E-ügyintézés Városunk Önkormányzat Közérdekű adatok Gazdaság Turizmus Hírek Intézmények Képek Kultúra és... Keresés: Önkormányzat Képviselő-testület Bizottságok Rendeletek, határozatok Pályázatok Polgármesteri hivatal Nemzetiségi önkormányzatok Választások 2009. Választások 2010. Választások 2011. Helyi rendeletek társadalmi vitája Választások 2014 Önkormányzat » Polgármesteri hivatal » Ügymenetleírások Ügyleírás Az adó alanya a vállalkozó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló vállalkozási tevékenység. Mezőgazdasági őstermelő csak akkor abban az esetben alanya az iparűzési adónak, ha az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600. 000 forintot meghaladja. Amennyiben nem haladja meg, csak erről a tényről kell nyilatkoznia az őstermelőnek. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
Létrehozva: 2020. február 18. | Utoljára frissítve: 2020. február 18. A 2019. évben kezdődő adóév állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni - EGER várost érintően - iparűzési adóbevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén található. Az iparűzési adóbevallást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art. ), illetve a Htv-ben meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető, székhely, telephely szerinti Eger Megyei Jogú Város önkormányzati adóhatósághoz (Adó Iroda) - továbbiakban önkormányzati adóhatáság - kell eljuttatni. Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (jellemzően: május 31) kell az adóbevallást benyújtani. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényrő l és az önkormányzat érvényes rendeletéről /Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 12/2012.
A helyi iparűzési adó bevalláshoz szükséges nyomtatványok és kitöltési útmutatók. 2015-03-12 2014-11-17 2014-04-03 2014-02-28 2014-02-28 2014-02-28 2014-02-28 2014-02-28 2013-12-09
Előírás, hogy az ügyvezető(k) után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítások legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. Eszközérték-arányos megosztás módszere szerint Eszközérték-arányos megosztás módszere szerint a településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó elsődlegesen az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe.
Csongrád megye és Csanád megye egyidős a magyar államisággal, Csanád megye nagyjából ezer éves, a történeti forrásaink szerint 1030-ban a Csanádi püspökséggel együtt szervezték meg Csanád vármegyét. Már csak ez az ezer éves múlt is indokolhatja azt, hogy Csongrád megye innentől Csongrád-Csanád megye néven működjön tovább, hiszen a magyar államiság és önkormányzatiság ezeréves hagyományát őrizzük az 1950-ben megszüntetett Csanád vármegye nevének újbóli felvételével – mondta Miklós Péter történész, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója a bejelentésen. Arról is beszélt: Trianon ezt a térséget is megviselte, az óriási kiterjedésű Torontál vármegyének csak egy nagyon pici sávja maradt a magyar állam része 1920 után. A három vármegye örökségének a képviseletét vállalta fel most a magyar állam – hangsúlyozta. – Az ország megyéinek elnevezése ma sem tükrözi teljes mértékben a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén lévő örökségét. Járások, Járáskoordinátorok :: cscsmpszsz. Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendszerkor alakult ki, neve ellentétben az ország többi, már megszűnt megyéket is magában foglaló nevével egyszerűen Csongrád lett, abban nem szerepel sem a Csanád, sem a Torontál név – idézte fel Gémes László, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke, hozzátéve, hogy Lázár János még kancelláriaminiszterként 2017 márciusában levélben javasolta a megyei közgyűlésnek a névcserét, amelyet elfogadtak az Országgyűléssel egyetemben.
OR - azon találatokat adja vissza, amiben legalább az egyik feltétel szerepel. Petőfi OR Kossuth keresés azon találatokat adja vissza, amikben szerepel vagy a Petőfi vagy a Kossuth vagy mindkét kifejezés. NOT - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben egyedül a NOT előtti feltétel szerepel. Petőfi NOT Sándor keresés azon találatokat adja vissza csak, amikben szerepel a Petőfi, de nem szerepel a Sándor kifejezés. Ügyfélkapu felhasználónév formátum Magyar turisztikai ügynökség vezérigazgató