Az akadálymentesített táborban 2001 óta több mint 3 ezer daganatos, cukorbeteg, vérzékeny, illetve krónikus ízületi gyulladásban szenvedő 0 és 18 év közötti gyereket, fiatalt fogadtak. Békési Andrea, a Bátor Tábor orvosigazgatója hangsúlyozta: a programok, a mindennapi kihívások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a táborozók önbizalma, önértékelése növekedjen, a sikerélményt tudatosítják minden egyes résztvevőben. A tavaszi turnusokban testvértáborokat is szerveznek, amelyen a beteg gyerek egészséges testvérével vehet részt. Az őszi, családi táborokba a 7 év alatti kicsik a családjukkal mehetnek. A táborban "mini kórház" működik, így a betegek orvosi kezelése folyamatos. Békési Andrea elmondta: a táborban önkéntes szakorvosok, szakápolók, dietetikusok és gyógytornászok felügyelnek a lakókra, de további önkénteseket szívesen fogadnak. A gyerekeket a kezelőorvosok javasolhatják a a "tábori kezelésre". Digitalizálják a Bátor Tábort. A Bátor Tábor tagja az Association of Hole in the Wall Campsnek amelyet az Oscar-díjas színész, Paul Newman alapított 20 évvel ezelőtt.
Források [ szerkesztés] Építészfórum Archiválva 2009. október 14-i dátummal a Wayback Machine -ben Tízéves a Bátor Tábor. A Bátor Tábor Alapítvány tíz éve. Tízéves a beteg gyerekeket gondozó Bátor tábor. Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Bátor Tábor honlapja A Bátor Tábor az Association of Hole in the Wall Camps oldalán
A 2001-ben életre hívott Bátor Tábor súlyos és krónikusan beteg gyermekeknek és családjaiknak kínál ingyenes, élményterápiás programokat önkéntesek közreműködésével. 20 éves történetük alatt már több mint 10 000 érintettnek nyújtottak sorsfordító élményeket, adtak erőt az élethez, a gyógyuláshoz. Nem hagytuk magukra a Bátrakat – Tourism is our Passion Photo Award. A járvány ellenére sem hagyják cserben azokat, akik számítanak rájuk: tábori és kórházi programjaikat átültették az online térbe, a digitális oktatás alatt elszakadt osztálytársakból pedig iskolai programjukkal segítenek közösségé kovácsolni. Készen állnak arra, hogy akár online programjaikon, akár a táborban is még több beteg gyerek életeket változtassák meg. Már csak 1% kell! Hozzáteszed?
Ha úgy döntöttél, belevágsz az egyik legbátrabb és legszuperebb kalandba, amiben csak részed lehet, itt elolvashatod, hogyan jelentkezhetsz hozzánk tábori önkéntesnek. Regisztráció és jelentkezés Ha még nem voltál önkéntesünk, vagy voltál, de csak a régebbi adatbázissal találkoztál eddig, először is regisztrálnod kell a felületen. A regisztráció része egy adatlap kitöltése, egy fénykép, egy önéletrajz, és egy írásos referencia feltöltése, amihez a sablont itt találod. Referenciát a családtagjaidon kívül bárki adhat neked, a fontos az, hogy elolvashassuk olyasvalakinek a véleményét rólad, aki objektív képet adhat nekünk néhány készségedről, képességedről – csupa olyan tulajdonságra kérdezünk rá, amik fontosak nekünk a táborban, az önkéntesek értékelésénél is ezeket figyeljük. Ezután a Jelentkezések menüpontnál tudod lekérni a jelentkezési kérdőívet, amit e-mailen kapsz majd meg. Kapcsolat - Bátor Tábor. Életeket változtatunk. A kérdőív kitöltésére szánj elegendő időt, körülbelül 45 percet. Vannak benne kifejtős kérdések is, hiszen szeretnénk minél jobban megismerni téged, minél többet megtudni a tapasztalataidról és motivációidról.
Elsősorban Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát céloztuk meg. Emellett kiemelt célunk, hogy évközben is egyre több turnust szervezhessünk. Ősszel és tavasszal családi táboraink vannak, ide hét éven aluli beteg gyerekek jöhetnek az egész családjukkal. A program természetesen itt is mindenki számára ingyenes, és úgy készülünk, hogy minden korosztály találjon a kedvére való foglalatosságot, a szülőknek szülőcsoportos is szervezünk. Jelenleg évente három ilyen turnust szervezünk, de a terveink között van a számuk növelése, illetve testvértáborok szervezése is - hiszen a betegségek a táborozóink testvéreit is rendkívül megterhelik mentálisan, nekik is szükségük van a bátorításra és a feltöltődésre. A legvadabb álmainkat pedig egy új színházépület, egy lovarda, illetve néhány, az önkénteseink számára épülő tábori apartman jelenti. Mi az megtehet, hogy ezek a célok könnyebben valósuljanak meg? A céljaink eléréséhez arra van szükség, hogy minél több ember ismerje meg a tevékenységünket, minél többen halljanak rólunk.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. nov 10. Radioaktív felhő Európa felett: veszélyben vagyunk? - Ellenszél. 13:40 A Ruténium 106-os izotópját mutatták ki a levegőben A francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) csütörtöki jelentése azt feltételezi, hogy baleset történhetett egy oroszországi vagy kazahsztáni nukleáris létesítményben. A baleset feltételezhetően szeptember utolsó hetében történhetett, erre az Európa felett megjelent radioaktív felhőből következtetnek. A környezetellenőrző rendszerek mérései hazánkban is kimutatták a radioaktív ruténium izotóp jelenlétét – áll az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatásában. Az itthoni légkörben mérhető radioaktív anyag mennyisége szerencsére alacsony volt, így ha hosszabb ideig is ki leszünk téve neki, az sem okoz egészségügyi kockázatot – írja a. radioaktív felhő Magyarország sugárzás
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. okt 10. 18:50 A Ruténium 106-os izotópját mutatták ki a levegőben Magyarország — Rejtélyes radioaktív felhő lebeg Európa fölött. Német meteorológiai állomások mértek benne kis mennyiségű Ruténium 106-os izotópot, ami egy rendkívül ritkán előforduló sugárzó anyag. Elemzések szerint az Urál hegység déli részéről származhat és most úgy tűnik, nincs utánpótlása. De hogy mi lehet a forrása, azt senki nem tudja. Külföldi lapok szerint a Ruténium 106-ot leginkább sugárterápiára használják, illetve műholdak energiaellátó egységeiben. Ezt kell tenni, ha jön a nukleáris felhő - mfor.hu. Doleschall Pál atomfizikus szerint valahonnan kiszabadulhatott. – Lehet, hogy valamilyen műszaki hiba eredménye, de nagy katasztrófa biztosan nem történt. ruténium felhő Európa sugárzó
Címlap Egy jelentés szerint az oroszok nem mondtak igazat az Európán végigvonuló 2017-es radioaktív felhőről 2019. július 30. | 12:50 Frissítve 2019. július 31. Mi történhetett? Rejtélyes radioaktív felhőt észleltek Európa felett - Blikk. | 14:59 Két éve az Alfahíren is beszámoltunk arról, hogy nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, feltételezhetően az Urál déli részének környékén. Oroszország később megerősítette a francia nukleáris biztonsági intézet (IRSN) jelentését, amely elsőként figyelmeztetett arra, hogy az egészségre és a környezetre káros hatásokkal nem bíró radioaktív felhő vonul végig Európa fölött. A Roszatom orosz állami atomhatóság által megalakított intézményközi vizsgálóbizottság ( az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézet és az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség szakemberei alkották) akkor azt közölte, hogy egy légkörbe visszatérő elégett műhold, nem pedig az Ozjorszk közelében működő Majak nukleáris létesítményben bekövetkezett állítólagos baleset okozhatta a ruténium 106-os radioaktív izotópnak a légkörben észlelt jelenlétét.
Csak meg ne történjen megint! Csernobil nem most volt, de aki élt már '86 tavaszán, az pontosan emlékezhet rá, hogy az akkori híradások sok mindenről szóltak, csak arról nem, hogy fokozott óvintézkedéseket kértek volna a lakosságtól. Az emberek gyanútlanul, mit sem sejtve az életveszélyes sugárzásról a szabadban töltötték a kellemes tavaszi délutánokat, ették a földről behozott zöldséget és – mivel nyakunkon volt május 1-e – sok helyen a gyerekeket is kihajtották az iskolaudvarokra szocialista indulókat énekelni. Hogy pontosan hány rákos megbetegedés, genetikai roncsolódás és idejekorán bekövetkezett halál lett ennek az ostoba felelőtlenségnek a következménye, azt a mai napig nem tudjuk. Sajnos szinten minden szomszédságból hallani egy-két történetet, pedig a baj megelőzhető lett volna, ha a nagypolitika nem írja felül a legfontosabbat, az emberi életet. Most, amikor több forrás is megerősítette, hogy radioaktív felhőt észleltek Európa felett, muszáj feltennünk a kérdést: komoly veszély fenyeget?
Az orosz hatóságok, illetve a Paks-2-t is építő Roszatom illetékesei 2017 óta következetesen tagadják, hogy a körülbelül egy éves felezési idejű izotóp a kazah határhoz közeli Majak nukleáris létesítményből került volna a szabadba. A Roszatom vezette vizsgálóbizottság szerint a szennyezést minden bizonnyal egy, az áramtermeléshez izotópokat használó műhold okozta, amikor a légkörbe visszahullva elégett. Az orosz hatóságok szerint a szennyezés forrása valahol Romániában lehetett, de nincs elég adat az incidens helyének pontos meghatározásához, és PNAS-ban közölt jelentések puszta feltételezésekre épülnek. Az incidenst vizsgáló kutatók szerint a szabadba jutó ruténium valószínűleg cérium-144 radioizotóp előállításához kellett, amit egy olaszországi neutrínó-kísérlethez szántak. Az egyik német tudós, Georg Steinhauser korábban aggasztónak nevezte, hogy bár senkinek nem esett baja, Oroszország mégsem vállalta a felelősséget a balesetért. A friss kutatási eredmenyek szerint pedig minden kétséget kizáróan a Majak nukleáris üzemből származott az Európa levegőjét szennyező ruténium-106 izotóp.
A tudósok azt állítják a mintákból megállapított izotóparány (103-as és 106-os ruténiumot mutattak ki belőlük) alapján, hogy nagyon valószínű, a Majakban feldolgozott kimerült fűtőanyag szokatlanul friss volt, azaz nem esett át a szokásos, évekig tartó pihentetésen, és ez vezethetett olyan hirtelen nagy hőtermelődéssel járó folyamatokhoz, amik radioaktív anyagok kontrollálhatatlan és hirtelen kibocsátását eredményezhették. A 2017-es incidens által okozott szennyezés szerencsére közelébe sem ér a Csernobil katasztrófájakor gyakorlatilag az egész világot beterítő szennyezésnek, az viszont aggasztó, hogy az orosz hatóságok ugyanolyan attitűddel hallgatják el az atombaleseteiket, mint 34 évvel ezelőtt. (via Business Insider) (Borítókép: a használt nukleáris fűtőanyagrudak pihentetése ilyen hűtött tokokban történik. Fotó: Nagy Attila Károly/Index)
"Mi lenne ha? " A klasszikus kérdés ezúttal az észak-koreai atomprogram miatt vetődik fel. A katasztrófavédelem szerint ezt kell tenni, ha nukleáris veszély fenyeget. Mindenesetre rádió, ragasztószalag és kálium-jodid legyen a házban. Már több mint hetven éve tart az atomkorszak, a fegyverkezési versenyben a legerősebbek atombombákkal tartják sakkban egymást és a világ technikailag kevésbé felkészült részét. Túl vagyunk számos forró helyzeten, konfliktuson - emlékezzünk a szovjet-amerikai hidegháborús évekre -, ám eddig szerencsére senki nem döntött úgy, hogy atomcsapással tesz pontot a vitás kérdések végére. A sajnálatos kivétel a japán Nagaszaki és Hirosima amerikai szétbombázása, amikor nem kihalt sivatagokban tesztelték az atombombákat, hanem konkrétan pusztító céllal vetették be azokat közösségek ellen. A hidegháború a nyolcvanas évek végére az oroszok "kapitulálásával" ért véget, ezt követően az állítólagos iraki atomprogram tartotta lázban a világ vezető államait. Mint utóbb kiderült, a Bagdad lerohanására indokul szolgáló brit hírszerzési jelentések nem voltak kellően megalapozottak.