Míg Frida és Rivera a magánéletben valószínűleg féltékenyen versenyzett egymással, a művészetben nem voltak riválisok. Sőt, Rivera volt a felesége legnagyobb rajongója, és a nő is őszintén csodálta férje alkotásait. Tény, hogy Frida Kahlo legsikeresebb munkái saját magát mutatják be: az önarcképei, de portréi sem mennek messzire: saját közeli világát mutatják be, azt a közeget, ahol élt, és amit átélt – éppen ezért műveit végignézni megrázó élmény. Festményei nemcsak híven tükrözik életrajzát – bár el kell ismernünk, igazi ritkaság a művészettörténetben, hogy pusztán kompozíciói ily sokat megtudunk alkotójukról -, hanem egyúttal hazája, Mexikó hozzájárulása a művészeti örökségéhez. Frida Kahlo műveit nyilvánosan először 1937-ben mutatta be, addig jobbára magának festett. A következő évben New Yorkban nagy sikerű önálló kiállítása volt, sok képet adott el, sok megrendelést kapott. Európában már kisebb sikereket aratott, de ő volt az első latin-amerikai festő, akitől képet vett a Louvre.
Frida hatévesen gyermekbénulásban betegedett meg, s jobb lába deformálódott. 18 éves korában egy autóbusz-balesetben súlyos gerincsérülést szenvedett — egy acélrúd átszúrta medencéjét és nemi szervét –, amelynek következményeit az amúgy is gyermekparalízistől szenvedő asszony soha nem heverte ki. Hónapokig feküdt gipszfűzőben, az unalom és a fájdalom elől menekülve kezdett festeni: előbb tükör segítségével önarcképet, majd mindenkit maga körül. "Legszívesebben a karomban tartanám, mint egy újszülöttet. " Frida Kahlo Diego Riveráról 1928-ban csatlakozott az önálló mexikói kultúra megteremtését célul kitűző baloldali művészek csoportjához. Itt ismerkedett meg a nála huszonegy évvel idősebb Diego Rivera festővel, akihez 1929-ben férjhez ment (1939-ben elváltak, de a következő évben újra összeházasodtak). Diego Rivera és Frida Kahlo kapcsolatát is számos drámai esemény tarkította, többek között két házassági szertartás és egy XX. századi politikus elleni merénylet. Rivera magas és testes férfi volt, aki nagyméretű freskókat készített, és aki egy időben óriási hírnévnek örvendett, ám mára már jelentősen elhomályosította aprócska felesége, Frida Kahlo hírneve.
114 éve ezen a napon született napjaink egyik legismertebb mexikói festőnője, Frida Kahlo. Jelentős sikereket ért el az életében, noha hírneve kétségtelenül a halála után nőtt igazán hatalmas méretűvé. A 20. század során ugyanis a nők példaképévé vált, mint erős, igazi avantgárd nő, aki egyben múzsa és modell is volt, mindezek közepette pedig igazi mexikói művész, és festőnő. Élete során összesen 143 festményt készített, amelyekből 55 önarckép volt. Mára igazi ikonná vált, amit jól példáz az, hogy számos alkalommal lehet képmásával, festményeivel találkozni ruházati termékeken, füzeteken, vagy éppen ékszereken, ezen kívül pedig érdemes megemlíteni, hogy évente több száz hamisítvány jelenik meg a képeiből a világban. Cikkünkben Frida Kahlo érdekes, ugyanakkor sorscsapásokkal, és fájdalmakkal tarkított életét kívánjuk bemutatni. Gyermekkora Eredetileg Magdalena Carmen Frieda Kahlo y Calderón néven született Mexikóvárosban 1907. július 6-án – azonban ő maga gyakran becsapva hallgatóságát mindig 1910-et említett születési éveként, ezzel tisztelegve a mexikói forradalom előtt, ami ebben az évben vette kezdetét.
nyíltan szólt a vetélésről is. Kompozícióját ugyanakkor áthatotta mexikóiként az amerikaellenesség és a marxista felfogás – utolsó, befejezetlen műve egy Sztálin portré volt. Az 1970-es években a feminista megmozdulások kapcsán újra munkái felé fordul a figyelem, egyes kritikusok konkrét " Fridamániáról " szólnak. Első képei többnyire az európai művészetet követik, jelképrendszere azonban már ekkor is jellegzetesen mexikói gyökerű – gyakori volt az ősi azték mitológia integrálása is. Sokan szürrealistának tekintik, de ez nem pontos, szimbólumai ugyanis viszonylag egyszerűen megfejthetők, ill. gyakran önéletrajzi ihletésűek. Művei középpontjában gyakorta a női testélmény állt. Frida Kahlo kultusza a mai napig töretlenül jelen van mindennapjainkban. Számos könyv szól a festőnőről, az elsők között fontos ugyanakkor megemlíteni Hayden Herrera és Andrea Kettenmann Fridáról szóló könyveit, valamint a magyarul megjelent Frida füveskönyve – Rejtélyek, vágyak, receptek (Francisco G. Haghenbeck) és a Frida Kahlo és az élet színei (Caroline Bernard) című könyveket, amelyeket bátran ajánlok mindenki számára.
Európában, Párizsban is kiállított, de itt nem volt akkora sikere, mint a tengerentúlon. Európát nyomasztónak tartotta, így innen is hazatért. Elvált férjétől, majd ismét összeházasodtak. A két Frida, 1939 Odahaza aktívan kivette részét a kultúrából, tanítani kezdett. A második világháború után megműtötték, ám sikertelenül. Egészsége romlott, a tanítást is abba kellett hagynia, ami után a politikai életben vett részt, 1948-ban a Mexikói Kommunista Párt tagja lett. 1950-ben hét operációt hajtottak végre rajta, sikertelenül. Kerekesszékbe került. 1953-ban, miután kénytelenek voltak amputálni jobb lábát, nem hagyhatta el az ágyát. Ám ez sem tartotta attól vissza, hogy részt vegyen önálló mexikói tárlatán, ágyával együtt jelent meg az eseményen. 1954 nyarán tüdőgyulladást kapott, mégis elment egy tüntetésre, ahol Amerika guatemalai beavatkozása ellen emelték fel a hangjukat. Coyoacánban hunyt el ugyanebben az évben, július 12-ről 13-ra virradóra. Halála okaként tüdőembóliát állapítottak meg, de naplója alapján az öngyilkosság sem zárható ki.
A család csak Frieda néven szólította, ami német " friede " szóból származik, ami békét jelent – ő azonban saját elhatározásból ezt a Frida névre rövidítette. Egy négygyermekes család harmadik leány gyermeke volt, otthonuk a Casa Azul -ként elhíresült ház volt, amit Frida tett csodaotthonná. Apja Guillermo Kahlo fényképész volt, német bevándorló, aki feleségül vette a spanyol és indián felmenőkkel egyaránt rendelkező Matilde Calderón y González t. Frida büszke volt szülei származására, amelyet gyakran ki is hangsúlyozott, mindezek mellett azonban máig él az a feltevés (amelyet ő maga is híresztelt), hogy Guillermo papa nemcsak német, hanem magyar (! ) felmenőkkel is bírt volna… A család nagyon szegény volt, nyomorban éltek, így testvéreivel együtt hamar munkába állt. Frida gyermekkorában gyakran betegeskedett, hatéves korában pedig járványos gyermekbénulással küzdött, amely által jobb lába vékonyabb és jóval gyengébb lett a balnál, így egész életén keresztül sántított. Gyógyulása után apja ösztönzésére futballt, úszást és birkózást is sportolt, illetve, hogy gyengébb lábát jól takarja gyakran viselt férfiruhát, vagy hosszú mexikói bő szoknyát.
PROFIVET Állatpatika - Állatorvosi rendelő Sebészeti és Fizioterápiás Központ Állatkórház - Kutyakozmetika Elérhetőségeink 2131 Göd, Berzsenyi Dániel utca 2. +36 27 330-195, +36 20 317-0988 Nyitva tartás Minden nap nyitva! Hétfőtől-péntekig: 8. 00-tól 19. 00-ig Szombat-vasárnap: 9. 00-tól 11. 00 óráig Előrelátó gondoskodás Garanciális oltási programok, szűrővizsgálatok fiatal és idős kutyák számára. Teljeskörű kivizsgálás Ambuláns és kórházi betegellátás. Speciális vizsgálatok, magas szintű műszerezettség. Korszerű és biztonságos műtéttechnikák Fájdalommentes beavatkozások. Megalapozott diagnózisok, gyors és hatékony kezelések jól képzett szakállatorvosaink segítségével. Dr. Muka Péter Pál Dr. Szetei Viktória Dr. Papp Orsolya Dr. Harsányi Zsuzsanna Dr. Péterhegyi Csanád Dr. DunakesziOnline.hu - Hírek, programok, információk. Wirth Kata Dr. Hetyey Csaba "Az állatok gyógyítása nemcsak szakmánk és hivatásunk, hanem egyben az életünk is. " Kiemelt szolgáltatásaink Tervezze meg az útvonalát!
Az állatkórházunkban működő Állatorvosi Sebészeti Központunk országos szinten is kiemelkedően felszerelt, mind az állatorvosi diagnosztika mind az állatorvosi sebészet területén. Profivet állatorvos göd tirol. A rendelőintézet vezetője, Dr. Muka Péter Pál, kisállat specialista klinikus szakállatorvos, a kisállat ortopédia széles körben elismert szakértője, olyan új és modern műtéti eljárásokat végez rutinszerűen (csípőprotézis beültetés, térdszalag TPLO műtét, arthroszkópia stb. ) amely műtétek Magyarországon máshol még alig elérhetőek.