[Total: 1 Average: 4/5] Hívogat az iskola Kapuját kitárja Kispajtásom gyere hát, Menjünk iskolába. Jó barátunk lesz a könyv És a falitábla Menjünk iskolába! Számolunk és olvasunk Vidám nóta járja Kispajtásom, gyere hát Menjünk iskolába. Fel
2017. április 10. 2017. március 27-én bonyolítottuk le a "Hívogat az iskola" programunk óvodásoknak szóló sportversenyét. Nagy szeretettel fogadtuk a kicsiket és szüleiket az iskola tornatermében, ahol a zenés gimnasztika után egy sorversenyre került sor. A csapatok erősítésre DÖK-ös gyerekeket vontunk be, illetve minden csapat koordinálásában egy tanító néni segített. Az izgalmas verseny eredményeként minden leendő kis elsős gyerek egy az iskola nevével ellátott karkötőt és kislabdát kapott ajándékba. A verseny után megvendégelés következett, melyen kötetlen beszélgetésre került sor a tanítók, szülők és gyerek között. Az óvodások jókedvűen, élményekkel távoztak. Nagyon köszönjük a részvételt valamennyi leendő kis elsős gyereknek és szüleinek, valamint a 4. évfolyamon tanító kollegáknak a verseny szervezését és lebonyolítását. Kormányné Kalácska Edit Maszlagné Kulcsár Zita Földiné Jakab Edit tanítók Kapcsolódó képgaléria
Hívogat az iskola Kapuját kitárja Kispajtásom gyere hát, Menjünk iskolába. Jó barátunk lesz a könyv És a falitábla Kispajtásom gyere hát, Menjünk iskolába Számolunk és olvasunk Vidám nóta járja Kispajtásom, gyere hát Menjünk iskolába.
A gyermek iskolaérettségének testi feltétele a fizikai jóllét és a teherbírás, valamint az összerendezett és szándékosan irányított mozgások. Az iskolaérett gyermek megfelelő szenzomotoros készségekkel rendelkezik, vagyis az érzékszervek által felvett ingerek és az azokra adott mozgásos válaszok összhangban vannak egymással. Szociális kapcsolatait tekintve képes eredményesen együttműködni a társaival és a tanáraival, miközben betartja a közösségben érvényes elemi szabályokat. Emellett képes önkontrollt gyakorolni, és az agresszív viselkedéseket gátolni. Az iskolát kezdő gyermek vágyik a közösségbe, igényli a közösséghez tartozás érzését, rugalmasan alkalmazkodik a szabályokhoz, nyitott és érdeklődő. Nyelvi készségeit tekintve képes az érzelmekről beszélni, folyamatosan, érthetően kommunikál, és végighallgat másokat. Feladatait képes a vágyai (pl. játszani szeretne) elé helyezni, tehát megfelelő feladattudattal rendelkezik, miközben az idegrendszer gátló folyamatai dominánsabbak. Pszichés téren akkor iskolaérett a gyermek, ha egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a környezete felé, lelkesedést és kíváncsiságot mutat a tanulás iránt, továbbá elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a környezetéről egyaránt.
Ide tartozik például, hogy képes pontosan elmondani a nevét, címét, szülei nevét és foglalkozását, ismeri az öltözködés és az időjárás közötti összefüggéseket, ismeri a napszakokat és az évszakokat. Az elemi mennyiségi fogalmak ismerete is ide sorolható, valamint, hogy ismeri és a gyakorlatban alkalmazni tudja a gyalogosközlekedés alapvető szabályait. A gyermekek részéről lényeges a tanulás iránti lelkesedés és motiváció. Érett környezet-érett gyermek A gyermekek saját jellemzőin túl fontos, hogy a környezet is érett legyen az iskolakezdésre. Az iskolába elindulva, majd onnan hazatérve alapvető elvárás a család és a közvetlen környezet részéről a támogató, mindenre kiterjedő, melegszívű attitűd. Az optimális táplálkozási és sportolási szokások kialakítása a megfelelő testi és mentális egészség érdekében is meghatározó feladata lehet a családnak ebben az időszakban. Illetve érdemes minden nap a gyermekkel közösen összeülni, átnézni a feladatokat, és átbeszélni az iskolában történteket. Ehhez használhatunk kreatív kérdéseket is, mint például "Mi volt a mai napodban a legérdekesebb? "
Ebben az évben a Napsugár Óvodában rendhagyó módon került sor iskolába készülő nagycsoportosaink búcsúztatására. Augusztus 29-én reggel ünneplőbe öltözött, izgatott óvodások és szüleik lepték el az intézmény udvarát. Idén a hagyományos ünnepi műsor helyett a játék kapta a főszerepet. Természetesen nem maradhatott el a ballagók köszöntése és az apró ajándékokkal megtöltött tarisznyák átadása sem, amit büszkén vettek át a gyermekek. A meglepetésként érkező bűvész varázslatos műsorát pedig ámulattal nézte gyermek és felnőtt egyaránt. (Mai napig töprengünk azon, hogyan is lehet egy telefonon áthúzni egy kendőt) A délelőtt programját gazdagították a népi játszóház különleges játékai és a hatalmas ugrálóvár, Bea és Betti néni pedig csodaszép csillámtetoválásokat készítettek. Az udvaron újra pezsgett az élet, barátok találkoztak, erő és ügyességi próbákra, ugrálóversenyre, beszélgetésekre került sor. A gyermekek körében nagy sikert aratott a "Csudajó Falatozó", ahol az óvoda dolgozói szorgoskodtak: szörppel, pogácsával, helyben készült gofrival kínálták a játékban megfáradt gyermekeket.
Már születéstől kezdve fontos, hogy következetes, egészséges fejlődést biztosító és érzelmileg támogató attitűd vegye körül a gyermekeket, hiszen ezzel segíthetjük az optimális tanulási folyamatokat és a reziliencia (pszichológiai rugalmasság, alkalmazkodóképesség) kialakulását is. Az iskolás gyermekektől a tanulás révén egyre több elméleti tudást várunk el, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a korai tapasztalatok által biztosított legyen a megfelelő szociális, kognitív és agyi fejlődés. Tanulmányok által bizonyított, hogy egyes tényezők olyan káros stresszforrást jelentenek, melyek negatív változást okoznak az agy bizonyos összeköttetéseiben, ezzel hátráltatva az egészséges fizikai és mentális fejlődést. Ilyen tényező lehet a család szegénységéből adódó teher, a támogató családi háttér hiánya, a gondozó mentális betegsége vagy, ha a gyermek rendszeres fizikai vagy érzelmi abúzus áldozata. Azon gyermekek, akik az említett stresszforrásoknak vannak kitéve, több, mint kétszer nagyobb eséllyel ismételhetnek osztályt a későbbiekben.
Különleges tárgyakra bukkantunk a szegedi Csillag börtön parancsnoki épületének padlásán. Itt tölti nyugdíjas éveit két akasztófa, amiken számos halálra ítélt köszönt el az élettől. Ki ne látott volna olyan kisdiák firkát, ami egy kockás füzetlapon örökítette meg az emberek képzeletében élő akasztófát. Ez inkább egy lámpaoszlopra hasonlít, hosszúra nyúló függőleges szárát egy derékszögben álló rövidebb zárja le, és azon lóg a kötél. Az ügyesebbje talán még egy merevítő rúddal is kiegészíti rajzát, mi formás kis háromszöget alkot, gondolván, így még hitelesebb lesz a borzongató műve. Vastag faoszlop, vasrúddal a tetején Nos, a rajzos kedvű kisdiák – szerencsére – soha nem látott igazi akasztófát, így nem veszi talán sértésnek, ha elárulom: ennek a képnek semmi köze a valósághoz. Nyugdíjas börtönőröktől, akasztásról készült fotókról jómagam már tudtam ezt. Ám amikor a napokban a Szegedi Fegyház és Börtön, vagy ahogy az egész ország ismeri – a Csillag börtön – parancsnoki épületének padlásán szemben álltam az akasztófával, magam is megdöbbentem: csupán egy gondosan kifaragott faoszlopot látott a kivégzésre kísért annak idején, aminek a csúcsába egy vasrudat erősítettek.
37 éve Richter Richárd három embert ölt meg a szegedi Csillag börtönben. Az elítélt saját készítésű késével, mindössze néhány perc alatt hajtotta végre a gyilkosságokat. 1984. október 19-én az Alföldi Bútorgyárban Richter Richárd elítélt három művezetőt megölt, három másik személyt pedig súlyosan megsebesített a Szegedi Fegyház és Börtön fegyenceként. Richter összeszólalkozott művezetőjével, majd magához vette a korábban általa készített kést, amivel rátámadt a személyzetre. Az ámokfutót az őrök és a rabok is próbálták megállítani, sikertelenül. A hírzárlat napokig tartott, csak a szirénázó mentőautók érkezéséből lehetett tudni: valami történt. A tárgyalás 1985. január 2-án kezdődött meg. Richter Richárd védőügyvédje elmezavarra hivatkozva megpróbálta elkerülni a legsúlyosabb ítéletet, azonban az elmeszakértői vizsgálat kizárta, hogy a férfi ne lett volna tudatában tetteinek. Az elkövetőt a bíróság bűnösnek találta hivatalos személy ellen elkövetett gyilkosság vádjában, és halálra ítélte.
Ekkor került kötél Kókai Barnabás nyakára, aki több embert ölt meg – mint az ítéletben fogalmaztak – különös kegyetlenséggel, előre kitervelt módon, nyereségvágyból. Ekkor zárult Szegeden a kivégzések kora. A bitófákat egyébként még véletlenül sem azért őrzik Szegeden, mert bárki is arra számít, hogy egyszer visszaállítják a halálbüntetést. A Csillag börtön múltjának része a két akasztófa, olyan tárgyak, amik nemcsak a kivégzettek utolsó sóhajának, hanem egy letűnt kornak emlékét is őrzik. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Két bitófát állítottak fel a kivégző udvarban, ami, tudomásom szerint, köztörvényes bűnösök esetében rendkívül ritkán fordult elő. Szegeden talán soha korábban, és azóta biztos nem. Előbb Less Istvánt vezették ki az udvarra, kezén megbilincselve, és az a bíró olvasta fel a rövid szöveget – "Az Elnöki Tanács a kegyelmi kérvényét elutasította, az elítéltet átadom az ítéletvégrehajtóknak. " –, aki halálra ítélte. Less szólni sem tudott, máris megragadták, a bitóhoz vitte a két hóhérsegéd, egy sámliszerű dobozra állították, és már rakta is nyakára a hurkot a hóhér. Eközben egy szemvillanás alatt a segédek összekötözték a lábát, a dobozt kiemelték a lába alól, a kötelet bevezették egy csigába, majd ezt a szerkezetet megtekerték, így rántva szét a gerincoszlopot a nyakcsigolyánál. A börtönorvos aztán úgy három-négy perc múlva széthúzta Less ingét, meghallgatta, ver-e még a szíve, és jelentette, hogy az elítélt elhalálozott. Az előírások szerint ezután még fél órán át a bitón kellett hagyni a tetemet, csak azután emelhették le.
A várbörtön 1874 -ig működött, a máig létező büntetés-végrehajtási intézet létrehozásáról 1881 -ben döntöttek. A Szegedi Királyi Kerületi Börtön építését 1883 -ban kezdték meg Wagner Gyula műépítész tervei alapján. Alapító okirata szerint 1884 -ben létesült, a rendeltetésének 1885. január 1-jén adták át. Az épületkomplexum eredetileg három funkcionális egységből állt: a két épületszárnyból álló törvényszéki fogházból, a büntető-törvényszéki palotából és a kerületi börtönből (ez épült csillag alakban, innen a közismert "Csillagbörtön" elnevezés). 1921 -ben a rabok foglalkoztatására létrejött az újszegedi bérgazdaság, 1938 -ban pedig a nagyfai mezőgazdasági egységben (ma: Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet) kezdődött meg a munkáltatás. A második világháború végén a börtönépületben hadifogolytábor működött. 1960 és 1970 között átfogó épület- és épületgépészeti felújítás történt, 1962 -ben alagút épül a börtön és az üzemcsarnok között. 1986 -ban elkészült az ún. " csillag toldalékszárny" (fürdők, foglalkoztató helyiségek), és kiépült a zárt láncú biztonsági rendszer.
Szegedi Fegyház és Börtön Alapítás éve 1884 Ország Magyarország Hely Szeged, Mars tér 13, 6724 Elhelyezkedése Szegedi Fegyház és Börtön Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 15′ 26″, k. h. 20° 08′ 14″ Koordináták: é. 20° 08′ 14″ A Szegedi Fegyház és Börtön weboldala A Szegedi Fegyház és Börtön (közismert néven "Csillagbörtön", vagy "Csillag") büntetés-végrehajtási intézet Csongrád-Csanád megye székhelyén, Szegeden. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben: az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével, a férfi elítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Története [ szerkesztés] 1785 -ben II. József császár a szenci fenyítőházat Szegedre költöztette át, a vár kazamatáiba.