Ha valaki népi író-költő volt valaha is ebben az országban, hát Nagy László az volt. De én soha urbánusabb, entellektüelebb lélekkel nem találkoztam, mint ő. Lám, milyen jól megfér egyazon testben kétfajta lélek: és hogy a kétlelkűség is lehet egy, sőt három is lehet egy; miként az Atya, a Fiú, a Szentlélek is egy az Igazisten képében…" (Végh Antal) 1978. január 29-én, influenzából lábadozva részt vett felesége szerzői estjén. Másnap reggel meghalt. A halál oka: szívinfarktus. Még csak 52 esztendős volt. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
A költő halálának negyvenedik évfordulóján szimpóziumon mutatta be Nagy László életművét a fehérvári közönségnek az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány, a Magyar Művészeti Akadémia és Székesfehérvár Önkormányzatának támogatásával. A szimpózium kiemelt célja volt, hogy Nagy László művészetének értelmezését és európai horizontját a hazai közönség számára is elérhetővé és befogadhatóvá tegye. A szimpózium vendégeit Takács Tamás, az alapítvány irodalmi vezetője köszöntötte, majd egy rövid részletet vetítettek le abból a Nagy Lászlóval készült utolsó, legendássá vált interjúból, amelyet Kormos István készített a költővel 1975-ben. " Amikor a Szent István Emlékév alkalmából felújítottuk ezt a csodálatos termet, akkor az volt vele a célunk, hogy igazi közösségi tere legyen Fehérvárnak, szimbolizálja és megjelenítse a város egészét. Ezért nagyon fontos, - túl azon, hogy a város legfontosabb ügyei ebben a teremben dőlnek el - hogy széles körben használják ezt a termet, legyenek folyamatosan tudományos, kulturális és közösségi programok, amelyek keretében mi magunk, városként is fel tudjuk hívni egy-egy terület fontosságára a figyelmet. "
És mindezekkel elvan azon a napon. Nem merül fel, hogy mi a költészet, ki a költészet, haldoklik-e a magyar költészet. Csak úgy elvan ezekkel egy időre. Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. – Budapest, 1978. ) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.. (1925. ) Nagy László a költő Ágh István bátyja; felesége a költő Szécsi Margit. 1945-ben érettségi a pápai református kollégium kereskedelmi iskolájában. 1946-ban az Iparművészeti Főiskola hallgatója, a Dózsa György Népi Kollégium tagja. 1947-ben a Képzőművészeti Főiskola rajz szakos hallgató, a Dési Huber Képzőművész Kollégium tagja. 1948-ban a budapesti egyetem magyar irodalom–szociológia–filozófia, a második szemesztertől orosz szakos hallgató. 1949–52-ben írói ösztöndíjjal Bulgáriában jár. 1953–56-ban a Kisdobos szerkesztőségi munkatársa. 1959-től az Élet és Irodalom képszerkesztője, majd főmunkatársa haláláig. Ötvenhárom évesen halt meg. A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben minden fiatal költő nagylászlóul akart, vagy szeretett volna írni.
Az olvasó ember pedig, akinek ugyancsak olyan szerencséje volt a múltban, hogy láthatta élni és működni a "verset", amikor olyanja van, felnyúl az öreg verses-polcra, kikeresi a negyvennégy éve megjelent, a negyvennégy hosszú év alatt leharcolt Himnusz minden időben -t, és lehozza az olvasó fotelba maga mellé. Nem keresi, ott nyílik, ahol nyílnia kell, pl. : Jog hogyha van: az én jogom, Enyém itt minden hatalom, Fölveszem, kardom, sisakom! Gyönyörűm, te segíts engem! A weboldalon sütiket használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Amennyiben nem fogad el minden sütit, az oldal egyes pontjai nem biztos, hogy rendben működnek. A sütiket itt tudja beállítani: Cookie beállítások. Ha valaki népi író-költő volt valaha is ebben az országban, hát Nagy László az volt. De én soha urbánusabb, entellektüelebb lélekkel nem találkoztam, mint ő. Lám, milyen jól megfér egyazon testben kétfajta lélek: és hogy a kétlelkűség is lehet egy, sőt három is lehet egy; miként az Atya, a Fiú, a Szentlélek is egy az Igazisten képében…" (Végh Antal) 1978. január 29-én, influenzából lábadozva részt vett felesége szerzői estjén.
[37] 2019 februárjában újabb verseskötete jelent meg Vésetek címen. [38] A könyv pár hónappal a megjelenését követően szép eredményeket ért el különböző irodalmi sikerlistákon. [39] 2019 októberében hagyományteremtő céllal kezdeményezte, hogy november 12. az irodalmi szervezetek napjává váljon. [40] Társszerzőként részt vett a 2020 februárjában megjelent Ki volt Bieliczky Joó Sándor című tanulmánykötet elkészítésében. [41] Történettudományi, irodalmi és pedagógiai témájú tanulmányok és recenziók írásával is foglalkozik. [42] [43] [44] [45] Versei jelentek meg a Holdkatlan, a Martinus, a Napkelet, a Szókimondó és a Hajdútánc folyóiratokban, illetve a Dió irodalmi magazinban. [46] [47] [48] [49] [50] Egri László Bieliczky Joó Sándor (1929-1983) költő munkásságának egyik legjelentősebb kutatója. [51] Szervezeti tagságai [ szerkesztés] Irodalmi Rádió, tag Magyar Történelmi Társulat, tag Magyar Irodalomtörténeti Társaság, tag Díjai [ szerkesztés] 2013 - Kultúrtér Blog; Az Év Felfedezettje [52] 2016 - Fiatal Költők Kulturális Követe [53] 2017 - Művészetpártoló díj 2017 - Év Fiatal Művésze 2018 - Petőfi Költői Társulat örökös dísztagja Könyvei [ szerkesztés] Pennamorzsák, Publio kiadó, 2013.
2022\06\27 A 93. Ünnepi Könyvhétre jelent meg új köntösben Bíró Szabolcs Ragnarök című könyve. Azért újra mert 2014-ben már egyszer megjelent ez a viking saga. Az Athenaeum nem bízta a véletlenre az új kiadást. Már a borító azt sugallja, hogy egy komoly kalandra invitálja az olvasót, ami nem lesz egy sétagalopp. Személyes kíváncsiságom sem volt kicsi, mert nagyon vártam, hogy újraolvasva tud-e újat adni nekem a könyv, mennyi minden változott bennem nyolc év alatt. Hát nézzük meg! Történetünk egyik főszereplője Kilencujjú Gudleif, aki egy kiváló viking harcos, de mivel egyik ujját már elveszítette a viking kultúra szerint "átkozott" és nincs esélye bejutni a Valhallába. Visbur a korábbi jarl fia, Ysmed a baltakovács, és még igazán figyelemreméltó Hallbjörn a legendás berserker harcos figurája is, de aki nélkül ez a történet nem létezhet az nem más, mint Nidhögg a sárkány, aki elpusztítja a vikingek faluját. Maréknyian élik túl csak a kalandot a bestiával, de ők bosszút esküsznek. Nem is maradt semmi másuk ezenkívül.
Ezt követi a regény megírása, egy-egy kötet 3-5-6 hónap alatt készül el. Magát a regényt azonban a karakterek és a köztük lévő interakciók működtetik. A következő kérdés arra vonatkozott, hogy maga a szerző mennyire azonos Bátor Attilával, a regények főhősével, valamint, hogy a többi szereplőt mennyire mintázta saját családtagjairól, mennyire okozhat ez számára nehézséget, ha a történetek szövése folyamán a szereplőinek valamely negatív eseményeket kell átélniük. Bíró Szabolcs elmondta, most már van annyira profi / hivatásos író, hogy sem a főhősben, sem a többi szereplőben nem önmagát és környezetét ábrázolja, bár a főhős szerelmét, feleségéről, Ágnesről nevezte el. Hősszerelmes korszaka hajnalán íródott a Non nobis, Domine, de az Anjouk regényfolyamánál azonban már ettől is sikerült elvonatkoztatnia. A két szereplő kisfiának pedig édesapja neve után adta a Szilárd keresztnevet. Ennyi a családi vonatkozása a regényeknek, így minden szereplővel mer keményen bánni a történetszövés folyamán.
Elkezdődik a hajsza az idővel, ellenséges viking harcosokkal és önmagukkal is, bár ezzel valószínűleg nincsenek tisztában. A szerző odafigyel a részletekre érzékelhető, hogy sokat foglalkozott a vikingekkel és kultúrájukkal. A karakterek jól átgondoltak és ami a legfontosabb teljesen emberiek és jól árnyalt kemény harcosok. Meglepő de a történet fontos szála, hogy a harcosok szembe tudjanak nézni önmagukkal és a tetteikkel. Nagyon megrázó amikor ráeszmélnek a Lindisfarne-nél elkövetett rémtetteikre és ez egyben egy nagyon fontos történelmi kikacsintás is. Bíró Szabolcs sokat idéz az Eddából és külön izgalmas csavar, hogy összehozza az Artúr király mondakörrel. Egy izgalmas kulturális mixet kapva ezáltal. De mi is az a Ragnarök? A végítélet az utolsó csata, amit meg kell vívnia az embereknek. De mi a helyzet ha ennél többről van szó? Mi van ha már el is kezdődött és nem tehetünk ellene semmit? - Ilyen és hasonló kínzó kérdésekkel a fejükben indulnak el a végső csatára a sárkány ellen. A Ragnarök egy kiváló viking kalandregény, olyan mintha a viking piszkos tizenkettőt olvasnánk.
századi Közép-Európa térképabroszát, szívében Anjou Károly és majdan fia, Lajos herceg Magyar Királyságával, s ezen az abroszon, hűen a történelemhez, de írói szabadságának is teret engedve, dobókockaként vetné el az egymással hol szoros, hol laza kuszaságban létező cselekményszálakat – és velük a sorozat történelmi és fiktív szereplőit. Ezt az egyedi, magával ragadó koncepciót hordozza a most megjelent hetedik kötet is, amely meglehetősen tág tér- és időintervallumot dolgoz fel, így téve még mozgalmasabbá a regény epizódjait és fejezeteit. A birodalom ura 1342 nyarától 1345 nyaráig tárgyalja a Magyar Királyság fénykorának történetét. Mindezt teszi úgy, hogy az olvasó lépten-nyomon engedheti, hogy a cselekmény magával ragadja, s elmerüljön benne, mintha maga is ott sürgölődne Bátor Szilárd dubicai birtokán, akár a Nápolyi Királyság viperafészkében markolná lenyűgözve Piast Erzsébet ezüstérméit, vagy épp fejeket lemetsző kardját forgatná a fagyos litván földön. Máskor pedig az olvasónak riasztó iramban kell megtapasztalnia az idő múlását.
Bödőcs Tibor: Mulat a Manézs 2. Bányainé Nagy Judit, Fancsikai Eszter, Tapasztó Orsi: Nem akarok beleszólni 3. Náray Tamás: Volt egyszer egy varrodám 4. J. Rowling: A karácsonyi malac 5. Karády Anna: A füredi földesúr 6. Müller Péter: Anyám titkos könyve 7. Beatrix Potter: Nyúl Péter adventi kalendáriuma 8. Füredi Júlia: ELÉG! 9. Lucinda Riley: A hetedik nővér története 10. Anne L. Green: Toszkán örökös 11. Dezső András: Fedősztori 12. Borsa Brown: Az Arab öröksége 13. Sarah Pearse: A szanatórium 14. Bartos Erika: Mesék a Pöttyös házból 15. Ésik Sándor: Sanyikám, én nem politizálok 16. Tisza Kata: Egyedül 17. Edith Eva Eger: A döntés 18. Kovács Ákos: Ezt nem lehet megúszni 19. Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors 20. Kiss Judit Ágnes: Babaróka karácsonya 21. Maggie O'Farrell: Ahol a Hóangyalok laknak 22: Frank Herbert: Dűne 23. Vujity Tvrtko: Aloha – Túl minden határon 24. Jennifer Teege, Nikola Sellmair: Nagyapám engem agyonlőtt volna 25. Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek 26. Edith Eva Eger: Az ajándék 27.