füstöt szívunk be, és ez az anyag megy végig a szájüregtől egészen a tüdőig, ezzel megbetegítve minden szervet és szövetet, amivel csak kapcsolatba lép. Ahogy fentebb már említettük, a fogak besárgulnak a dohányosok esetében, és ezt csak nagyon kis valószínűséggel lehet eltüntetni, orvosi fogfehérítéssel is igen nehéz dolguk van a szakembereknek. A szépség romlása azonban csak egy, a számos fogakat érintő következmény közül. A dohányfüstnek gyulladáskeltő hatása is van: többek között ínygyulladással lehet számolni tartós dohányzás esetén. Ennek esélyét az immunrendszert gyengítő nikotin is fokozza.
A károsodásért a nikotin, a monoxid és a dohányfüstben szintén megtalálható ciánhidrogén tehető felelőssé. Romlik a keringés és a gázcsere a magzatot tápláló érhálózatban. Emiatt nemcsak a magzati halálozás, spontán vetélés, koraszülés, korai csecsemőhalálozás kockázata nő meg, hanem visszamarad a magzat fejlődése is. A dohányzás okozta nagyszámú betegség érthetővé teszi, hogy miért ró olyan jelentős terhet az egészségügyre és közvetve magukra az adófizető állampolgárokra ez a szenvedély. Cselekednünk kell és a hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják tudunk is mit tenni a dohányzás okozta egészségkárosodások megelőzése érdekében. Szerző: Dr. Szilágyi Tibor 2006. 09. 06. (Aktualizálva - 2016. 03. 21. )
Leggyakrabban a légutakban és a tüdőkben alakulnak ki az eltérések. A légutak belső falát borító sejteknek és mirigyeknek a fentiekben már említett működészavara miatt igen gyakran alakul ki hörghurut és tüdőgyulladás (azaz heveny) és idült légúti gyulladás. Amellett, hogy gyakori tünet a köhögés és a köpetürítés, igen sokszor és főleg előrehaladott stádiumban légzészavar jön létre. Két idült légúti betegség legfőbb kóroka a dohányzás: az idült hörghuruté és a tüdőtágulásé. E betegségek különösen, ha érbetegséggel, pl. szívkoszorúér-elmeszesedéssel járnak együtt jelentősen megnövelik különböző sebészeti beavatkozások, illetve az altatás és a műtét után kialakuló tüdőgyulladás kockázatát. A legjelentősebb kóros elváltozás azonban, amelyet a dohányzás okoz, a tüdőrák (a szájüregi és gégerák szintén gyakoribb). Kialakulásához két-három évtizedes dohányzó múlt szükséges. Leginkább azokat veszélyezteti, akik fiatalkorban szoktak rá a dohányzásra és felnőttként is rendszeres dohányosok maradtak.
Hazánkban a dohányzó nők száma közel egymillió. Örvendetes, hogy ez a szám fokozatosan csökken, azonban nem eléggé. Ugyanis a rendszeresen dohányzók jóval nagyobb egészségügyi kockázatnak teszik ki magukat, mint a nemdohányzók. Azonban a cigarettázó nők (és természetesen a férfiak) környezetében sincsenek biztonságban a velük egy fedél alatt élők, hisz a passzív dohányosok körében is jelentősen, mintegy 25%-kal nagyobb a dohányzással kapcsolatos betegségek következésének a kockázata. A dohányzás nőket érintő káros hatásai szerteágazóak. Milyen káros hatásai vannak a dohányzásnak? A dohányzás a szívkoszorúér betegségek kialakulásának egyik legnagyobb kockázati tényezőjét jelenti. A nőknél nagyobb a betegség kialakulásának a veszélye, mint a férfiaknál. A dohányzó nőknél nagyobb veszélyt jelent az agyvérzés és az agyinfarktus bekövetkezésének valószínűsége is. A cukorbetegség kialakulásának a veszélye is nagyobb a dohányzó nőknél. A dohányzás nyomot hagy a cigerettára rendszeresen rágyújtó nők szépségén is.
Sajnos a bombabiztosság nem. Az oltásra szánt víz tározóját abba a toronyba helyezte, amibe a kémény is került, így a tárolt matériát megvédte télen a fagy ellen. Annak érdekében, hogy a kéménybe feljutó szikra vagy hamu ne okozzon tüzet, az egész tornyot 76 méter magasra emelte, ahol már nem jelenthetett veszélyt a száraz iratokra. A toronyból szép kilátás nyílik a budai hegyekre, ezért a tetejére erkélyt illesztett. Nem alkalmazott az épületen fát, a tetőszerkezetet is vasbetonból tervezte. " Forrás: Egy nagy hibát azonban elkövetett. Ilyen értékű irathalmazt semmiképpen sem lett volna a felszín közelében tárolni. Ezt bizonyítják a háborús események. Jelenlegi és régebbi nevei: 1874-től Bécsi kapu tér, 1860-tól Wiener Tor Platz, 1854-től Juden Platz (Zsidó tér), 1696-tól Wiener Platz, Wiener Platzer (Bécsi tér), A XVI. -XVII. században Becs kapuszu mahalle (Bécsi kapu mahalle), 1320-tól Szombathely, Szombat piac Forrás:, Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. "
Az Országos Levéltár már száz éve uralja a Bécsi kapu tér látványát, egyben őrzi a magyar államiság kulcsfontosságú dokumentumait: a legrégebbi itt őrzött irat 1109-ből származik, azonban története Szent Istvánig nyúlik vissza. A Pecz Samu által tervezett historizáló épület egyedülálló, mivel kizárólag levéltári célokra épült 1913 és 1923 között. A Levéltár épületének rövid története Előzmények Az ország, azaz a magyar rendek levéltára (Archivum Regni) 1756. évi alapításakor a pozsonyi országházban talált otthonra. Innen 1784-ben a feloszlatott klarissza apácarend budai kolostorának épületébe, a budai országházba költözött, ahol a levéltári használatra átadott helyiségek már a beköltözéskor is szűkösnek bizonyultak. A Magyar Királyi Országos Levéltár létrehozásakor, 1874-ben fölmerült egy önálló levéltári épület felépítésének terve. Pauler Gyula (Zágráb, 1841. május 11. – Badacsonytomaj, 1903. július 6. ) 1863-ban szerzett jogi, majd bölcsészdoktori oklevelet a pesti egyetemen. 1874-ben országos főlevéltárnokká nevezték ki.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára - Bécsi kapu tér A Magyar Országos Levéltár – más közgyűjteményi társintézményekhez (Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár) hasonlóan – nemzeti kincseket őriz. Az ország történetének elmúlt ezer éve alatt készített alapvető oklevelek, iratok ebben az intézményben találhatók meg a legnagyobb számban. A Magyar Országos Levéltár 250 éves történelme során folyamatosan bővítette és bővíti gyűjteményét és szolgáltatásait is. A korábbi korszakoktól eltérően ma már mindenki számára nyitva áll. A történész kutató, a történelem iránt érdeklődő, netán családja felmenőire kíváncsi személy az intézményben segítséget kaphat érdeklődésének kielégítésére. A Levéltár munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy bárki, aki arra jogosult, kutatási engedélyt kapjon és megtekinthesse a számára fontos iratokat.
Különösen fontos a Bécsi kapu téri központi épület iratanyaga, hiszen egy-egy középkori oklevél értéke önmagában is felbecsülhetetlen. A levéltár gyűjteménye mintegy 100 000 darabos, és ez kiemelkedően a legnagyobb a Kárpát-medence térségében. Értékük és sérülékenységük miatt ezeket az okleveleket azonban csak különleges esetekben adjuk kézbe eredetiben. A központi épület, az itt őrzött okleveleken kívül a magyar történelem csúcspontjait bemutató falfestményei, szekkói miatt is nevezetes. A historizmus levegőjét árasztó oszlopfők, kődíszítmények, a történelmi Magyarország városainak címereit ábrázoló üvegablakok mellett ezek határozzák meg a palota hangulatát. (Lásd erről a Virtuális sétát és az Érdekes képeket! ) Az érdeklődők, történészek kiszolgálásán kívül a levéltár másik fontos feladata az állomány védelme, restaurálása, hiszen a jövő nemzedékeinek csak ezáltal őrizhető meg ez az értékes gyűjtemény. Eközben folyamatosan végezzük az iratok levéltári rendszerezését, mert így a kutatók hamarabb juthatnak a számukra fontos dokumentumokhoz.
Mielőtt az Arrabona Városvédő Egyesület megalakult volna, alapítói már álmodtak egy olyan történelmi "Mert a kereszténység védőbástyája, ki ellene tör, lebírja…" Belvárosról, mely Győr egyedülálló kincsévé, és így a Világörökség részévé válhatott volna. 2007-ben nagyon közel állt hozzá ez a város, hogy a Virágpiactól a Dunakapu térig tartó városszakasz valódi fejlődésén keresztül, épített hagyományainak megőrzése által, elnyerje ezt a címet. A győri történelmi Belváros a Világörökség részeként a lokálpatrióta szellem virágaival, a helyi értékeink egyedülálló harmóniájával és ezek különleges szellemiségével mutathatott volna példát az emberiségnek. Erről az útról azonban egyesek jobbnak – és főleg kifizetődőbbnek – látták leterelni azt a birkanyájat, amelyik a kolompon és a pásztorkutyák ugatásán kívül más hangot ma már nem ért. Ezeknek a birkáknak teljesen mindegy mi van, csak új legyen, csillogjon, villogjon, és a terelő ebek pedig azt csahogják, amint pásztoraik ezt XXI. századnak, fejlődésnek és innovációnak nevezik.
Ezzel összefüggésben készítjük el a különböző segédleteket, ezáltal az érdeklődő már előzetesen kikeresheti magának a kutatandó iratokat. A Levéltár azonban nem csupán azok számára nyújthat érdekes, fontos és hasznos információkat, akik ellátogatnak valamely kutatótermébe, hanem kiadványai által azok számára is, akiket érdekelnek gyűjteményeink, nemzetünk vagy családja múltja. A Hess András téri iratanyag egy része a Lángliliom utcai épületbe került, ezek 2018. február 1-jétől az óbudai kutatóteremben ismét kutathatók.