A Nemzeti Parki védjegy a vásárlók és fogyasztók felé minőségi garanciát jelent, hogy az adott régióból származik, környezetkímélő módon előállított, jó minőségű, és az adott területhez közvetlenül kapcsolódik.
A tavaszi és őszi vonulási időszakban – megfelelő vízállás esetén – egyaránt nagyszámú átvonuló partimadár figyelhető meg a területen. Az aranylilék tavasszal nagyobb, ősszel kisebb csapatokba verődve vonulnak át, de rendszeres a kis lile, parti lile, ezüstlile is. Vonuló bíbiccsapatok már februárban feltűnnek. Partfutók közül leggyakoribb a havasi partfutó, kisebb számban sarlós partfutó, Temminck-partfutók is megjelennek. A pajzsoscankók tavasszal akár tízezres számban lehetnek jelen, májusban a színpompás gallérú hímek látványos dürgését is megfigyelhetjük. A kiskunsági nemzeti park and suites. A nagy pólingok jellegzetes, messze hangzó, panaszosan fuvolázó "pó-li" hangját könnyű felismerni, mint ahogy magát a madarat is igen hosszú, lefelé hajló csőréről. Koncz-Bisztricz Tamás – Egy csepp (Gulipán) Homoki túlélési stratégiák A Kiskunság éghajlatára jellemző a meleg nyár és az országos átlagnál kevesebb csapadék. A homokhátság rossz víztartó képességű, laza homoktalaja napközben gyorsan felmelegszik, este pedig gyorsan lehűl.
Életmódja hasonló, rovarokkal, főleg szitakötőkkel, méhekkel és darazsakkal táplálkozik, kisebb kolóniákban költ. Tegnap például rajzó pusztai cserebogarak nyújtottak terített asztalt az itt táplálkozó nagy létszámú gyurgyalag csapatnak, melyhez ez az ide vetődött vándor is csatlakozott. Távolról, spektívből fotózva is megkülönböztethető a mellette ülő hazai gyurgyalagoktól. Zöld gyurgyalag Tiszaalpáron ez a faj második észlelése hazánkban. Fotó: Kiss Mónika Forrás: Június 7-én kora reggel kirepült a tegnapi megtalálási helyszínről gyurgyalagokkal és seregélyekkel együtt, azóta egyelőre nem látták. (Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park:)
A lábak ízületeit csökkentő anyagok Kéz duzzanat és ízületi fájdalom A pajzsmirigy alulműködés lelki tünetei A betegség legszembetűnőbb tünete talán, hogy a bőr alatti kötőszövet megvastagszik, ezzel mintegy védőburkot képez testünk körül. Talán kevésbé közkedvelt neve - ám a pajzsmirigy alulműködés egyik legsúlyosabb formája - a mixödéma éppen ezért beszédesebb. Április A pajzsmirigybetegségek lelki háttere A pajzsmirigy a torok energiaközponthoz, csakrához kapcsolódik, a belső elválasztású mirigy működési zavara az energiaközpontjaink egyensúlytalanságát, diszharmóniáját jelzi. Ezek a hormonok serkentik a szervezetben zajló anyagcsere- és égési folyamatokat. A pajzsmirigy termeli a kalcitonin nevű hormont is, amely a kalcium- és a foszforanyagcserét szabályozza. Az anyagcsere folyamatok ezzel egy időben lelassulnak, mi pedig észrevétlenül visszavonulásra, elszigetelődésre hajlamos életformát alakítunk ki. Úgy érezzük, hogy csak vegetálunk, éppen csak tengetjük életünket minden motiváltság és szenvedély nélkül.
Pajzsmirigy alulműködés lelki okai — mit üzen a testünk? Tengelics Helga pszichológus cikke a pajzsmirigy alulműködés lelki hátteréről. A pajzsmirigybetegség hosszú ideig lappanghat, és amíg a fizikai okok többnyire pontosan megállapíthatók, a lehetséges lelki okokról ritkán esik szó. A pajzsmirigy a nyelőcső két oldalán található, alakja leginkább egy pillangóra emlékeztet. Azáltal, hogy szabályozza a thyroxin és a trijód-thyronin nevű hormont, az egész szervezet működését befolyásolja. A betegségnek több formája létezik, melyek összefügghetnek a hormontermeléssel, illetve a szerv méretével, szerkezetével. Arról, hogy bekövetkezhet-e spontán gyógyulás, illetve a gyógyszeres kezelés szükségességéről korábban már írtunkezúttal a háttérben megbúvó, lehetséges lelki okokról olvashatsz. Szerző: Tengelics Helga Pszichológus Testünk nyelve általánosságban a betegség szokták volt bölcsen emlegetni, s attól még hogy elsőre közhelynek tűnik, ez bizony így van. De talán nem csak a már kialakult betegség, hanem a különféle, apróbb tünetek, jelek is lehetnek testünk kommunikációjának részei.
Belülről szinte szétrobbannak, más szóval megszakadnak halált hozó elevenségükért. Ahhoz, hogy a beteg fel tudja oldani az elégtelenség problémáját, azt kell megtanulnia, hogy tudatosan egészen visszahúzódjon magába, az aktivitást a minimálisan szükségesre korlátozza és hagyja maguktól zajlani az eseményeket. Azt a "minden mindegy" hangulatot, amivel az érintett mindenki máshoz viszonyul, át kell alakítania a "legyen meg a Te akaratod! " tudatosságába. Nem az a feladat, hogy hagyja magát ide-oda lökdösni, hanem az, hogy türelmesen várja ki, míg az élet kijelöli a saját helyét. Nem az élettel szembeni rezignáció, hanem a visszavonulás a helyes út az "akarom! "-tól a "legyen meg a Te akaratod! "-ig. Míg a túltengés hátterében az élet húzódott meg, e mögött a halál rejlik. Ezért hagyni kell meghalni minden régi dolgot, a régi mintákat és programokat, mindazt, ami már régóta elfáradt. A mixödémás beteg olyan külsőleg, mint egy hulla, hideg, felpuffadt, vértelen. Elsődleges feladata a halállal való szembesülés.
Az élet közel áll a befagyáshoz, az életfunkciók gyakorlatilag nem működnek. A betegek mély öntudatlanságukban már régóta nem adnak életjelt magukról. Már nem tudnak felmelegedni az élethez, ez immár csak kívülről érkező segítség révén lehetséges. Ténylegesen vissza kell hozni őket az életbe. Általában ilyen szélsőséges helyzetek húzódnak meg az élve eltemetettekről szóló rémtörténetek hátterében. Az elégtelenségben szenvedő betegeket még a saját életük sem érdekli. Fáradt, mély árokban ülő szemük éles ellentétben áll túltengéses társaik csillogó, kidülledő szemével. Lusta, érdektelen apátia áll szemben a túl aktív űzöttséggel. Az egyik nem mozdul a helyéről, a másik egyik helyről a másikra rohan, anélkül hogy valaha is megérkeznék. Bár ellentétesnek látszanak, egy témakörön osztoznak, ami éppen kettejük között, a középpontban helyezkedik el, és amitől mind a ketten egyformán távol vannak. Az életben betöltött helyükről van szó. Az egyik esetben a túl kevés, a másikban a túl sok élet között, mindkettőtől egyformán távol, félúton helyezkedik el a valódi élet.
Hogy valójában milyen közel van egymáshoz a két ellenpólus, azt a modern orvostudomány is jelzi, amely radikális terápiás módszereivel, a sugárkezeléssel és a műtéttel gyakran változtatja át a túltengést elégtelenséggé. Ezeket szükségszerűen a pajzsmirigyhormon egész életen át, tartó adagolásával kell stabilizálni. Az érintettek ezen eljárás során két különböző oldalról élik meg ugyanazt az alapvető problematikát. Míg az elégtelenség terápiája a hagyományos orvostudomány szerint a helyettesítés elvét és az allopátia gondolatát követi –életet adó pajzsmirigyhormonokkal fejt ki hatást a beteg élettelensége ellen –, a radioaktív jódos sugárzás már szinte homeopatikus utakon jár. A betegek radioaktív jódot vesznek be, ami felgyülemlik a pajzsmirigyben, és azt belülről sugározza be. A kezelés ideje alatt a beteg olyan radioaktív sugárzást fejt ki, hogy szigorúan el kell különíteni. A kórisme testbe hatolt agresszív létimpulzusait a radiológusok még agresszívabbakkal ütköztetik. A radioaktív anyagok az elképzelhető legaktívabbak és legelevenebbek közé tartoznak.