1981 – Edda Művek 2. 1983 – Edda Művek 3. 1986 – Edda Művek 6. 1988 – Változó idők (7. ) 1988 – Pataky-Slamovits (9. )[13] - utólag számolták be 1989 – Szaga van! (8. ) 1990 – Győzni fogunk (10. ) 1991 – Szélvihar (12. ) 1992 – Edda Művek 13. 1993 – Elveszett illúziók (15. ) 1994 – Sziklaszív (17. ) 1997 – Edda 20. 1999 – Nekem nem kell más (24. ) 2003 – Örökség (26. ) 2005 – Isten az úton (27. ) 2009 – Átok és áldás (30. ) 2012 – Inog a világ (31. ) 2015 – A sólyom népe (32. ) 2018 – Dalok a testnek, dalok a léleknek (33., dupla album) Edda Műve díjak, elismerések Fenállásuk alatt több díjat is kapott az együttes. /p> Popmeccs: az év énekese Pataky Attila (1980) Pop-Meccs: az év együttese (1980) Pop-Meccs: az év nagylemeze az Edda Művek 1. (1980) eMeRTon-díj (1986) Fonogram-díj jelölt: Edda Művek 1988-1998 1999-es Fonogram díj átadása Fonogram-díj jelölt: Örökség (2004)
Kun Péter motorbalesetben vesztette életét. Kun Péter az Edda előtt több amatőr zenekarban, játszott, majd 1988-tól egy évig a Sing Singban, és a Tritonban gitározott. 1990-ben csatlakozott a Pokolgéphez de lemezfelvétel már nem klszült vele, mert 1991-ben az Edda Művek gitárosa lett. Az 1993. július 8–11. között az Agárdon megtartott, harmadik Edda-táborban lépett fel, amikor július 10-én hajnalban, Yamaha gyorsasági motorjával Velencén, a 7-es főút 47-es kilométerkövénél, halálos kimenetelű közlekedési balesetet szenvedett. Halálának körülményei a mai napig tisztázatlanok. Temetésére több ezer gyászoló jelenlétében 1993. július 17-én került sor a százhalombattai katolikus temetőben. Az Edda Művek 13. és az Elveszett illúziók című Edda-albumokon hallható a játéka. Az Edda Művek albummal tisztelgett az emléke előtt, amelyre a vele készült utolsó felvételek közé tartozó unplugged koncert hanganyaga, valamint a Lelkünkből című emlékdal is felkerült. Korábbi együttese, a Sing Sing 9386 címmel instrumentális dalt írt, amelynek címe a Kun Péter által megélt napok számát jelenti.
Az Edda Művek rövid története Két miskolci egyetemista, Halász József és Ferenczi Zoltán 1973-ban hozta létre az Edda elődjét, a Griff nevű együttest. A zenekarnak nem volt kifejezett irányvonala, mindenféle zenét játszottak, amit csak a közönség hallani szeretett volna. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. A zenekar harmadik állandó tagja Beély Katalin lett, Ferenczi Zoltán barátnője, aki korábban csak csellón játszott, itt viszont basszusgitáros lett. Néhány hónap elteltével úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a zenekar névválasztása. A három tag ekkor sorshúzással kívánt dönteni: a Griff mellett a Falatrax néven gondolkodtak, de Ferenczi Zoltán talált egy könyvet édesapjának a könyvei közt, melynek címe alapján lettek végül Edda. A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyeket alig lehet nyomon követni.
Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években jelentős szerepet játszik dalszövegeikben az aktuálpolitika. Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein. Az Edda 2013 augusztus 3-án, szombaton a székesfehérvári Fezen Fesztiválon ad koncertet.
· Lírák II. · Best of Edda 1988–1998 · Fire and Rain · Nekem nem kell más · Örökség · Isten az úton · Platina · A szerelem hullámhosszán · Átok és áldás · Inog a világ · A sólyom népe · Dalok a testnek, dalok a léleknek · A hírvivő Kislemezek Minden sarkon álltam már / Álom · Ballagás · Pataky Attila és D. Nagy Lajos · Fohász / Megmondtam Közreműködés Popmajális - Live / 1. 2. 3… Start · Filmslágerek magyarul III. · Hazatérsz · A Magyar rockzene hőskora · Sláger Rádió Megaparty · A kör (musical) DVD és VHS Amíg él, el nem felejti · Sláger Rádió Megaparty · Turné 2010
Dr nagy balázs fogorvos pécs ank Dr marton balázs 1112 budapest menyecske utca 23 19
E minőségemben nemcsak Csillebércen járhattam, de egy ízben még a néhai Kádár Jánossal is találkozhattam a nyíregyházi vasútállomáson. Ez csak egyszerű tény, mindenféle felhang nélkül. Általános iskolai tanulmányaimat egy faliújságon olvasható, ikonikus idézet is végigkísérte: "Dolgozni csak pontosan, szépen, / ahogy a csillag megy az égen, / úgy érdemes". A kései József Attila-töredék elejével ("Ne légy szeles. / Bár a munkádon más keres") jóval később találkoztam. Ez is azt példázza, hogy nincsenek véletlenek, mindennek rendelt ideje van. Kicsi koromtól fogva érdekelt a sport, olyannyira, hogy egy időben sportriporter akartam lenni. Ebbéli érdeklődésemnek a gimnáziumi felvételi vizsgán is jó hasznát vettem, hiszen hibátlanul fel tudtam sorolni a legendás aranycsapat tagjait. Így kerültem a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium orosz tagozatos osztályába, ahol kitűnő tanárok vártak rám. Közülük azért említem a matematikát tanító Gábor Ferencné Évikét, mert neki köszönhetem, hogy nem lettem bukott diák.
Fel sem merült bennem, hogy másik két lehetőség valamelyike mellett döntsek. S, amennyire emlékszem, a fogalmazás elég jóra sikeredett. Igazi (nem iskolai) magyartanárom, Drávai Gizella a vizsga után megajándékozott egy József Attila összessel. Annak olvasása közben találtam rá a (Ne légy szeles…) töredékre, s akkor éreztem először úgy, hogy becsaptak. A szöveg ugyanis így kezdődik: "Ne légy szeles. Bár a munkádon más keres" Bizony a szöveghűség kötelező. Főként ilyen vészterhes időkben. Ennek jegyében álljon itt ez a fájdalmasan emberi "teljes töredék": Ne légy szeles. Bár a munkádon más keres – dolgozni csak pontosan, szépen, úgy érdemes.
Csak épp nem ígérte senki soha, hogy könnyű lesz. Van az a vulgáris mondás a meztelen lyukkal a péniszerdőben sétálásról… Hát ne csodálkozzon, mint az ún. nevezett szűzkurvák… Ez a meló ilyen. Nem volt kötelező ezt választania, lehetett volna katona, vadakat terelő juhász, költő (ja, az nem, bocs) vagy akár alulfizetett egészségügyi nővérke. Nem lett. Sajnáljuk? Szóval talán végre ismét dolgozni kezdhetne a kormány. Nem villanypostán, hanem rendesen. Mert bár Fico azt állítja, nincs alternatívája a koalíciónak, és a százalékokat, valamint az ellenzéket elnézve, éppenséggel jelenleg tényleg nincs, mégis állítom: értelme sincs ennek, ha nem dolgozik. Az egyedüli ok, ami miatt lehet értelme, hogy munkát végez, mégpedig jól, (értsd nem úgy, mint pl. tette azt Plavčan), precízen, öröm legyen vizslatni. Erre volna igény. Ezért talán elviseljük. Ez nem hitbéli kérdés és nem meggyőződésbeli ügy, hanem érdek is, szolgáltatás is, amely nekünk az adónkért jár. Kezdődik az iskolaév – nem nevezhető épp előkészítettnek… Az ígért reform nincs, csak a szokásos duma és a francos papírozás, nem dőlt el az oktatói béremelések kérdése, de egészen a technikai személyzet béremelésének kérdése sem, holott azt még akár a minimálbér emelése körüli izé is befolyásolhatja.
Aztán a hatodik oldalon ez a gyanú megerõsítést nyer: az utolsó négy oldal a május 14. -i jegyzõkönyv része. Márciusban aztán beállt a rutin, s ugyan a Bizottság – elvileg – tartott üléseket, de hogy ott mi történt, az a jegyzõkönyvekbõl egyáltalán nem derül ki. Ezt jól példázza a március kilencedikei jegyzõkönyv, amit nem csak a rövidsége és semmitmondó volta miatt érdemes látni (mint jeleztem ez a jellemzõ a február után született jegyzõkönyvek döntõ többségére), hanem azért is, mert az elsõ oldal alapján az ember azt gondolná, hogy ez a jegyzõ könyv egyetlen oldalas, de nem, van második oldala is, ami ráadásul nem tévedés, valóban a 2020 március 9. -i jegyzõkönyv része, de épp attól lesz az egész szürreális: Március 9 Nem teljesen érdektelen az sem, hogy miképpen lett tavaly március közepétõl sürgõsségi állapot Romániában. Ez ugyanis úgy kezdõdött, hogy március 15-én online összeült a Bizottság, aminek Arafat doktor bemutatott egy határozat-tervezetet, s 13 támogató szavazattal meghozták a 10/ határozatot, amiben javasolják a sürgõsségi állapot kihirdetését.