Elfogadom Tájékoztató
A kedvezmény a feltöltött összeg függvénye. Bővebb információért hívj telefonon a 06 70 451 9269 -es telefonszámon. Kárpittisztító gépünk gőzzel működik, így a tisztítás során nem csak a foltok és nem kívánt szennyeződések tűnnek el, hanem egyben fertőtlenít is. A magas hőmérsékletű gőz elpusztít minden baktériumot, vírust, atkát, így teszi akár vegyszer nélkül tökéletesen tisztává a kárpitok felületét. Az önkiszolgáló gőztisztító segítségével, egyszerűen, önkiszolgáló módon, minden autós, szakértelem nélkül végezheted el a tisztítási folyamatot magadnak. Gyors száradás – Olcsó megoldás – Fertőtlenítés – Szagmentesítés Hol használhatod a gépet? Budapest XIV. ker. Fogarasi úti TESCO parkolóban. Autókárpit Tisztítás Kupon. Mikor használhatod a gépet? Télen-nyáron, 0-24-ben. Az RTL is járt nálunk! Budapest, XIV. kerület Fogarasi úti TESCO parkoló Gőzzel tisztítani a kárpitfelületeket, nem csupán tisztítást jelent, hanem egyben fertőtlenítést is. Az önkiszolgáló gőztisztító segítségével, egyszerűen, önkiszolgáló módon, minden autós, szakértelem nélkül végezheti el a tisztítási folyamatot magának.
Ha az üléseknek kellemetlen szaguk van, az illatosítás hosszú távon nem oldja meg a problémát. Ez esetben szórj egy réteg kukoricalisztet vagy szódabikarbónát a kárpitra, hagyd állni egy órán át, majd porszívózd fel. Mindkét anyag hatékonyan képes felszívni a szagokat, így másra nem is lesz szükséged. 5. Az üléskárpit tisztítása után mindig várj legalább egy órát, hogy az anyag meg tudjon száradni, mielőtt útnak indulnál. Ha meleg az idő, közben tartsd nyitva az ajtókat és ablakokat, hogy az autó belseje kiszellőzhessen. Amennyiben minden próbálkozásod kudarcot vall, és/vagy nem vagy elégedett az eredménnyel, jobb híján kipróbálhatsz valamilyen bolti kárpittisztítót is. Milyen sűrűn érdemes megtisztítani az üléseket? A válasz attól is függ, hogy milyen gyakran használod az autót, illetve milyen szennyeződéseknek van kitéve, de a szakemberek azt javasolják, hogy a kárpit mélytisztítását havi rendszerességgel végezd el. Mit tegyek, ha bőrülésem van? A bőr kényesebb, mint a sima autókárpit, ezért tisztítása után ápolni, kondicionálni kell.
Számuk változó, a maximum 4000-5000 példány jó része nagy lilik és nyári lúd. A nagy liliket a csőrük felett látható fehér foltról és éles "lilik-lilik" kiáltásaikról ismerjük fel. Ők tavasszal visszavonulnak az északi költőterületeikre, a nyári lúd az egyetlen lúdfaj, amely hazánkban is költ. Távcsővel végigpásztázva a libacsapatokat felfedezhetünk köztük egy-egy ritka vörösnyakú ludat, néha kis liliket is. A tó környéki gyepekre járnak táplálkozni a vadludak. Fotó: Puskás József A bütykös ásólúd az 1970-es évekig csak ritka kóborló volt Magyarországon, majd egyre sűrűbben lehetett megfigyelni hazánkban. Ma már minden évben fészkel is nálunk néhány pár. A szegedi Fehér-tónál most is jelen vannak, a figyelmes szemlélők 20-30 párt találhatnak, de előfordul 70 is. Ismertetőjegye, hogy a gácsér a csőre tövén élénkvörös bütyköt visel. Jellegzetes mintázatukról könnyen felismerhetők a bütykös ásóludak. Fotó: Puskás József Récék terén is színes a paletta: a több ezer tőkés réce mellett sok a csörgő- és fütyülő réce, ezen kívül barát-, kanalas és nyílfarkú réce, valamint néhány fokozottan védett cigányréce is a vízen tartózkodik.
A műholdas térképeket böngészve akaratlanul is feltűnik Szeged északi szomszédságában egy hatalmas kiterjedésű tórendszer, amely csaknem akkora, mint maga az egész város. A szegedi Fehér-tó és a sándorfalvi Fertő napjainkban nem más, mint egy együttesen több mint 2000 hektáron elterülő halastavak rendszere. A gátakkal elválasztott kisebb-nagyobb tavakban a Szegedfish Kft. tenyészti a boltokba és piacokra kerülő édesvízi halfajokat. Fotó: Széll Antal A Fehér-tó mai formáját azonban csak nem egészen száz évvel ezelőtt nyerte el. Az Algyői-főcsatorna megépítése és a gátrendszer kialakítása előtt az ország egyik legnagyobb természetes állapotú szikes tavaként tartották számon. Ennek megfelelően aszályos nyarakon akár ki is száradhatott, a nagyobb hóolvadások után azonban már-már elöntéssel is fenyegette Szeged városát. A szikes pusztával körbeölelt hajdani nagy mocsárvilág nem csak elődeinknek biztosított folyamatos halászati és legeltetési lehetőséget, de mai fejjel szinte felfoghatatlanul gazdag vízi élővilágnak adott otthont.
Ködös, esős, hideg időben az embernek nem sok kedve van kimozdulni, pedig a természet ilyenkor is tartogat izgalmakat. A szegedi Fehér-tónál például vonuló és telelő madarak sokasága időzik ebben az időszakban. A Turista Magazin összevont téli számában dél-alföldi madárlesre kalauzoljuk az olvasókat. A szegedi Fehér-tó jelenleg egy mesterséges halastórendszer, de helyén egykor hazánk legnagyobb szikes tava húzódott. A halastóvá alakítás alapjaiban változtatta meg a környék arculatát és élővilágát, a szikes tavak fajainak helyét halastavakra és nádasokra jellemző fajok vették át, a mesterséges tórendszer azonban, ebben a formában is fontos szerepet tölt be a madarak életében. Fotó: Gulyás Attila 2 / 3 Fotó: Gulyás Attila Túránkat Szatymaz mellett a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) Tisza-völgyi Bemutatóházában kezdtük, bejártuk a Fehér-tóig kanyargó Sirály tanösvényt, és a novemberi szürkeség ellenére is nagyon sok madarat láttunk. 1 / 3 Fotó: Gulyás Attila Túránk során Puskás József a KNPI természetvédelmi őre kalauzolt bennünket, aki nemcsak a madarakról, de a környék életében fontos szerepet betöltő Pallavicini családról is sokat mesélt.
Dr. Beretzk Péter (1894-1973) a szegedi MÁV kórház orvosaként, később igazgató-főorvosaként dolgozott, hírnevét mégis a madártan területén végzett tudományos munkásságának köszönheti. Beretzk Péter függőcinegével (Fotó: Móra Ferenc Múzeum archívuma) 1932-től négy évtizeden át végezte kutatásait a szegedi Fehér-tavon, melynek eredményeit több mint 400 tudományos és ismeretterjesztő cikkben mutatta be. Szerecsensirály fióka fotózása (Fotó: Móra Ferenc Múzeum archívuma) Az évtizedeken át végzett megfigyeléseivel és madárgyűrűzési adataival a madárvonulás hazai lezajlásának új képét vázolta fel, emellett a hazai madárfotózás egyik úttörőjeként is számon tartják. Munkásságának kezdete előtt a szikes tavakat szinte senki nem vizsgálta. Még pont a tájátalakítások előtt ismerte meg a területet, és amikor Szeged kezdeményezte a Fehér-tó gazdasági hasznosítását, óriási erőfeszítéseket tett, hogy megmentse, ami még menthető. Kezdeményezésére az ősi szikes tó megmaradt részeit 1936-ban Szeged város helyi védettségű területévé, 1939-ben pedig országos védettségű területté nyilvánították, létrehozva ezzel Magyarország első madárrezervátumát.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó A mórahalmi Nagyszéksós-tó Szegedtől 20 km-re található. A mintegy 100 hektáros terület a több mint 2000 hektár kiterjedésű Körös-éri Tájvédelmi Körzet része. Az eredetileg szikes tó jellegű természetes vízállás a környező semlyékek vizét gyűjtötte össze, a múlt század második felétől pedig halastóként hasznosították. A Szeri-puszta A Szeri-puszta Szegedtől mintegy 35 km-re található. Az Ópusztaszer, Pusztaszer és Baks települések által határolt ősi pusztafolt kiterjedése meghaladja a háromezer hektárt. A szegedi Fehér-tó A Fehér-tó és a Fertő együttesen egy több mint 2000 hektár kiterjedésű halastórendszert alkotnak. A gátak mentén kisebb-nagyobb kiterjedésű nádszegély húzódik, amelyek háborítatlan fészkelőhelyet biztosítanak a vöcsök- és récefélék számára. A tömörkényi Csaj-tó A tömörkényi Csaj-tó Szegedtől nagyjából 50 km-re, a Szeri-puszta közvetlen szomszédságában található. A Síróhegyi-halastavakkal együtt a teljes halastórendszer mintegy 1200 hektár kiterjedésű.