Expedíció Velencei-tó A VELENCEI-TÓ VÍZITÚRA SPECIALISTÁJA! KENUZNI, SÁRKÁNYHAJÓZNI SZERETNE? Az év minden napján – időjárástól és járványtól függően – a legfiatalabbaktól a legidősebbekig várjuk vízitúrázóinkat! Velencei-tavi hajózás | A Velencei-tó hír és turisztikai portálja. Vízitúráink 1, 5, 3 vagy 6 órás, hajnali, nappali vagy napnyugtás kenutúra szakvezetéssel vagy GPS-szel. Tótakarító, húsvéti tojáskereső, szitakötős... Vízi tanösvények Feketevíz, Úszóláp és Káka tanösvényeinket bejárhatja szakvezetővel, illetve GPS-be töltött túraútvonal segítségével, közben megismerhe... Rendezvényeink A tó megtisztítása végett ingyenes kenutúrát szervezünk, de ezek mellett ajánljuk térítéses rendezvényeinket (húsvéti tojáskereső túra,... Családoknak barátoknak Már 2-4 fővel induló, vezetett kenutúráink kiválóan alkalmasak arra, hogy szabadidejét aktívan töltse családtagjaival, barátaival, de vezető... Osztálykirándulás Kedves Pedagógus! Biztonságos, 7-8 fős kenuinkkal történő, szakvezetett vízitúra során, a környezettudatos nevelés részeként... Csapatépítőknek Kedves Programszervező!
KERÉKPÁROZÁS Vadkacsa Kerékpáros Központ 2483 Gárdony, Keszeg u. 85. Tel: Teker Zoltán +36 20 975 5036 E-mail: H2O AKVÁRIUMHÁZ H2O Akváriumház 2484 Gárdony (Agárd), Tópart u. 3. Tel: Simon György +36 30 271 3292 HAJÓZÁS Agárdi hajóállomás 2484 Gárdony (Agárd), Tópart u. 1. SÁRKÁNYHAJÓZÁS / KENUZÁS Touring Hotel strandja
Ennek a csodálatos természeti területnek a megközelítése csak vízi járművekkel lehetséges. A március végétől október végéig tartó hajózási idényben többféleképpen is felfedezhetjük a tavat. Menetrendszerű járatok Agárdról indulnak a pákozdi Szúnyog-szigetre, amely a kirándulók kedvelt célpontja. Pákozdon (Szúnyog-szigeten) 30 perces, Agárdon 1 órás sétahajózásokra nyílik lehetőség. Kellemes hangulatú alkonyati sétahajók indulnak Agárdról. Egy tavat kerülő kerékpártúra részeként is érdemes felpakolni járműveiket valamelyik hajójáratra. Aki mélyebb benyomást szeretne szerezni a tó nádlabirintusairól, annak kenutúráinkat ajánljuk. A 1, 5, 3, 6 órás, valamint egyéb, különleges vízitúráink ideális lehetőséget biztosítanak a hajóval megközelíthetetlen részek felfedezéséhez. Megismerhetjük a titokzatos úszólápokat, és a madárvilág megfigyelésére is így van a legnagyobb esélyünk. Aki versenyezni szeretne, vagy egy jót evezni együtt a barátaival, társaival, annak tudjuk ajánlani a sárkányhajózást.
Forrás: - Menetrendszerű hajójáratok - Sétahajózás - Természetismereti előadások - Hajóbérlés - Rendezvényhajózás - Kerékpárszállítás, avagy vízen két keréken - Osztálykirándulások - Vízitúrák / Kenutúrák - Óvodás hajókirándulások A Velencei-tó - Miért érdemes hajóra szállni, vagy kenutúrával, esetleg sárkányhajóval bejárni a tavat? A Budapest közelségében található tó bővelkedik látnivalókban, különösen a természeti értékei jelentősek. A Mezőföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál fekvő tó medencéje kb. 5-6000 éves múltra tekint vissza. Belsejének nagy kiterjedésű nádasai egy letűnt, ősi vízivilágot őriznek. Itt található az ország egyik legrégebbi természetvédelmi területe, az 1958-ban létrehozott Velencei-tavi Madárrezervátum. Gazdag madárvilága miatt 1979 óta szerepel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek Ramsari Jegyzékében. Nem ritka itt pl. a barna rétihéja, a nagy kócsag, a vörös és szürke gém, a bakcsó és a kiskócsag sem. Nyugati medencéjében található Közép-Európa egyik legjelentősebb úszólápos területe.
Berend Nóra (Budapest, 1966–) Angliában élő magyar történész, a Cambridge-i Egyetem tanára. 13 kapcsolatok: Élet és Irodalom, Berend T. Iván, Bochum, Budapest, BUKSZ, Cambridge-i Egyetem, Columbia Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyesült Királyság, Kossuth-díj, Magyar Tudományos Akadémia, University College London, 1966. Élet és Irodalom Az Élet és Irodalom (röviden ÉS) magyar irodalmi-közéleti hetilap 1957 óta. Új!! : Berend Nóra és Élet és Irodalom · Többet látni » Berend T. Iván Berend T. Iván, teljes nevén Berend Tibor Iván (Budapest, 1930. Berend Nóra – Wikipédia. december 11. –) Kossuth-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Új!! : Berend Nóra és Berend T. Iván · Többet látni » Bochum Bochum város Észak-Rajna-Vesztfáliában, Németországban, a Ruhr-vidéken, Essen és Dortmund között. Új!! : Berend Nóra és Bochum · Többet látni » Budapest jobb Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa.
Úgy tűnik, ez nem okoz gondot számukra. Angliában tanít, de sűrűn jár haza, most is Magyarországon nyaral. Tapasztalhatja, hogy az emberek többségének augusztus 20-a főleg a munkaszüneti napról, a fesztiválokról, a tűzijátékról szól. Milyen tétje lehet az István királyról folyó szakmai vitának? Az emberek egy részét valószínűleg tényleg nem érdekli a történészi megítélés, azokat pedig, akik próbálják kisajátítani és politikai céljaikra felhasználni Szent Istvánt, aligha lehet bármilyen érvvel meggyőzni. Azok számára lehet jelentősége egy ilyen vitának, akik fontosnak tartják, hogy hiteles ismeretekkel rendelkezzenek a t örténelemről, és nem eredeti összefüggéseiből kiragadott, önkényesen értelmezett áltörténetekre vágynak. Magyar Tudat Megosztás The post Cambridge-i Egyetem tanára- A Szent Jobb is csupán mítosz appeared first on Magyar Tudat. Forrás: Tovább a cikkre »
Nem, az Intelmek korabeli és hiteles forrás. Más kérdés, hogy biztosan nem István írta. Ebben szerepel az a gyakran idézett szöveg, hogy "az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő", ezért "megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak". A toleranciát és befogadást hirdető intelem hogyan fér össze a kemény kezű uralkodó képével? Nem akárkikről van szó, hanem a királyi udvarba érkező, a királyt szolgáló jövevényekről. Persze, hogy rájuk úgy tekintettek, mint a királyi hatalom támaszára. Nem tudjuk, hogy ki a szerző, de nagy valószínűséggel maga is bevándorló, idegen, egyházi ember volt. Az illető tehát pontosan ehhez a réteghez tartozott. Ha nem is István műve az Intelmek, legalább tudott róla? Jóváhagyta? Fantáziálhatunk arról, hogy felolvasták neki, és ő megértette, vagy lefordították neki. Az Intelmek latinul íródott, de azt sem tudjuk, hogy István értett-e latinul. A sok-sok mítoszt lehántva mi marad, amit biztosan tudunk?