Külön dicséretet érdemel a sebességváltó és az összkerék-hajtás. A váltókar precíz megvezetésű, nincs teherautós lötyögés, s a motor rezgéseit sem közvetíti. A fokozatok osztása csak növeli a kihasználhatóságot. Az első kettő a jobb nyomatékleadás érdekében kifejezetten rövid áttételt kapott, a harmadik és negyedik elsősorban előzésekhez passzol, a nagyon hosszú ötödik pedig az autópálya-tempót és az alacsony fogyasztást hivatott elősegíteni. A kardánalagútról meredő második karral az osztómű működését variálhatjuk. Választhatunk hátsó- és négykerék-hajtás között, megtalálhatjuk a felezőt, s ami a legszebb az egészben, az RFW (automatikus szabadonfutó) révén akár menet közben is váltogathatunk. Jövőkép A világon eddig hárommillió (! ) "B" szériás Mazda talált gazdára, ebből mindössze 90 ezer Európában. Ennek ellenére egyáltalán nem szomorúak a cég illetékesei, ez ugyanis nem jelent mást, mint hogy egy fizetőképes piac még nem ismerte fel a kategória előnyeit. Személyautós eleganciájával, számtalan fülketípusával, hatalmas platójával és rendkívül tartós, laprugós futóművével a Mazda B2500 bárkinek ideális választás lehet, legyen az extrémsportoló vagy műbútorasztalos.
Elöl belső hűtésű tárcsafék, hátul dobfék. Létraalvázra épített acélkarosszéria. Elöl dupla, háromszög lengőkaros felfüggesztés, tekercsrugó, lengéscsillapító, stabilizátor, hátul merevtengely, laprugó, lengéscsillapító. Kerékméret 6 J x 16. Gumiméret 205 R 16 C. Üzemanyag 70 liter. • Méretek, súlyok: hosszúság 5020 mm, szélesség 1695 mm, magasság 1750 mm, tengelytáv 3000 mm, szabad magasság (terhelve) 205 mm. Raktérhosszúság 1530 mm, -szélesség 1535 mm, -magasság 405 mm, -felület 2, 35 m, rakodóperem magassága 805 mm. Menetkész tömeg 1710 kg, teherbírás 1115 kg, megengedett össztömeg 2825 kg, maximum vontatható tömeg ráfutófékkel/fék nélkül 2200/500 kg. • Menetteljesítmények (gyári adatok): csúcssebesség 145 km/h, gyorsulás 0—100 km/h 25, 6 s, fogyasztás (5. fokozatban) állandó 60 km/h-nál 6, 3 liter/100 km, állandó 100 km/h-nál 10, 5 liter/100 km, tesztfogyasztás 9, 9 liter/100 km. Elölről nézve bizalomgerjesztő "arca" van az autónak, oldalról és hátulról azonban a tipikus platós külsőt mutatja.
Praxisomban nem ez az első ilyen eset a Mazdával, tavasszal Hőgyészen jártunk Mazdákat próbálni. Akkor a teljes Mazda-paletta áttekintése volt a cél, ezúttal azonban csak a terepjárásra alkalmas modellekre koncentráltunk - a Tribute és a B2500 volt a lényeg. A B2500 Mindkét autó járt már nálunk hosszabb teszten, de azóta történt egy-két olyan változás, melyről érdemes megemlékezni. A 2002-ben született B2500-teszt megjelenése óta két év telt el, most a 2005-ös modellel találkozhattam. Ebben a kategóriában egy-egy modellfrissítés közel sem azt jelenti, amit a személyautóknál megszokhattunk. A B2500 szinte teljes egészében a régi, a külső változás az opciók bővülésében merül ki. Két új 15 hüvelykes könnyűfém felni, színre fújt kiegészítők, három új szín (fekete, titánszürke, óceánkék) és fehér indexek (hú! ) jelezheti: ez egy új teher-Mazda. A gyártó profiltisztítása következtében immár a B2500 az egyetlen Mazda-emblémás teherautó. Egy leheletnyit ezt is eltolták a személyautósodás felé: immár belülről nyitható a tanksapka fedele, igényesebb lett a műszerek megvilágítása, új ülés- és ajtókárpitok kerültek az autóba, a magasabb felszereltségű autók átalakított, kettős fedelű könyöktámaszt kaptak, bennük bőséges tárolóhellyel.
Később, a 15. században Mindszenten is működött egy hasonló intézmény, aminek az épülete ma is áll a Mindszenti templom szomszédságában. Az első közkórház 1856-ban jött létre Miskolcon, a régi tetemvári katonai kórházban. Az építmény rossz állapota miatt 1858-ban a közeli Fáy-kúriába költöztek. Az új kórház – Erzsébet Kórház - a Csabai kapuban épült meg, a város adta a telket és 5 000 forintot, tízezret a vármegye biztosított, és még felvettek 250 000 forint kölcsönt. A megnyitó 1900. december 2-án volt, négy jellegzetes, vöröstéglás épület készült el: az igazgatóság, a sebészet és bőrgyógyászat (70 ágy), a belgyógyászat (186 ágy) és az elmegyógyászat (70 ágy), de kiszolgáló épületek is épültek (konyha, mosoda, ügyintézés). A kórház minden épületében folyóvíz és villanyvilágítás volt. A kórház – jelentős bővítések és változások után – ma is ezen a helyen működik. 1952-ben a kórház neve Semmelweis Kórház lett. 05 MB Erzsébet tér, Kossuth szobor, háttérben a református templom az Avas oldalában és a kilátó.
Ám személye azért is fontos, mert a Miskolczi Erzsébet közkórház története címmel ellátott munkája a mai napig hatalmas forrásértékkel bír a város egészségügyének történetét kutatók számára. Az Erzsébet Közkórház megépítésének finanszírozása megoszlott: a Csabai kapui telket, valamint 5 ezer forint pénzadományt a város, segélyalapjából a vármegye 10 forintot biztosított, amihez még felvett 250 ezer forint kölcsönt. Az új kórház Adler Károly városi főmérnök tervei alapján 4 épülettel (amelyekben az igazgatóság mellett a sebészet, a bőr- és belgyógyászat, valamint az elmeintézet kapott helyet), összesen 326 ággyal kezdte meg működését. Az ünnepélyes átadásra 1900. december 2-án került sor, ahol a későbbi főispán, Tarnay Gyula tartotta az avatóbeszédet. A kezdeteknél a kórházigazgató Singer mellett 2 főorvos, 1 rendelőorvos, 1 járványorvos, 1 segédorvos, 1 főápoló, 1 főbába, 19 ápolónő alkotta a kórház személyzetét, ami az idők folyamán folyamatosan bővült. Amíg 1901-ben 3471 beteget, addig 1940-ben – már 900 ággyal – 17 ezer embert látott el az intézmény.