Velük később a kisebbségi életben újra találkozott, komoly nemzetépítő munkában. Költeményt először az Új Idők c. újság közölt tőle 1916-ban. 1918-tól állandó munkatársa az Erdélyi Szemlének, és 1921-ben az ő szerkesztésében indul meg az Erdélyi Szemléből átalakult Pásztortűz, amelyet a legnehezebb időben szerkesztett. Körülötte és a Pásztortűz körül alakult ki az erdélyi irodalom. Reményik Sándor életét egymásra hatóan két tényező határozta meg: kereszténysége és magyarsága. Az iskolában tanult történelmi és irodalomtörténeti anyaghoz járult a családi környezet, amelyben jellemet formálóan élt a negyvennyolcas szabadságharc eleven emléke. Édesanyja nemcsak szerette az irodalmat, hanem finom értője is volt. A békediktátum kihirdetése után elhallgatott. A magányosság szigetére vonult. Reményik Sándor verse Archívum - gyerekversek.hu. Ez a Reményik – a Végvári-versek után – szenvedő, törődő, halk hangú ember. Persze belső töprengéseit, legbelsőbb érzéseit is a nagy megrendülés élménye színezi. Szenvedésekben volt része, hónapokat töltött szanatóriumokban, és a húszas évek derekától úgy érezte, hogy népe felmorzsolódása is elkerülhetetlen.
Reményik Sándor: Ne ítélj Istenem, add, hogy ne ítéljek – Mit tudom én, honnan ered, Micsoda mélységből a vétek, Az enyém és a másoké, Az egyesé, a népeké. Istenem, add, hogy ne ítéljek. Istenem, add, hogy ne bíráljak: Erényt, hibát és tévedést Egy óriás összhangnak lássak – A dolgok olyan bonyolultak És végül mégis mindenek Elhalkulnak és kisimulnak És lábaidhoz együtt hullnak. Mi olyan együgyűn ítélünk S a dolgok olyan bonyolultak. Remenyik sándor versek . Istenem, add, hogy mind halkabb legyek – Versben, s mindennapi beszédben Csak a szükségeset beszéljem. De akkor szómban súly legyen s erő S mégis egyre inkább símogatás: Ezer kardos szónál többet tevő. De azért mindig az életet hirdette. Emberileg is nagy tett volt az élete: reménytelenül is csillagokkal népesítette be az erdélyi éjszakákat. Ha nem lesz többé iskolánk című verse több mint illusztráció, egy nép élniakarás-vágyának szimbóluma. Ez a Reményik Sándor már a transzilvanizmus lírai képviselője volt. Számot vetett a kisebbségi létezéssel: mindig lesz, míg lesznek államok, amelyekben jelentős számmal élnek más nemzeti hagyományú népek.
Magas maradt e szék, Nagy eszményekre váró, S inkább üres, De magát mindenkinek … Olvass tovább Nem volt ilyen szobám soha:Alacsony kis padlásszoba, De szeme égigérő hegyre nézS a hegy viszont az ő szemé nehány bútordarab, Oly durván összerótt, –De visszadobnék minden földi jót, Ha ezért kínálnák cserébe. Ez az én remeteszobácskám. Körül a falon fenyő, páfrány, És vadvirág az eretteim a nagyvilágban, Látjátok: én most itt lakom. Az ablakokon zöld zsalu van:Nehéz, zöld pilla a szemen, De … Olvass tovább Halványpiros hegyi virágÖleli lábát a keresztnek. Távolról a sötét fenyők:Titoktudó konok erőkFeléje gyökeret eresztnek. És ölelik a föld alatt. Reményik sándor istenes versek. Így rejtik el imádatuk. Olyan szép itt és oly szabad! Alatta kanyarog az útÉs még mélyebben a arcán kín – s örök remény. A zúgó vízbe letekint, –S mosolyg a vad patak dühén. A borbereki templom falára írom Fölötte égig ér a törékeny, oly kicsi. Harangja elhaló szavátEzer gúnyos harangvirágAz erdőn túlcsilingeli. Fenn Isten jár a csú fényben elhalad:Testőrei: dárdás fenyőkÁllnak titáni sorfalat, A szirt felett, s az ég alatt.
Ha azt mondom, Káposztafalvi-karszt, vagy Káposztafalvi-mészkőhegység, az nem sok embernek mond valamit, de ha azt mondom Szlovák Paradicsom, az már sokkal több embernek csal mosolyt az arcára és felvillannak szemeink előtt a láncos létrás rámpás szurdokvölgyek emlékképei. Mi az, hol van a Szlovák Paradicsom? Ugyanakkor még ezzel sem vagyunk egészen közel a valósághoz, mert a Hernád és a Gölnic folyó közötti területet nemzeti parkká nyilvánították 1988-ban és nem csak a szurdokokkal tagolt Sztracenai-hegység tartozik ide, hanem a Sztolica- és a Rozsnyói-hegység, sőt az Alacsony-Tátra keleti végnyúlványának egy része is. Az egész terület egyébként a Gömör-Szepesi-érchegység területéhez tartozik, így azon sem kell meglepődni, ha például Szepes-várában tett kirándulásunkkor azt látjuk, hogy a vár is a nemzeti park része. De térjünk vissza a túrázók szemében oly népszerű Sztracenai-hegységhez, és vegyük sorra, mennyi hihetetlen látványosság van ezen a vidéken. Az összesen 9 darab több száz méternél is mélyebb szurdokvölgy a túrázók egyik bakancslistás célpontja, mélyükben láncokkal, létrákkal és rámpákkal szerelt túraútvonalak kanyarognak az óriási vízesések között.
A domboldalakat sűrű erdőség borítja, az összefüggő tűlevelű és lombos erdőket kisebb-nagyobb tisztások szakítják meg. A Szlovák paradicsom területén számtalan állatfaj található. Élnek itt gerinctelen állatok, lepkék, bogarak, puhatestűek, madarak. Némely állatfaj védett, mint pl. : az apolló lepke. Az itt előforduló mintegy 200 gerinces állat közül 130 védett. A Szlovák paradicsom a táj elzártsága és megfelelő feltételei miatt kedvező életfeltételeket biztosított a ragadozó madarak számára, melyek közül napjainkban az egerészölyv és a sólyom található meg itt. Értékesebb fajok közé tartozik a szirti sas, a kis békázó sas és a karvaly. A térség nehezen megközelíthető részein él a medve, farkas, hiúz, vadmacska, barlangokban pedig a denevérek különböző fajai. Bővebb információ: Látnivalók a környéken: Képek forrása: MAKASE,,
1. nap – Budapest – Rozsnyó – Erdőalja. Suchá Belá szurdok. Erdőalja - Poprád. Hajnalban találkozunk (4. 45-kor) Budapesten a Hősök terén, a Műcsarnok melletti buszparkolóban, indulás 5. 00-kor. Losoncon és Rozsnyón át délelőtt érkezünk meg a Szlovák Paradicsom nyugati részének legfontosabb turistaközpontjába, Erdőaljára (Podlesok, 550 m), ahonnan érkezés után azonnal nekivágunk a hegység legismertebb, leglátogatottabb szurdokvölgye, a Suchá Belá-völgy bejárásának. Ebben a szurdokban, a zöld jelzésű turistaúton egymás után sorakoznak a szebbnél-szebb vízesések, sorrendben a Tálak-vízesések (29, 5 m), az Ablakos-vízesés (12, 5 m), a Teknős-vízesés (8, 5 m), az Oldalsó-vízesés (8 m), valamint a Lépcsős-vízesés (8, 5 m). A vízeséseket a mellettük emelkedő sziklafalra szerelt vaslétrákon, sziklatálcákon, sziklahágcsókon és doronglétrahidak százain át hagyjuk magunk mögött. A szurdok maga kb. 4 km hosszú, nagyjából 3 óra alatt járjuk végig. A szurdokvölgy végén egy tágas erdei tisztáson (959 m) tartott pihenő után a szurdokvölgy fölött vezető gerincen haladó sárga és piros jelzésen jutunk vissza Erdőaljára, ahol buszra szállunk, majd tovább indulunk Poprádon található kényelmes szállodánkhoz.
Beutazási feltételek - Szlovákia Szlovákiába a turisztikai célú beutazás - folyamatosan frissített - feltételeit a K onzuli S zolgálat o ldalán: itt láthatjátok! Kérjük, figyelmesen olvassátok el! Köszönjük szépen! Figyelem! A beutazás feltételeinek való megfeleléséről mindenki - az oldalon található kritériumoknak megfelelően - saját maga köteles gondoskodni! 1. nap - kiutazás - túra a Suchá Belá szurdokban - hazautazás Kiutazás: egyénileg, személyautókkal Kiutazás: Magyarország/Budapest – Szlovákia/Podlesok - kb. 250km / 3, 5 - 4 óra. A kiutazás egyénileg történik. De, "telekocsik" szervezésében segítséget nyújtunk. Aki-nek esetleg nincs saját személyautója, jelentkezéskor jelezze, s ebben az esetben a weboldalunkon található automatika, igyekszik "összehozni" azokkal, akiknek még van szabad hely az autójában. (Abban az esetben, ha vannak felajánlott szabad helyek. ) Találkozás (túravezetővel, túratársakkal): 09. 00-kor Podlesokban Túra: Podlesok - Suchá Belá / Száraz-Fehér-völgy szurdok - Klastorisko - Podlesok A megérkezést követően, gyors felszerelés igazítás után megkezdjük szurdok-túránkat a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park leglátogatottabb szurdokában a Suchá Belá völgyben.
Eddig a táskában pihenő felszerelésünket most elővesszük, majd a "beöltözés után" a közel 40 év után ismét látogathatóvá legszebb és egyben legvadabb Paradicsomi szurdokot elkezdjük meghódítani. Az elmúlt évtizedekben senki által nem járt szurdoknak egy tűzvészt követően ennyi időre volt szüksége, hogy regenerálódjon, ám a nemzeti park dolgozói úgy gondolták, hogy az újranyitását követően a régi vaslétrák és tálcák helyére via ferrata lenne az igazi, amitől még izgalmasabbá vált ez a természeti csoda. A kezdők által is bátran végigjárható ferrata végén jól esően elfáradva érkezünk majd vissza járműveinkhez, hogy megkezdjük 4-5 órás hazautunkat Magyarországra. Teljes menetidő: 6-7 óra táv: 17 km szint: 894 méter fel és le. Az oldalon látható képeket Gutter Krisztián készítette.
Vannak még szabad helyeink Bővebben 2022. 10. 07 - 2022. 09 Hétvégi kiruccanás Szlovákia kedvenc túraközpontjába, a Káposztafalvi-karsztra. A hegység különlegességét a szurdokvölgyek adják, ahol számtalan létra, lánc és palló segít minket az előrejutásban. 2022. 09. 23 - 2022. 25 A titokzatos Zemplén leglátványosabb túráit vonultatja fel ez a hétvégi utazásunk. Nem is gondolnánk, mennyi természeti és kulturális kincset rejt a vadregényes Zemplén a sziklakilátóktól a középkori várakig. Kéktúra 5. Bakonybél – Bodajk 2022. 06 - 2022. 09 Az ötödik Kéktúra szakasz a Bakony rejtelmes ösvényein vezet végig. Felkapaszkodunk a Kőris-hegyre, megcsodáljuk a Tési-fennsík szélmalmait, végigjárjuk a Gaja-szurdokot, megismerkedünk a Cseszneki várral és a Lamberg-kastéllyal.