A kínai szoba szellemi kísérlete az amerikai filozófus, John Searle hipotetikus helyzete bizonyítja, hogy a szimbólumok egy sorának rendezett manipulálásának képessége nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a szimbólumok megértése vagy nyelvi megértése van. Ez azt jelenti, hogy a megértés képessége nem a szintaxistól származik, amely megkérdőjelezi a kognitív tudományok által kifejlesztett számítási paradigmát, hogy megértsék az emberi elme működését.. Ebben a cikkben pontosan látni fogjuk, hogy ez a gondolat kísérlet és milyen filozófiai viták jöttek létre. Kapcsolódó cikk: "Milyen a pszichológia és a filozófia? Blog Tudástár – 5 elemes étrend és életmód. " A Turing gép és a számítási paradigma A mesterséges intelligencia fejlődése a XX számítógépes programok használatával megérteni és még az emberi elme replikálni. Ebben az összefüggésben az egyik legnépszerűbb modell a Turing gép. Alan Turing (1912-1954) megmutatta, hogy egy programozott gép beszélgetést tarthat, mint egy ember. Ehhez az imitáción alapuló hipotetikus helyzetet javasolta: ha egy gépet programozunk a felszólalók nyelvi kapacitásának utánzására, akkor azt egy sor bíró elé helyezzük, és e bírók 30% -a úgy gondolja, hogy beszélnek valódi személy, ez elegendő bizonyíték ahhoz, hogy bebizonyítsák, hogy egy gépet úgy lehet programozni, hogy az emberi lelki állapotokat replikálja; és fordítva, ez is az emberi mentális állapotok működésének magyarázó modellje.
Később úgy helyezték a képeket, hogy csak a retina közepe mögött lévő faveola érzékelte azt (így a perifériát, a rikító színeket nem láthatták), de ekkor is ugyanolyan pontossággal tudták kiválasztani, hogy melyiken láttak állatot. Vagyis a feltűnőségi prioritás működik, de kevesebb súllyal esik latba, mint gondoltuk. Kínai szoba elmélet teljes film. Tsotsos szerint a tanulságot nem csak az emberi érzékeléssel kapcsolatban vonhatjuk le, hanem alkalmazhatjuk a gépek betanításánál is, ami különösen fontos olyan területeken, mint például az automata járművek irányítása. Ahogy írtunk már róla, az Uber halálos balesetéhez is az vezetett, hogy az algoritmus nem volt képes időben eldönteni, a váratlanul elé toppanó biciklis tulajdonképpen micsoda, ember, vagy más, így túl későn kezdett a fékezésbe. Ez az elefántos szituációra emlékeztet, és rávilágít, hogy milyen hosszú még az út a biztonságos közlekedésben vagy orvosi beavatkozásokban alkalmazott MI előtt. De a gép-ember meccset egy tekintetben mindenképpen a robot társaink nyerik, mégpedig az adatfeldolgozásban és kategorizálásban.
Egy képet mutattak a gépnek, melyen egyszerű jelenet volt látható: egy férfi ült egy szék szélén és videojátékkel játszott. A gép felismerte az objektumokat, a széket, a kanapét, az embert. Ezután a kutatók változtattak a beállításon: a színen feltűnt egy elefánt. És nem várt dolog történt, a gép zavarba jött. Persze a zavar csak a mi emberi fogalmaink szerinti állapot, de az bebizonyosodott, hogy az új, ismeretlen adat az ismerős közegben hibás működést eredményez a feldolgozási folyamatban. Az elmélet a kínai orvoslás. A neurális hálózat nem tudta azonosítani az állatot, volt, hogy bárányként definiálta, volt, hogy észre sem vette az elefántot a szobában. A többi tárgy értelmezése is összekavarodott, a széket összetévesztette a kanapéval és fordítva. "Mindenféle különös dolog történt, mely arra utal, hogy a jelenlegi tárgyfelismerő rendszerek nagyon törékenyek. " – mondta Amir Rosenfeld, a kísérlet egyik vezetője. A probléma pedig a feed forward metódusban rejlik. Már a neurális hálózatok tanításának kezdetén felfedezték, hogy az előrecsatolásnak megvannak a maga gyengeségei.
Tegyük fel, hogy van egy külső megfigyelő, mit lát? Hogy az a személy, aki a szobában van, pontosan úgy viselkedik, mint egy személy, aki megérti a kínai nyelvet. Searle esetében ez azt mutatja, hogy egy számítógépes program utánozhat egy emberi elmét, de ez nem jelenti azt, hogy a számítógépes program egyenlő az emberi elemmel, mert Semmi semantikus kapacitása vagy szándékossága nincs. Kínai szoba elmélet cáfolata. Hatás az emberi elme megértésére Az embert tekintve az előbbi azt jelenti, hogy a nyelv megértésének képességét fejlesztő folyamat túlmutat a szimbólumok halmazán; más elemeket, amelyekre a számítógépes programok nem rendelkeznek. Nem csak ez, hanem a kísérletből bővültek a jelentések építésének módszerei, és hol van ez a jelentés. A javaslatok nagyon változatosak, a kognitív perspektíváktól kezdve, amelyek azt mondják, hogy az egyes személyek fejében vannak, a mentális állapotok egy csoportjából származnak, vagy veleszületett módon adnak, több építészi perspektívának, amely megkérdezi, hogyan épülnek fel a szociális rendszerek.
A patogén szél kínai orvoslás jár a máj, része fa, tavaszi Yan. Külső patogén szél behatol a test minden évszakban, de a leggyakrabban fordul elő tavasszal. Legkönnyebben úgy hatol be a szervezetbe, izzadás vagy alvás közben. A cikk "Su Wen, " azt mondja: "Wind - a feje egy száz betegség. Kínai szoba elmélet szinoníma. " Wind legfontosabb patogén faktort kívül, míg a többi vizsgált kórokozó gyakran behatol a test mellett a szél. Ebben az esetben az oka a betegség vált szél, hideg, szél, hő, szél, nedvesség, szél-pároltuk. Wind lehet kombinálni nemcsak a többi öt külső patogén tényező, hanem a patogén váladék, amely egy "szél-váladék. " Wind kínai orvoslás utal, hogy a patogén tényezők, mint Yang. Feature Yan egy mozgás felfelé és kifelé, ezért patogén szél gyakran behatol a felső része a test (különösen a fej és az arc), a Yang csatornák, valamint a felszínen a test, ami sérti a "nyitó" és "záró" hosszú bőrt. A fő klinikai megnyilvánulásai a felfogást, a patogén szél a fejfájás, orrdugulás, viszketés, vagy fájdalom a torokban, az arc, az intolerancia, hogy a szél, izzadás.
Babits Mihály gyönyörű verse, (nem csak) balázsolás ünnepére. Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs! Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike. Tél közepén, Balázs-napon szemem pislogva csüggött az öreg papon, aki hozzád imádkozott fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az oltár előtt, kegyes szokás szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én, s ő se jól értett. De azért te meghallgattad és megóvtad gyermeki életem a fojtogató torokgyíktól s a veszedelmes mandulák lobjaitól, hogy fölnövén félszáz évet megérjek, háladatlanul, nem is gondolva tereád. Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is, segíts, Sebasta püspöke! Babits Mihály: Balázsolás. Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag, hátra se nézünk, elfutunk a zajló úton, eleresztve kezetek, magasabb szellemek – de ti csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt. Nem sért ha semmibe veszünk s aztán a bajban újra visszaszaladunk hozzátok, mint hozzád ma én reszkető szívvel… Mosolyogj rajtam, Balázs!
Lényege, hogy a pap két keresztbe tett égő gyertyaszálat helyez a gyerek álla alá (úgy, hogy a torok a gyertyák között legyen) és áldást kér a gyermekre. Felnőttre is elmondható ez az ima, Babits is megkapta a Balázs-áldást az operációja előtt. A pap által mondott segítségkérő fohász célja, hogy a beteg meggyógyuljon (vagy ha egészséges, akkor ne érje betegség). A költő 1936-ban tudta meg, hogy gyógyíthatatlan betegsége, gégerákja van. Ettől kezdve gyakran megjelenik verseiben a halálfélelem (lásd pl. Ősz és tavasz között). Ilyen rettegést sugárzó, halállal szembenéző vers a Balázsolás is. A haláltól mindnyájan rettegünk. Babits személyes érzéseinek megfogalmazásával arra tanít bennünket, hogy miként tudjuk méltósággal elviselni és leküzdeni a félelmünket. Balázsolás Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs! Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike. Tél közepén, Balázs-napon szemem pislogva csüggött az öreg papon, aki hozzád imádkozott fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az oltár előtt, kegyes szokás szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én, s ő se jól értett.