Karinthy Frigyes · Tanár úr kérem · Szépirodalom, népköltészet/Klasszikus magyar irodalom (magyar irodalom). A hálózatos verzió megnyitása Open the online version. SZERZŐI JOGOK, "Az ördög bújt az osztályba. Reggel, mikor bejöttünk, új szemétládát találtunk. Szép, nagy szemétláda, politúros. A Tanár úr kérem Karinthy Frigyes (1887–1938) karcolatfüzére, melyet 1916-ban adtak ki először Vértes Marcell rajzaival, Dick Manó könyvkiadó vállalkozó jóvoltából. A mű egyfajta "emlékezés" a gyermekkorra, Karinthy diákéveire. Több feldolgozás is megjelent az évek során. 1956-ban filmet készített belőle Mamcserov Kiadványunk a Tanár úr kérem 1916-os első kiadásának (Vértes Marcel rajzaival, Dick Manó kiadása, Budapest) szövegét igazította - a szerző szándékát figyelembe véve - a mostani helyesírás szabályaihoz. 1945 után minden kiadás változtatott az eredeti szövegen, illetve néhányat kihagyott a történetek közül. Immáron az, Karinthy Frigyes a hatodik béből, hát persze, mi csoda ostoba álom volt az.
Szerző: Karinthy Frigyes (1887-1938) Előadja: Bakonyi Orsolya A felvétel készült: 2019. március 8. Hangoskönyves megjelenés: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Magánkiadás, Pécs, 2019 Felelős szerkesztő és kiadó: Ambrus Attila József ISBN 978-615-81221-0-8 Játékidő: 02:22:47 (143 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a "Látássérült Emberek Megsegítésére" c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható! A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolatfűzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. A kötet alaphangulatát a Bevezetés édesbús nosztalgiája üli meg. Az író a képzelet és valóság rendjét megfordítva tér vissza a gyermekkorhoz. A karcolatok azt elevenítik meg, ami a diákkorban kedély és humor és emlék és szép fiatalság: a nagy ugratások fékeveszett röhögését (Röhög az osztály), a kamaszkor lelkes, gyermekes álmait (Lógok a szeren), a kamaszfiúk szemével nézett lányokat (A lányok) és a csodákat ígérő tudományt (Kísérletezem).
A tanár lelkesen magyaráz az órán, s egyszer csak észreveszi, hogy a hátsó padban a kis zsiványok kártyáznak. Odasiet, és az egyik kártyázónak lekever egy pofont. - Ugye, tudod, fiam, hogy ezt miért kaptad? - Tudom, tanár úr, kérem. Elfelejtettem bemondani a piros negyvenet...
Már útközben elhatároztam, hogy otthon a patkó alakú vasat kiegyenesítem, a közepébe lukat fúrok a... a... mondjuk az apám hegyes papírvágójával (esetleg ollóval), és iránytűt csinálok belőle, de Boussole-formában, hogy az irányt abban az esetben is mutassa, ha egészen ferdén lefelé áll, mert hiszen esetleg nagy földrengés is lehet, a ház oldalt billen, mint egy hajó - és én mégis tudom majd az irányt; milyen jó lesz! Lelkesen elvégzem magamban, hogy sohasem járok iránytű nélkül ezentúl. Csupa izgalmas terv vagyok, mire hazaérek. Mert Heron-labdát is csinálok, úgy van, és magdeburgi féltekéket, ha tudni akarjátok és egy Leclanché-elemet. Csak a húgomat találom otthon, akinek lelkesen magyarázni kezdem a Torricelli-féle űrt. Na, mit gondolsz, mi tartja fenn a hetven centiméter magas higanyoszlopot, kérdem gúnyosan. Igen, nem hiszed? Hát idenézz. Teletöltök vízzel egy poharat, papírt teszek alája - most idenézz, megfordítom az egészet és nem folyik ki. Na jó, most csak azért folyik ki, mert... persze, nem a pohár alá kell tenni a papírt, elfelejtettem.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által. Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt. 1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták. 1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét. 1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
A kötet másik rétege az Így írtok ti-vel rokon: a stílus bravúrja ismertet rá mindenkit a jótanuló és a rossztanuló feleletének, dolgozatának, a kisdiáknapló bájos esetlenségének örökemberi tipikusságára. A műfaj törvénye a rövidség és a tömör jellemzés bűvészmutatványait hozza ki Karinthyból, egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit: a "bukott férfit", és a tanár urat, aki elbuktatta, az elkésés, a tankönyvelkótyavetyélés, a bizonyitványmagyarázat és a gyermekhazugság lélektanát. A kötet a világirodalomnak ahhoz a ritka rétegéhez tartozik, amelyet felnőtt és gyerek egyforma örömmel vesz kézbe, s aki gyermekkorában már olvasta, szívesen olvassa felnőttfejjel is újra. (Legeza Ilona)
Háromnegyedes dolgozat [ szerkesztés] Petőfi lírai költészete Petőfi Sándor, a világhírű nagy magyar költő, mint lírikus is kiváló helyet foglal el ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, melyet oly gyönyörűen jellemzett leíró költeményeiben. Petőfi lírai költészetében legfontosabb a szubjektivitás, azonban Arany Jánosnál inkább az objektivitást látjuk túlsúlyra vergődni. Míg Petőfinél olyan szépen domborodik ki a naiv, népies hang, addig Arany Jánosnál a népies hang háttérbe szorul, és helyét a nyelvszépség foglalja el, amely különben Petőfi gyönyörű költeményeiben is föllelhető. Petőfi lírai költeményeiben a következő szépségeket találjuk, úgymint: 1. népies egyszerűség, 2. nemzeti hazafiság, 3. trópusok és figurák, 4. fiúi szeretet anyja iránt, 5. szerelmi költészet stb. Petőfi mindig a szubjektivitásra törekedett, és célját a legnagyobb mértékben el is érte, mert költeményei utat találnak a legegyszerűbb nép szívébe éppenúgy, valamint a paloták ragyogó és fényben úszó csarnokaiba is!...
1490. április 6-án hunyt el Bécsben, 50 (vagy 47) esztendős korában Mátyás magyar király, aki birodalma építése során az osztrák hercegi és cseh királyi címet is megszerezte. A király 1485-ben foglalta el a Német-Római Császárság egyik legjelentősebb városát, miután hódoltatta az osztrák tartományokat, felvette a hercegi címet is. Mátyás birodalma halálakor volt a legnagyobb, ezért sokan úgy tartják, a korai vég drámai módon kettévágta további hatalmának növekedését. Mátyás a Thuróczi Krónikában. (Kép:). Mátyás királyt megmérgezték? Feltárták Mátyás király halálának körülményeit: borzalmas titkokra derült fény - Világ Figyelő. Mátyás király, halálának körülményei a mai napig találgatásokra adnak okot. A rejtély megoldására már neves történészek és orvosok is kísérletet tettek. Bonfini szerint egy hatórás eseménysor végeztével: "Minthogy addig még semmit sem evett, gyengeség vett erőt rajta; belső szobáiba vonult vissza. Még három óra hosszat nem reggelizett, mert rossz volt a gyomra. A királynét is várta, ki az ünnepen a város templomait látogatta. Míg reá várakozott, hogy valamit egyék s erőtlenségét elmulassza, Péter kulcsárral picenói fügét hozatott.
560 éve, 1458. január 24-én a nemesek a Duna jegén királlyá kiáltották ki Hunyadi Mátyást – Szilágyi Mihály 15 ezer fegyveresének nyomására is. Hunyadi János kisebbik fia a magyarországi reneszánsz meghonosítója is egyben. Mátyás király halal.fr. Mátyás király nagy művészetpártoló volt, építkezéseinek, könyvtárának, műkincsgyűjteményének fennmaradt töredékei és maradványai is csodálatot ébresztenek az utókorban. Hunyadi János halála után az ellentétek minden korábbinál durvább formát öltöttek. Idősebb fia, László úgy tekintette, hogy nemcsak a családi vagyonnak, hanem apja politikai hatalmának is ő az örököse. A kormányzó fiatalabbik fia, Mátyás, apja tervei szerint, nem lovagnak, hanem tudósnak, papi embernek tanult, ezért Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János kezei alatt nevelkedett, akik humanista szellemben sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latin, cseh és német nyelvekre. Eredetiben olvasta a nagy antik írók műveit, főként a történelmi eseményekről, de a humanista elveket is mélyebben megismerte.
A háború viszont folytatódott. Mátyás 1487-ben elfoglalta Bécsújhelyet is, ezután viszont egyik fél sem tudott tartósan újabb területeket el- vagy visszafoglalni a másiktól. Aztán… Hunyadi Mátyás 1490. április 6-án meghalt Bécsben. Talán a nagy király utolsó tréfája lehetett, hogy halálhírét Tibrilli, az udvari bolondja – és bizalmi embere – közölte az udvarral. A halála után híresztelések kaptak lábra, hogy nem is volt olyan "természetes" az a halál, hogy felesége, Beatrix megmérgezte. Ha jobban meggondoljuk, ez meglehetősen valószínűtlen, hiszen az asszony hatalma, befolyása csak addig tartott, számított, míg élt a király. De a pletyka, az pletyka. A legendák vége – Mátyás király halála | Hungary First. És a szóbeszédben nem ő volt az egyetlen "gyanúsított"… A kérdést az utókor sem tudta eldönteni: "1890-ben Korányi Frigyes belgyógyász professzor, Bonfini leírása alapján "agy-gutaütést" diagnosztizált, amit a köszvényből vezetett le. " – Wikipédia. Korányi professzor úr biztosan értett az ilyesmihez, ha már Budapesten kórházat neveztek el róla.
Iszonyú fájdalom gyötörte, beszélni sem tudott, csak azt kiáltozta: "jaj, jaj, Jézus! " A körülállók közül még ekkor, életveszélyben sem merte senki megérinteni a nagy uralkodót, kivéve a királynét: "…összeszorított ajkát erővel szétfeszítve éltető szert tölt bele, majd fülét, ujját, haját ráncigálja, hogy föleszméljen, majd, mint ilyen bajban szokás, elkötözi karját, kezét, lábszárát; aztán belekiált a fülébe, felnyitja befordult szemét, abba nem hagyja a buzgólkodást, a szerető gondoskodást, a kór súlyától megrökönyödött orvosokat kérdezi, noszogatja. Amaz meg a kínok erősödő rohamában jajgat, ordít, mint az oroszlán, és magával a halállal küzd keservesen. " Egész éjjel őrjítő fájdalom gyötörte, a hajnal érkeztével nyomta el pár órára az álom. 1464. március 8. | Mátyás király első feleségének halála. A másnapot némán töltötte, meredt pillantással nézett a fiára vagy Beatrixra, próbált megszólalni, de értelmes szó nem hagyta el a száját, vissza-visszazuhant a kábulatba. A királyné fáradhatatlanul ápolta, mígnem eljött április 6. …délelőtt, a hetedik és nyolcadik óra között, szüntelen rekedtes nyögések és az őszinte bűnbánat különböző jelzései közepette, mintha az isten irgalmáért könyörögne, a felböffenő slejmtől végre kilehelte a lelkét.
Január 24-én a befagyott Duna jegére özönlő nemesség, értesülvén a döntésről, Szilágyi maga is királlyá kiáltotta ki Hunyadi János fiát. Mátyás később egy oklevelében nem alaptalanul állította tehát, hogy valamennyi országlakos "egyhangú és egyetértő" választásával került a magyar trónra. Ugyanazon oklevélben ugyanakkor arra is utalt, hogy e választásban neki személyesen semmi része nem volt, arról – legalábbis Bonfini kései tudósítása szerint – Podjebrád György értesítette vacsora közben. Tekintettel arra, hogy a megválasztott uralkodó egyelőre nem volt ura a saját személyének, az országgyűlés öt évre kormányzóvá választotta Szilágyi Mihályt. A királyválasztás után hozott határozatok azt mutatják, hogy a kormányzó ott szerette volna folytatni, ahol sógora, Hunyadi János egykor abbahagyta. Mátyás király halal.com. Saját magának kívánta fenntartani a királyi várakat és városokat, miközben a királyra és a főurakra bízta volna az ország védelmét. Ugyancsak vissza akarta hozni az évenkénti országgyűlés intézményét, amelyen a nemességnek fejenként kellett megjelennie.
Százezer aranyat követelt. Frigyes nyögve, nyelve, mindenbe belement, mindent aláírt a békéért cserébe. Az már csak részletkérdés, hogy később a követelt összegnek mindössze a felét fizette ki. De a béke nem tartott túl sokáig. Alig öt esztendővel később, 1482-ben már újra hadban álltak és ez a háború csaknem Mátyás életének végéig elhúzódott. A fekete sereg kezdetnek mindjárt visszafoglalta az addig a császár által bitorolt Kőszeget, elfoglalta Hainburgot. Az osztrák örökös tartományok hadszíntérré váltak. Mátyás sorra vette be – vagy épp vásárolta meg – az osztrák várakat. Valószínűleg igencsak elege lehetett az öreg Frigyesből, mert ezúttal már az osztrák tartományok teljes meghódítására törekedett. Bécs igazi ostroma – többszöri körbezárás után - 1485. január 29-én kezdődött meg. Mátyás király halála. A várost Frigyes egyik legjobb hadvezére, Hans von Wulfersdorfer védte. III. Frigyes természetesen jó távol, biztonságos helyen várta a hadi híreket… Mátyás nem igazán erőltette az ostromot, nem erőből, rohammal akarta bevenni Bécset, inkább a kiéheztetés hosszadalmasabb, de kevésbé véres taktikáját alkalmazta.
(Hunyadi) Mátyást.