Móra Ferenc nevét mindannyian ismerjük, számos verset, mesét, elbeszélést, regényt írt, ezenkívül könyvtárosként, muzeológusként és régészként is tevékenykedett. Alföldi régészeti feltárásokat szervezett, és emellett a szegedi kultúra fellendítéséhez is nagyban hozzájárult. Igazi polihisztor volt és a magyar ifjúsági irodalom talán legkiemelkedőbb alkotója. Most azonban nem a munkásságáról lesz szó. Szegedi legendák sorozatunk legújabb részében Móra szövevényes szerelmi életét mutatjuk be. Az 1879-ben Kiskőrösön született Móra Ferenc öt év jegyesség után 1902-ben vette feleségül Walleshausen Ilonát, akit már a házassága napján sem szeretett, inkább csak tiszteletből vette el. Házasságuk ideje alatt még jobban elhidegültek egymástól, mivel az asszony leginkább a konyha világában érezte jól magát: sütött-főzött, még szakácskönyvet is írt. Nem igazán érdekelte a férje, így ő eleinte az alkotásban, később pedig más nőkben kereste a boldogságot. Az irodalomtörténet szerint Móra első szeretője egy barátjának – Domokos Lászlónak – a felesége, Lölbach Emma volt.
Egy szegedi magánszemély felajánlásával egy eddig ismeretlen Móra-kézirat került az egykori igazgató nevét viselő helyi múzeumhoz. A dokumentumban Móra Ferenc betegségére hivatkozva kér szabadságot a város polgármesterétől. Móra Ferencet már egészen fiatalon gyakran ágyba kényszerítették a súlyos betegségek, gyógyulása érdekében pedig Olaszország és a mai Horvátország szanatóriumait látogatta. Életének utolsó éveiben rohamosan romlani kezdett az állapota, halála előtt egy hónappal szerelmének, Kalmár Ilonának némi keserűséggel szavaiban a következőket írta: "Igazán csak a haldoklásomnak élek. " Orvosai évekig félrediagnosztizálták, fájdalmait epekőre fogták, pedig hasnyálmirigyrákban szenvedett. Móra mindvégig bízott felépülésében, 54 évesen azonban elvitte a gyógyíthatatlan kór. A szegedi Móra-múzeum az egykori igazgatója hét évvel halála előtt az akkori polgármestertől, Somogyi Szilvesztertől négy hét szabadságot kért orvosai tanácsára. A kérést tartalmazó pecsétes levél, valamint a doktor által kiállított igazolás kerültek a múzeum gyűjteményébe.
Volt Mórának egy tizenöt évvel idősebb bátyja, Móra István, aki tanítónak ment, de közben költő, néprajztudós volt, akinek verseit és cikkeit szívesen hozták a szegedi újságok; még színdarabot is írt serdülő leányok számára, amelyet bemutattak. Tehát ha nem is volt igazán híres költő, az alföldi városokban ismert és tisztelt irodalmi embernek számított. Ő biztatta és a korai években segítette hamar tehetségesnek bizonyuló öccsét. Móra Ferenc költőnek indult, gimnazista korában nemcsak az önképzőkörben tűnt ki, hanem egy félegyházi újság közölte is a diák írásait, s így az Alföldön, bátyja nyomában, már az ő neve is ismert kezdett lenni, amikor a fővárosban még senki sem tudott felőle. De csak húszéves korában volt anyagi. lehetősége, hogy beiratkozzék a budapesti egyetemre. Természetesen tanárnak indult, de az már meglepő, hogy nem irodalmi vagy nyelvi szakra ment, hanem földrajz–természetrajz szakosnak. Minden izgatta: a természettudomány is. Ebből származott az első komoly kellemetlensége.
És azután megírja főművét, az Ének a búzamezőkről -t, a magyar falu örömeinek és bánatainak lírai finomságú, kitűnő lélekrajzzal formált, hősök nélküli hőskölteményét, a legszebb magyar regények egyikét (1927). De adós volt még a nagy történelmi regénnyel. Sokáig készült rá, végre 1932-ben megjelent az Aranykoporsó, amely egy lírai szerelmi történet köré felvetít egy szükségképpen elmúló, hanyatló erejű társadalmat. Ez a regény a haldokló ókor látomása a haldokló polgári világból tekintve. Volt egy kisregénye, a Hannibál föltámasztása, amely oly erőteljesen pellengérezi ki az egész Horthy-korszakot, hogy szerkesztő barátai lebeszélték a közlésről: ebből már nem kellemetlensége, hanem baja származik. El is tette jobb időkre. Csak a felszabadulás után (tizenöt évvel az író halála után) jelent meg. Jelentékeny írás, odatartozik írója főművei közé. Ez az élet szakadatlan önemésztő munkával telt el, pedig Móra gyenge testalkatú volt, régóta lappangott benne a tüdőbaj. Egyre többet kellett gyógyhelyeket keresnie.
– Bármit, amit írsz, azt ismerned kell – fogalmazott, utalva arra, hogy az írás rendkívüli háttérmunkát és forráskutatást igényel, ez pedig hatványozottan igaz a történelmi regényekre. Mint mondta, az Anjouk történetének hossza és összefüggősége miatt vázlatfüzeteket vezet, amelyeket régebben még kategóriákra is bontott, hogy észben tudja tartani a történethez létfontosságú karaktereket vagy éppen a kor jellemzőit. Bíró szabolcs anjou 49. Mint kiderült, Bíró Szabolcs maga is hagyományőrző, a szintén hagyományőrző ismerősei pedig hatalmas segítséget nyújtanak neki az írás során, gyakran pedig róluk mintáz egy-egy karaktert. Az Anjouk-sorozat főszereplői között találjuk a Bátor-családot, akik teljes mértékben fiktívek, de számos olyan karakterrel is dolgozik a szerző, akik a valóságban is léteztek – mint Károly Róbert vagy Nagy Lajos –, őket pedig, mint fogalmazott, az általa olvasott források és a pillanatnyi intuíciók, érzések alapján jeleníti meg. Bíró Szabolcs kiemelte: már tisztában van a történet végével is, ahol össze fog érni a valóság és a fikció, de ezt egyelőre nem árulja el, mert szeretné, ha meglepetés lenne.
Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben a könyvre nyomtatott ár az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek. 3599 Ft Ragnarök Könyv,, Anyám a jeges észak, emlői a hófödte csúcsok, méhének tüze edzett a sziklává, ami vagyok. Atyám az ordas tenger, tőle kapom fagyos pofonjaim, s ő temet el, ha meghalok. Nőm a csendes magány, hozzá mindig visszatérek. Gyermekeim vér és halál, kiket csapásimmal nemzek. "... 3439 Ft Ragnarök [eKönyv: epub, mobi] Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető. eKönyv,, Anyám a jeges észak, emlői a hófödte csúcsok, méhének tüze edzett a sziklává, ami vagyok. Bíró Szabolcs: Anjouk VII. - A birodalom ura | könyv | bookline. "... Anjouk VII. - A birodalom ura [eKönyv: epub, mobi] eKönyv 1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb... Anjouk VII.
- Királyok éneke 1333. A visegrádi udvar negyedik éve folytat tárgyalásokat Nápollyal, amikor Anjou Károly végre... Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Üdvözlettel: A csapata