Ő volt édesanyja kedvence, s bár sokat hadakozott (szó szerint is) apjával, II. Henrik is kedvelte hős fiát, akit a biztonság kedvéért azzal is zsarolt, hogy mellette álljon a harcokban, hogy Richárd édesanyját (vagyis saját feleségét) hosszú évekig fogságban tartotta. Volt rá ideje, hiszen II. Henrik az egyik leghosszabb ideig uralkodó angol király volt. Hozzá vezethető vissza a háromoroszlános címer is, hiszen az első, 1189-ben használatos Nagypecsétjén még csak egy oroszlán volt, a másodikon már három is. Szeretett viccelődni, s egy alkalommal a szakácsot lovaggá tette, s a "Poitou grófok konyhájának hűbéri ura" címet adta neki. Nem volt a leghűségesebb fiú (már az apjához), sem pedig közgazdasági tálentum, de az tagadhatatlan, hogy igazi katonai zseni volt, aki legendás győzelmeket aratott és szinte mindent elért, amit lehetett. Richárd és a nők Richárd nagyon komolyan készült a halálra, hiszen pontosan megfogalmazta már előre, hogy melyik testrészét hová temessék. Bár holtteste Fontevraud-ban nyugszik a királyi apátságban, kérésére szívét a roueni katedrálisban helyezték el, míg belsőségeit a Limousin régióban őrzik, ahol elhunyt.
Oroszlánszívű Richárd – a király, aki halála előtt megjutalmazta gyilkosát Oroszlánszívű Richárd szülei "Olyan rangban születtem, amely nem ismer el felsőbb rendet, csak Istent, akinek egyedül én vagyok felelős a tetteimért; de annyira tiszták és megtisztelőek, hogy önként és jókedvűen beszámolok róluk az egész világnak. " – Oroszlánszívű Richárd. Aquitániai Eleonóra és VII. Lajos francia király azért váltak el, mert a király szerint, a felesége nem volt képes fiút szülni (csak két lányuk született). Így, hosszas huza-vona után 1152. március 21-én négy főpap jelenlétében, a pápa engedélyével semmisnek nyilvánították a házasságot, mert (nyílván) akkor jöttek rá, hogy közeli vérrokonságban állnak. Eleonóra nem igazán volt kétségbeesve, hanem azonnal üzent Henrik normandiai hercegnek, hogy jöjjön és vegye feleségül – gondolom nem minden ok nélkül üzent neki. A herceg, aki egyébként jó tíz évvel fiatalabb volt tőle, ahogyan tudott, jött is. 1152. május 18-án, a pünködvasárnap tiszteletére, már az esküvő is megtörtént, minden pompa és ceremónia nélkül.
Már éppen kezdtem volna csodálkozni, amikor – mintegy varázsütésre – szembe fordultak egymással. Mindkét kandúr szeméről egy pillanat alatt hullott le a hályog. Most tudtam csak igazán megfigyelni őket. Az egyik hatalmas, szinte kutya nagyságú, sok harcban edződött és izmosodott vörös kandúr volt. Sosem láttam még ekkora példányt. A másik szinte eltűnt emez harcos királyi árnyékában! Egy percig sem lehetett kétséges az eljövendő harc végkimenetele. Aztán egyszer csak egymásnak esett a két kandúr! Lenyűgözve bámulatam ezt a fejedelmi küzdelmet. A vörös király, elemi erővel tépte, szaggatta ellenfelét. Nem tartott az egész egy percig sem. A megvert trubadúr megszégyenülten, farkát behúzva futott el a harcmezőről, miközben a király világgá üvöltötte győzelmét és szerelmét. A hatalmas kandúr lassan kerülgette választottját és ez a keringő hirtelen átváltozott valami őrült pörgéssé! Nem adta olcsón kegyeit a kis hercegnő. A vörös király elvakultan kergette a cirmos lányt. Az egyszer csak megunta ezt a pörgős táncot és hirtelen kiváltott az úttestre, majd eltűnt a szemben lévő bokrok között.
"London Bridge is down" – ha elhangzik ez a mondat, egész Nagy-Britannia élete gyökeresen megváltozik, és életbe lép egy titkos protokoll. Bár a királynőnek szerencsére csak enyhék a koronavírusos tünetei, a halálát követő tervek már évtizedek óta készen állnak. Nagy-Britannia és II. Erzsébet szinte egymás szinonimái – nem tudjuk elképzelni egyiket a másik nélkül. Nem csoda, hiszen a 95 éves királynő 70 éve a trónon van, és egyszerűen nem tudjuk elképzelni, hogy valamikor nem ő áll majd a monarchia élén. Beiktatása előtt sofőrként dolgozott a második világháborúban, majd uralkodása alatt "elfogyasztott" 13 brit miniszterelnököt és 13 amerikai elnököt, 53 országot vezetett a Nemzetközösség élén, 4 gyermeke, 8 unokája és 12 dédunokája született, miközben egész életét a haza szolgálatának szentelte, ahogy azt fiatal korának ikonikus rádióbeszédében megígérte. Fülöp herceg temetése 2021-ben Fotó: GettyImages Először 2017-ben kondultak meg a vészharangok, miután Fülöp herceg visszavonult a nyilvános feladataitól – ez egy jelzés volt, hogy bizony ők sem fogják tudni örökké folytatni a munkájukat.
Furcsa módon az eseményről szóló beszámolók ezt szemérmesen elhallgatják. De nem érték be ennyivel. Az igen kimondása után Ulászlónak oly sürgős elfoglaltsága támadt, hogy nem maradt ideje a házasság elhálására, ez pedig szintén elegendő volt az érvénytelenítésre. Ahogyan múlt az idő, Corvin János a legesélyesebb trónutódból egyre hátrébb sodródott. De vajon miért maradt eredménytelen az a gondos előkészítő munka, amelyet Mátyás igyekezett gondosan elvégezni? Valamit kihagyott a számításból: ő azt hitte, hogy fiát az ország leggazdagabb emberévé tette, hiszen csaknem száz vár és várbirtok mellett még mintegy háromszáz településen voltak tetemes nagyságú ingatlanjai - voltak birtokai, amelyeket sosem látott. Csakhogy ezt a vagyont Mátyás hódító hadjáratai és építkezései, udvarának pompája miatt túlterhelte adósságokkal. Kép forrása: Persze a királynak kölcsönözni az álmoskönyv szerint célszerű befektetés - az utódtól aztán nemcsak az adósságot érdemes behajtani, hanem jó azt meg is tetézni, ameddig csak lehet... A Budában lakást Corvin János egyre veszélyesebbnek érezte, félő volt, hogy az utódlásért folyó küzdelemben nemcsak a koronát, de életét is elveszítheti.
Ennek ellenére, később, más orvosok fenntartották a mérgezés lehetőségét. De az ország, a nemzet szempontjából tán mindegy volt, miért… A király meghalt. Nem akadt méltó utódja, hódításai elvesztek. De a nép ajkán született egy mondás: "Meghalt Mátyás. Oda az igazság! " És talán ez a legtöbb, amit ember elérhet. Források: wikipédia; mult-kor, hu;;;; A borítóképen Benczúr Gyula festménye: A diadalmas Mátyás (1919).
Az Arany Oroszlán Díj a Velencei Építészeti Biennálén, több kategóriában átadott építészeti elismerés. A díj a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Arany Oroszlán díjának alapján jött létre. A díj [ szerkesztés] Az Arany Oroszlán díjat 1996-ban vezették be a filmes példa alapján Hans Hollein, a kiállítás rendezőjének kezdeményezésére. Az elismerés kategóriái az éves során sokat változtak: életműdíjat és a legjobb kiállító ország pavilonjának adott elismerés valamennyi évben volt, de néha csak egy-egy alkalomra, néha éveken át kapott elismerést oktatási intézmény, város, installáció vagy építészeti projekt is. [1] Egyes években Ezüst Oroszlán díj néven is átadtak elismeréseket. Kitüntetések korábban is voltak, pl. egy évben "kőoroszlán" (Stone lion) néven adtak díjat, illetve ún. különdíj is volt számos alkalommal. A díjat általában a kiállítás kezdetén zajló szakmai programok zárásakor, a nyilvános nyitás előtt adják oda.
A dél-koreai pavilon kiállítása nyerte a 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále legjobb nemzeti kiállításáért odaítélt Arany Oroszlán-díjat. Az Arany Oroszlán-díjat a dél-koreai pavilon Crow's Eye View: The Korean Peninsula (A holló szemével: a Koreai-félsziget) című kiállításával nyerte el, amely a zsűri méltatása szerint egy igen feszült politikai helyzetben tudott újszerű és érvényes mondanivalót megfogalmazni az építészetről és az urbanisztikáról. A nemzeti pavilonok közül az Ezüst Oroszlán-díjat Chile Monolith Controversies című kiállítása kapta meg, különdíjban a kanadai, a francia és az orosz pavilonok projektjei részesültek. A Monditalia című főkurátori kiállítás legjobb kutatási projektjéért járó Ezüst Oroszlánt a Sales Oddity - Milano 2 and the Politics of Direct-to-home TV Urbanism című kiállítás nyerte el, különdíjjal a zsűri a Radical Pedagogies, az Intermundia és az Italian Limes című projekteket tüntette ki. A biennále életműdíját Rem Koolhaas főkurátor ajánlására a kanadai Phyllis Lambert vehette át.