Kedvező étrendi hatását az alacsony kalória tartalmának és a benne levő sok vitaminnak és ásványi sónak köszönheti. Tömör fejei húsos, ropogós, sok vizet tartalmazó levelekből állnak. Rukkola Ősrégi kultúrnövény, a mediterrán ételek fontos nyersanyaga, amelyet a pizzériák rizottójában és pizzájában mindig fellelhetünk, de nálunk csak néhány éve kezdett elterjedni. Erkélyen, magaságyban is jól termelhető, vetőmagja is kapható. A levelek íze kissé kesernyés, csípős, a tormára és a dióra emlékeztető. Batáta (édesburgonya) termesztése a kiskertben » Balkonada növények. Bővebben a termesztéséről >> Pitypang (gyermekláncfű) A rétek, legelők és a kertek egyik leggyakoribb, évelő gyomnövénye, amelyet például Franciaországban széles körben termelnek is. A friss, zsenge leveleit régebben nálunk is gyűjtötték és kora tavaszi salátát készítettek belőle. Bővebben a pitypangról >> Kerti zsázsa A legegyszerűbben és leggyorsabban termelhető saláta alapanyag. A barna magjait földdel megtöltött cserépbe, vagy vastag itatóspapír rétegbe vessük el, alaposan öntözzük meg és alufóliával letakarva helyezzük el szobahőmérsékletű helyen.
Tudta, hogy a megfelelő növénytársítás növelheti a terméshozamot? Ugyanez fordítva is igaz: csökkenés is előfordulhat, ha olyan növényeket ültetünk egymás mellé, amelyek nem kedvelik egymást.
A sorozatunkban megjelent Gyümölcsök termesztése a kiskertben című könyv jól áttekinthető formában veszi sorra a gyümölcsök termesztésérre vonatkozó tudnivalókat. Általános ismereteket közöl a gyümölcstermő növények felépítéséről, sajátosságairól, környezeti igényeiről és ápolásáról. Átfogó módon taglalja a gyümölcsfajok szaporításának módjait, továbbá megismertet a gyümölcsfák metszésének technikájával is. A könyvből részletesen nyomon követhetjük a korona-, illetve sövénytípusok kialakításának, karbantartásának és gondozásának módszereit. Külön fejezet foglalkozik az egyes gyümölcsfajok jellemzőivel, elterjedtebb alanyaival, valamint termesztésre ajánlott fajtáival. Ha már kikeltek a zöldségek, és aszály van, akkor érdemes minden locsolás között átkapálni a földet, hogy fellazítsuk a talajt, ezzel is lassítva a folyadék párolgását. Tény, a kiskert jár némi munkával, azonban az irodai robot után egy kis fizikai munka segít kikapcsolni az állandóan pörgő agyunkat, és persze, késő tavasszal, valamint nyáron a finom termés is bőven kárpótol minket azért, hogy a szabadidőnket nem a kanapén ülve töltöttük.
Ez a fajta is kevés gondozást igényel. Mindig ősszel ültessük, gyorsan kihajt és fokhagyma módra gond nélkül áttelel. Nyáron a nagy szárazságban hetente egyszer érdemes locsolni úgy, hogy lazítsuk meg körülötte a talajt, hogy ne tömörödjön. A paradicsom, paprika, uborka, eper közé ültetve természetes gombaölőként is alkalmazható. A többi fokhagyma fajtával ellentétben pedig nem szükséges minden évben betakarítani, ugyanis nem rothad el a földben. Elefánt fokhagymák hatása a szervezetre Mivel számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, rendkívül jótékonyan hat a szervezetre. Akárcsak a fokhagyma ez is tartalmaz allicint, így a koleszterinszintre és a vérnyomásra is jótékonyan hat a fogyasztása. Fokhagyma Mag Vetése. Hatóanyagai nem engedik a vérlemezkék összetapadását, így akadályozza a vérrögképződést, de az emésztés elősegítésére és bélfertőtlenítésre is alkalmas. Ugyanis serkenti a jótékony hatású baktériumok szaporodását, ezáltal segít az egészséges bélflóra helyreállításában. Ezenkívül kiváló vérnyomáscsökkentő, gátolja az érelmeszesedést, a koleszterinproblémák kezelésének természetes gyógyszere.
Napos, világos helyen termesszük, árnyékos helyen nem várhatunk bőséges termést. A vöröshagymát magvetéssel és dughagyma ültetésével lehet termeszteni. Makón az első évben termelik meg a dughagymákat, melyeket a következő évben ültetnek el és ebből fejlődnek ki augusztus végére a betakarítható vöröshagymák. Kiskertben jóval egyszerűbb megoldás, ha dughagymát vásárolunk, melyet márciusban lehet elültetni, vagy ősszel, de ideálisabbnak a tavaszi időpont tekinthető. A zöldségmagok vetése. A magvetés ideje szintén márciusban van. A magvetéshez és a dugványozáshoz, alakítsunk ki sorokat 20 cm-es sortávolságra egymástól. A dughagymákat egymástól 15 cm-es tőtávolságra kell kiültetni, a hagyma csúcsa minimum 2, 5 cm-rel kerüljön a talaj felszíne alá. Magvetés esetén 2-3 hetes csírázási időre számíthatunk, a túl sűrű vetést ritkítsuk, úgy, hogy 5 cm legyen a növények között, a kiszedett palánták jól bírják az átültetést, átültethetjük őket máshova is. A magvetés száraz időjárás esetén rendszeres öntözést igényel, a július közepétől csökkentsük az öntözést.
Pannónia: Hosszú tenyészidejű bőtermő fajta. Egyéves termesztésre, friss fogyasztásra és tárolásra alkalmas. A hagyma enyhén csúcsosodó gömb alakú, nyaki része jól záródó. Héja barna, húsa tömött, fehér, enyhén csípős. Rákóczi Piroska: Középkésői, jól tárolható fajta, egyéves termesztésre. Hagymája nagy, gömb alakú, barna héjszínű. Húsa tömött, fehér, enyhén csípős ízű. Betegségekkel szemben ellenálló. Spanyol óriás: Egyéves termesztésre, friss fogyasztásra alkalmas, hosszú tenyészidejű, óriás méretű (80-100 g átlagsúlyú) fajta. Hagyma vetőmag bejo. A hagyma szép gömbölyű, külső héja világos barna, húsa fehér, kellemes ízű. Salátának, levesnek is kitűnő. Rövid ideig tárolható. Stuttgarti óriás: Egyéves és dughagymás termesztésre alkalmas, középkésői, nagy termőképességű fajta. A hagyma lapított gömb alakú, külső héjszíne sötét sárga, húsa fehér, enyhén csípős. Tisza F1: Nagy termőképességű, hosszú tenyészidejű, áttelelő fajta. Külső héjszíne barna, húsa fehér, enyhén csípős. Átlagsúlya 50-70 g. Friss fogyasztásra ajánlott.
Az nem elég, hgy csak zöld:( Én is vettem zöld-lóbalzsamot és SZart sem ért:(Mert az a fajta amit én vettem, csak árnika és kámfor tartalmú volt. Kezdés: 2020. szeptembertől Időtartam: Határozatlan idejű jogviszony, rugalmas munkaidő (heti 40 órás munkavégzés), Várjuk fényképes, magyar nyelvű, amerikai típusú, vagy EUpass önéletrajzod a "Jelentkezem" gombra kattintva!... 13 napja Tanító, tanár Fürkész Innovatív Általános Iskola A Fürkész suli 2020-2021. tanévétől keresünk képzett, együttműködő csapatunkba ~matematika szakos tanárt ~informatika szakos tanárt ~testnevelés szakos tanárt ~természetismeret tanárt ~rajz szakos tanárt Van egy innovatív pedagógiai koncepciónk, amellyel célunk... 23 napja magyar nyelv és irodalom szakos tanár munkakör betöltésére... illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: Szakos tanári munkakörbe sorolt feladatok ellátása. Illetmény és juttatások:...... rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: Főiskola, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, Magyar állampolgárság, büntetlen... 7 napja Tanár VII.
A fokhagyma értéke elsősorban magas - 35% körüli - szárazanyag- és jelentős, mintegy 6%-os fehérjetartalmában rejlik. Jellegzetes szagát allilszulfid-tartalmától kapja, amely baktericid (baktériumölő) hatású. Hazánkban elsősorban az ország délkeleti részén termesztik, bár sajnos az utóbbi években egyre nagyobb az import aránya. A fokhagyma Közép- és Nyugal-Ázsiából származó, ősidők óta termesztett növény. Vannak egyéves, kétéves és évelő, valamint tavaszi és őszi típusai. A tavasziak általában nem fejlesztenek magszárat. Bojtos gyökérzete van, hosszúnappalos körülmények között, nagy melegben nem fejleszt gerezdeket, csak gömbölyű hagymafejeket. Hagymája normális körülmények között több fiókhagymából (gerezdből) áll, amelyek a hagymalevél tövén számos egymás melletti oldalrügyből fejlődtek ki. A fiókhagymákat kívülről buroklevél veszi körül. Levelei laposak, egyenesek, bordázottak, a bordákon molyhos bevonat található. A nálunk termesztésben elterjedt fokhagymának nincs sem virága, sem sarjhagymája, de vannak magszárat fejlesztő (sarjhagymás vagy virágot hozó) típusok is.
Az egyre erősödő tavaszi napsugarak hatására melegszik a talaj. Konyhakertünkben az ősszel előkészített talaj már készen áll a korai, hidegtűrő zöldségek magjainak vetésére. A következőkben ehhez nyújtunk segítséget. Ha ősszel nem trágyáztuk meg a talajt, akkor a vetés megkezdése előtt végezzük el. Bizonyos zöldségfélék csak szerves trágyázás hatására fejlődnek szépen, egészségesen, humusszal is megfelelő tápanyagot juttathatunk ki. A szerves tápanyag utánpótlás a talaj szerkezetét és vízháztartását is javítja. Fontos, hogy elvégezzük a talaj előkészítést. Apró morzsás talajt kell kialakítanunk. Már vethetjük a zöldborsót, spenótot, petrezselymet, fokhagymát és zöldhagymát. A dughagyma virágszárba szökkenését elkerülhetjük hőkezeléssel. Bizonyos zöldségfélék csak palánta neveléssel adnak kielégítő termést, ilyen például a zöldpaprika. Palántaneveléshez már külön földkeveréket is lehet kapni kertészetünkben. Alacsonyabb szerves anyag tartalmú és rostos és levegős szerkezetű. A palántadőlést gombák okozzák, ezért az erre érzékeny fajok esetén kezeljük a talajt növényvédő szerrel.
A fokhagyma igényei A fokhagyma nem melegigényes. Legnagyobb termés a télen 10 °C-on tárolt fiókhagymák (gerezdek) kiültetésekor várható. Tenyészideje első szakaszában a növény alacsony hőmérsékleten is jól fejlődik, de később - az érés előtt - már magasabb hőmérsékletet igényel. Fejlődéséhez nem kell sok nedvesség, a szárazságot jól bírja. Tápanyagigényes, szereti a kötöttebb (réti agyag- és a folyómenti öntés-) talajokat. A fokhagyma vetése Növényi sorrendbe illesztése, talaj-előkészítése, trágyázása általában a vöröshagymáéval megegyező. A vöröshagymánál azonban tápanyagigényesebb növény. A nálunk termesztett típusokat általában fiókhagymákkal (gerezdek) szaporítják. A hideget jól bírja, ezért már ősszel sor kerülhet kiültetésére. Tavasszal a vöröshagyma dughagymájánál korábban ültethető. Az őszi ültetésű fokhagyma általában többet terem, de rosszabbul tárolható, a tavaszi ültetésű viszont kevesebbet terem, de jobban tárolható. 40 cm sor- és 6 - 8 cm tőtávolságra ültetjük úgy, hogy a gerezdek legalább 2 - 3 cm mélyen kerüljenek a talajba.