A FoglaljOrvost felületén szereplő Bukta Tünde pszichológussal készítettünk interjút. Bukta Tündéhez többféle problémával fordulhatnak a páciensek, ilyen például alvászavar, társas kapcsolatok problémái, önértékelési zavarok. Bukta Tünde pszichológus Miért választotta a pszichológusi pályát? Azért választottam az egészségfejlesztő szakpszichológus képzettséget, mert serdülő koromtól kezdve figyeltem a körülöttem élőket, s magamat is, hogy hogyan keletkeznek bennünk a betegségek, milyen lelki okok húzódnak meg egy betegség mögött. Tanulmányaim során rájöttem, hogy a szervezetünk öngyógyító folyamatainak beindításával sokat segíthetünk életminőségünk javításában. Tisztában lettem azzal is, hogy a pszichoszomatikus betegségek hátterében kapcsolati zavarok vagy traumatikus megélések találhatók, és ezen zavarok feldolgozása szükséges ahhoz, hogy a testi betegséggel küzdő egyén a gyógyulás útjára lépjen. Mi a pszichológusi pályájának eddigi legmeghatározóbb sikerélménye? Pszichológusként ezt nehéz meghatározni, de ha az orvosi szempontokat is figyelembe veszek, talán az egyik az, hogy egy nőgyógyász javasolta egy páciensnek, akinek a menstruáció megszűnt, hogy menjen el egy pszichológiai tanácsadásra, mert ha lelki okai vannak, akkor visszaáll a normális működés magától, s ha ez sem tud segíteni, akkor kezdi el a hormonális kezelést 5 hónap múlva.
Első diplomáját pedagógusként szerezte, ezt követően deviáns személyiségfejlődésű gyermekek nevelésével foglalkozott miskolci és budapesti gyermekotthonokban. 2008-ban szerzett pszichológusi diplomát a Debreceni Egyetemen, majd 2010-ben egészségfejlesztő szakpszichológusi képesítést az ELTE-n. Nyolc éve a Magyar Honvédség szakmai keretein belül dolgozik, jelenleg csapatpszichológusként, főleg krízisintevenció, dohányzásról való leszokás támogatás, pszichoszomatikus betegségekben szenvedők segítése a fő feladata. Továbbá figyelemmel kövei a békefenntartó misszióból visszatérő katonák életét.
Somsák Zsuzsa Az ELTE pszichológia szakán szerzett diplomát tanácsadás pszichológiája és szervezetpszichológia szakirányokon. Szakmai tudását Hollandiában, a Tilburg Egyetemen is volt alkalma gyarapítani. A tanácsadó szakpszichológus képesítését szintén az ELTE-n szerezte meg, ekkor családi és párkapcsolati tanácsadásra specializálódott. Tagja a Magyar Családterápiás Egyesületnek. A pszichológia egy eszköz ahhoz, hogy mindenki pontosabb boldogságtérképet rajzolhasson magának, a pszichológus pedig az, aki elkísérhet egy darabon és segít, hogy jobban el tudjuk olvasni a térképünket. Tanácsadó szakpszichológusként elsősorban egyéni életvezetési és karrier tanácsadást, valamint párkapcsolati tanácsadást végez személyes, vagy on-line üléseken. Gyetvai Viktória Vallja, hogy érdemes az élet adta nehézségeket megragadni ahhoz, hogy később az ember saját hasznára, fejlődésére fordítsa azt. A testi-lelki-szellemi problémák mélyére hatolva, megtalálható a megoldásuk is. Ha az ember veszi a bátorságot, és lemerül a problémák mélyére, ha válaszokat keresve kérdéseket tesz fel saját maga számára, ha bevállalja önmaga vizsgálatát, az önismeretet, akkor lehetősége adódik egy teljesebb élet megélésére, gyógyulásra, személyiségfejlődésre.
Jó, ha van kivel megbeszélni gondjainkat, ha mindezt ki tudjuk adni magunkból. Ezzel is eredményesebb lesz az alvászavar kezelése. A sport, a fizikai aktivitás is sokat segíthet a belső feszültség csökkentésében. Érdemes visszaállni a korábbi lefekvésre, ugyanis az agy este kilenctől éjfélig pihen, a legtöbben viszont jóval ezután alszanak el. Ez hosszú távon kihatással lehet az egészségre, hiszen az agy a test mozgatórugója. Az agyat a sok telefon- és számítógép-használat is túlingerli lefekvés előtt – tette hozzá a pszichológus. Mikor kell szakemberhez fordulni? "Amikor már a mindennapi tevékenységeket hátráltatja az alváshiány, ha úgy érzi az ember, hogy elvesztette az irányítást, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Amikor már semmilyen problémamegoldás nincs, csak érzelmi válaszok" – javasolta a szakember. Ilyen esetekben, ha már túl nagy a belső nyomás, általában az ember már magától felkeresi a pszichológust. Forrás:
Egyetlen felnőtt tűnik fel a könyvben, de ő sem hétköznapi halandó, magát a télapót ismerhetjük meg. Teljes mértékben hiányzik a mesékből az apa és az anya alakja, és ha feltűnnek gyerekek, ők is csak epizodisták. Vlagyimir Szutyejev rajzfilm; "És megyünk az olimpiára! " (1940) Fotó: Az állatoknak markáns, karakteres rajzaik ellenére sincs személyiségük, egydimenziósak, azaz a nyúl gyors, a varjú pedig tud repülni… Persze az állatmesékben nem is szükséges, hogy az írók árnyaltan jellemezzenek, de talán több van egy kacsában annál, hogy tud úszni. A nyúl és a sün is számos történetben tűnik fel, adná magát, hogy ugyanaz a nyúl jelenjen meg újra, és akkor máris ismerősként köszönthetnénk, szóval akár neve is lehetne, de hát nincs neki, ahogy a legtöbb állatnak sem. Könyv: Vlagyimir Szutyejev - Vidám mesék (20.kiadás). Kivéve, ugyebár, a medvét, akit Mihail Ivanovicsnak hívtak. Hát persze, tekintélytisztelő kultúra az orosz, olyan nincs, hogy egy medvét ne hívjanak sehogy! Bár ezzel sem kerülünk közelebb hozzá, olyannyira, hogy Mihail Ivanovicsra később ráborul az erdő lombozata, és többé nem is tűnik fel.
Kispipi és Kisréce, A gomba alatt, A három kiscica, Miau, A kis hajó, Okoska-botocska, ugye ismerős címek? Régi mesék, amelyek már az egészen kicsiket is elszórakoztatják, mosolyt csalnak az arcukra, hiszen vidámak, szerethetőek, kedvesek. Nálunk rongyosra lapozgatták a gyerekek a már amúgy is elég viseltes mesekönyvet, hiszen az én gyerekkoromból maradt rájuk. A bájos figurák és aranyos karakterek hamar a gyerekek szívéhez nőttek, a történeteket pedig már szinte fejből ismerik. Szutyejev vidám mesék. "Amikor kigondolom a meséket, mindig a jobb kezemben tartom a tollat, a balban pedig a ceruzát vagy az ecsetet. Ez így nagyon kényelmes: a jobb kéz írja a mesét, ezalatt a bal vidám képeket rajzol. " Szutyejev Vlagyimir Szutyejev nemcsak írója, hanem grafikusa is saját történeteinek. Könyveit a második világháború után kezdte írni, és meséi hamar a világ kedvenceivé váltak, hiszen számos nyelvre lefordították őket. Szutyejev korábban rajzfilmrendezőként is dolgozott és oktatott is. A három kiscica, a Kispipi és Kisréce már a két-három évesek számára is jól érthető, a karakterek nemcsak helyesek, de jellegzetesek is, így bármelyik kötet is kerül a kezünkbe, a rajzok alapján pillanatok alatt fel lehet ismerni Szutyejev illusztrációit.
Na, jó, a csirke neve Kispipi, de hiába nevezik az egeret Egérkének, a hangyát Hangyácskának, a katicabogarat pedig Katicabogárkának, ezek nem igazi nevek. Mivel a szereplők mellékalakok, nem is azonosulunk velük, egyiket sem lehet igazán szeretni. Ők csak hozzásegítenek egy-egy igazság kimondásához: például hiába hencegsz, hogy béka létedre tudsz úszni, a vízen egy dióhéjból készült csónakkal a többi kis állat is át tud kelni. Ha kötekedő kedvünkben lennénk – amiről azonnal készítene Szutyejev egy tanulságos mesét –, felvethetnénk, hogy a fél dióhéjba nem fér bele a csirke és az egér, de ilyen alapon persze megemlíthetnénk, hogy beszélni sem tudnak, szóval a mesékben nem számítanak a számok, a fantáziának nincsenek méretarányai. Szutyejev vidám mesék tartalom. A történetek nem bonyolultak, inkább afféle kis szkeccsek, mikrojelenetek, komoly konfliktusok nem bomlanak ki, így aztán inkább a kisebbeknek, a három–négy éves gyerekeknek olvassuk, mutassuk meg őket. A nagyobbak talán unnák, amikor a kiskutya a teljes baromfiudvartól megkérdezi, hogy ő nyávogott-e, miközben a kétéves is tudja: nyávogni csak a cica tud.
Nemzedékek olvasták, nézegették, szerették Vlagyimír Szutyejev kedves, tanulságos meséit. Ma is sok kisgyerek kedvence a süni, a nyúl, és az Okoska botocska. "Hazafelé tartott a kis Sündisznó. Útközben találkozott a Nyúllal, és együtt ballagtak tovább. Kettesben feleannyinak tűnik az út. Hosszú az út hazáig, mennek, mendegélnek, beszélgetnek. Az út közepén egy bot hevert. A nagy beszélgetésben a Nyúl nem vette észre, megbotlott benne, és majdnem orra bukott. − Ó, te! − mérgelődött a Nyúl. Jól belerúgott a botba, és az messzire elrepült. De a Sündisznó felemelte a botot, vállára vette, úgy futott, hogy utolérje a Nyulat. Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék | REGIO JÁTÉK. Meglátta a Nyúl, hogy a Sündisznó felemelte a botot. − Minek neked ez a bot? Mi hasznod belőle? − csodálkozott. − Ez nem valami egyszerű bot csupán − magyarázta Sündisznó. − Ez egy okoska-botocska. " Bábelőadásunkban süni és nyuszi együtt indulnak haza, mert egyedül olyan unalmas volna. S valóban, kalandok sorozata kezdődik, s az út végére a nyuszi, és a gyerekek is megtudják, milyen hasznos is lehet egy botocska, ha okos és jószívű aki használja.
Vlagyimir Szutyejev - Vidám mesék - összes mese - teljes könyv / meseolvasás nem csak gyerekeknek - YouTube