Az ultraibolya sugárzás hullámhosszának tartománya a röntgensugárzás és a látható fény tartománya között található. Az UV sugárzás mérése főként a meteorológia számára fontos, azonban számos egyéb helyen is szükséges. Az ultraviola sugárzást mérő műszerek nem mindegyike képes a teljes tartomány (200- 400 nm) vizsgálatára, sok helyen elég csak egy adott részének mérése (UV-B). UV sugárzás mérő Forgalmazók EUROCHROM Kft. | Szombathely Vásárlóinkat a PCE mérőműszer gyártó cég termékeivel tudjuk kiszolgálni, mely professzionális ipari műszereket ( nyomásmérő, oszcilloszkóp, hőmérő, villamossági eszközök) és egyéb mérőeszközöket gyárt immár több, mint 15 éve. Az ipar minden... LAB-COMP Kft. Budapest A Lab-Comp Kft-t 1989-ben öt, korábban gázkromatográfok és számítógépek javítását és karbantartását végző magánszemély alapította. A tulajdonosok előző külföldi és belföldi kapcsolatai és tapasztalatai alapján a kft rövidesen több külföldi... Precimer Kft. Mérőműszer: kereskedelem, kalibrálás, hitelesítés.
Leírás és Paraméterek Ezzel az egyszerű eszközzel, mindig pontosan tudjuk az UV sugárzás intenzitását! Csak akasszuk fel a számunkra észrevehető helyre, ahol azonnal látjuk, mit mutat! Kis mérete miatt mindenhol elfér, bárhová magunkkal vihetjük! Használata egyszerű: Ha színtelenek a szemek nincs UV sugárzás, ha kis mértékben elszíneződik, akkor alacsony, vagy közepes, ha teljesen, akkor a sugárzási szint magas! Az alábbi ábra szemlélteti a mérő működését. Az UV káros hatása nem múlik el soha, minél többet vagyunk kitéve neki, annál magasabb a bőrrák esélye! Hölgyeim, a magas UV sugárzás miatt a bőr évekkel előbb öregszik, melynek a látvány a sem kellemes. Származási hely: PRC Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Hasonló termékek
- α-, β-, γ- és X-sugarak mérésére - nagy mérési pontosság - belső memória 2000 mért értékhez sugárzás típusok α-, β-, γ- és röntgensugarakat mérési tartomány dózis sebesség: 0, 01... 1000 mSv / h impulzus dózis arány: 0... 30. 000 cpm, 0... 5000 cps sugárdózis felhalmozódása: 0, 001...... 9, 999 mSv Sv impulzus adag felhalmozódása: 0... 9.
Egészen pontosan egy búvár egyetlen napját mutatja be, aki a biztos halál tudatában merül le az erőmű alatti, erősen radioaktív és szennyezett vízbe, hogy megakadályozza a nagyobb katasztrófát. Az Ideglelés Csernobilban tinijei katasztrófatúrára indulnak (Fotó: RAS-archív) És akkor térjünk vissza az HBO- látható sorozathoz (május 7-től keddenként, HBO, 21. 00, HBO3 22. 00, ismétlés: a héten többször). 1986. április 26-án hatalmas robbanás rázza meg a Szovjetunió egyik tagállamában, Ukrajnában működő csernobili atomerőművet. A négyes blokkban történt nukleáris baleset következtében nagy kiterjedésű radioaktív felhő képződik, majd indul meg Kelet- és Észak-Európa felé. Kijev ostromára fordulnak, Csernobilt elfoglalták az oroszok, sok az áldozat - Napi.hu. A gyárvezetés kapkodva intézkedik, riasztják a munkásokat, a tűzoltókat, később a katonaságot, és próbálják megérteni, mi történt. Valerij Legaszov atomfizikus azonban már tudja, hogy nagy a baj, az atomerőműben bekövetkezett katasztrófa beláthatatlan következményekkel fenyeget. Miközben a szakemberek megpróbálnák kiutat találni a nehéz helyzetből, a pártfunkcionáriusok, a döntéshozók paranoiásan rettegnek, nehogy bármi is kiderüljön, inkább elszabotálják az intézkedéseket.
Az ország villamosenergia-ellátásában meghatározó szerepet játszik az atomenergia, a termelés felét adja a négy telephelyen (Zaporozsnye, Rovnó, Khmelnyitskij és Dél-Ukrán Atomerőmű) működő 15 blokk. A reaktorokat betonból készült, hermetikus védőépületekben helyezték el, ami bizonyos fokú védelmet jelent egy esetleges támadás vagy repülőgép rázuhanás ellen, ugyanakkor egyértelmű, hogy ezek a polgári létesítmények – mint ahogy más polgári létesítmények – nincsenek katonai támadásra méretezve – írja Aszódi Attila. Mindent a csernobili nukleáris balesetről. Mi történt? | Zöld megújuló energiaforrások. RLuts / Wikimedia Commons Khmelnyitskij, atomerőmű. Az ukrán atomenergia-szabályozó testület korábban arról tájékoztatta az IAEA-t, hogy folyamatosan kapcsolatban van Ukrajna működő atomerőműveivel, amelyek jelenleg biztonságosan működnek, és fel vannak arra készülve, hogy leállítsák a blokkokat, ha támadás érné ezeket a létesítményeket. A csernobili atomerőműtől eltérően a működő erőművek nyomott vizes típusúak – tudtuk meg az OAH-tól. A nemzetközi gyakorlat szerint az atomerőművek felkészülnek a biztonsági elemzéseik alapján elképzelhető súlyos balesetek kezelésére, a következmények enyhítésére.
Bár az erőmű erről a városról kapta a nevét, tudtuk hogy az igazi látványosság nem ez az egykor jobb időket látott, ám lassan elnéptelenedő település lesz. Csernobil város határa Ne feküdj a földre! A Zónába való belépésünk előtt idegenvezetőnk elmondta hogy háromféle ember látogat ide: a tudósok, a katasztrófaturisták és azok, akiket egy bizonyos videojáték miatt esz ide a fene. Mivel az oldalamon a S. T. A. L. Csernobilban jártunk: 35 évvel később a veszélyzónában. K. E. R. Clear Sky gyűjtői kiadásához kapott zsák lógott, a katonai gyakorlóm jobb vállán pedig a játékhoz mellékelt felvarró virított, így nem tudtam elhessegetni az érzést hogy az utolsó csoport létszámát növelem. Az atomerőműhöz közelebb fekvő Pripjaty városáig tartó úton vezetőnk elmondta a viszonylag egyszerű szabályokat. Senki ne üljön vagy feküdjön le a földre, mert a talajréteg porszennyezése a ruhába vagy a bőrre kerülve nem szolgálja az egészségünket. Ne vegyünk el tárgyakat és főleg ne hozzuk ki magunkkal. Több mint negyedszázada fürdenek már itt a radioaktivitásban, ilyesmit pedig még az se dugdosson a zsebébe, akit kényszerítenek.
A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigy ben, telíti a pajzsmirigy et. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegség ek, vérképzőszervi betegség eket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>> Ami viszont valóban emelkedett sugárzást mutatott, az az Ukrajnából érkező teherautók, kamionok alváza volt.
A reaktorban konstrukciós hiba miatt öngerjesztő folyamatok indultak be, és a teljesítménye nőni kezdett. Helikopter a megrongálódott atomerőműnél a kármentesítési munkálatok alatt 1986. május 3-án. © AFP / RIA Novosti / Kostin Igor Az elhárítási munkálatokban részt vevő teherautók és járművek fertőtlenítése. © AFP / RIA Novosti / Igor Kostin A baleset egyik áldozatának kezelése a Szovjetunió Egészségügyi Minisztérium 6. számú kórházban 1986. augusztus 15-én. © AFP / RIA Novosti / Vladimir Vyatkin Hajnali 1:23-kor az operátor megnyomta a vészleállító gombot, de a szabályozórudak nem megfelelő kialakítása miatt csak tovább nőtt a reaktor teljesítménye. A gyors hőnövekedés miatt a rudak eldeformálódtak, a reaktor teljesítménye másodpercek alatt a névleges százszorosára nőtt. Hajnali 1:24-kor a hirtelen fejlődött gőz szétvetette a reaktort, ami ennek következtében felrobbant. Ezután a fejlődött hidrogén- és szén-monoxid-gáz is berobbant, ami szétrombolta a reaktor épületét is. Az atomerőműben lévő több ezer tonna grafit kigyulladt, a füst a kisméretű radioaktív darabkákat is magába szívta.
Így minél tovább terjed a kibocsátás, annál kevésbé veszélyes a környezetre. A nukleáris szakértő arra is rámutatott, hogy Magyarország mind adminisztratív, mind végrehajtói oldalról komolyan felkészült egy esetleges nukleáris vagy radiológiai baleset lakosságot érintő hatásainak kezelésére. A lakosság védelmét az ONER (Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszer) biztosítja, amely működőképességét rendszeres gyakorlatok segítségével tesztelik. Amennyiben egy nukleáris vagy radiológiai balesetből olyan mennyiségű radioaktív anyag kerülne a környezetbe, ami a lakosság egészségét veszélyeztetheti, az ONER-ben részt vevő szervek lakosságvédelmi intézkedéseket rendelhetnek el, jegyezte meg Aszódi. Ilyen például, hogy a lakosság maradjon az otthonában, bezárt (esetleg tömített) nyílászárók mellett, bizonyos esetekben pedig szükség lehet a lakosság kimenekítésére is. A jódtablettával kapcsolatban - amiért egyébként itthon roham indult a patikákban - a szakember leszögezte: nem egy univerzális "sugárzás elleni szer", és csak akkor indokolt az alkalmazása, ha nagy mennyiségű radioaktív jódot tartalmazó kibocsátás történik, és akkor is csak ott alkalmazandó, ahol az alkalmazásával járó előnyök meghaladják az azokkal járó kockázatokat.