Gyarmathy Líviával közösen alkotott első filmjüket ( Ismeri a Szandi-mandit? ) ma még jobbnak látom, mint a hatvanas évek végén, 1973-ban a költő születésének kerek évfordulóján a filmgyárban is érdekes tervek szövődtek, olyan értékes eredményekkel, amilyenek ma biztosan nem készülhetnének el, és az állami propagandatévé nem mutatná be, ha figyelmetlenségből mégis elkészülnének. (Zolnay Pál tévésorozatára gondolok, és főleg Kardos Ferenc Petőfi '73) című, ma is eredetinek ható filmjére. ) Böszörményi is tervezett valamit, ebben lettem volna közreműködő, talán dramaturg. Sajnos, novella- és forgatókönyv ötletem, vázlataim nem tetszettek neki, de ezt is kedvesen, mosolyogva mondta meg. Nagyon kedves embernek láttam. 1848 és Petőfi. "Nevét idézik, de szellemét nem idézhetik meg". Nem biztos, hogy pontosan idézem Babits idevágó versének kezdetét. 1923-ban írta, másik hamis kor másik hamis ünnepségei idején. Majdnem minden korszakban ócskák és hamisak a hivatalos állami ünnepségek. Petőfi feltámasztása – Regénytár. Most talán még hamisabbak, és még ócskábbak, mint bármikor.
Illyés szerint Az őrült című vers mégsem egy dühtől rángatózó arcot, hanem egy kétségbeesett fiatal képét vetíti elénk. " Okkal merül fel a kérdés: mi az idealizált Petőfi-kép célja. Megkedveltetni a költőt? Egyáltalán: a jelenlegi irodalomoktatás alkalmas-e arra, hogy a gyerekek megszeressék magát a költészetet? Horváth szerint épp ellenkezőleg. "Hiányzik belőle a tapasztalat és az érzékiség. Az én zászlómon az áll: a költészet érzéki műfaj. Nem az volna fontos, hogy a gyerekek maguk is írjanak verseket? Én sokkal jobban értem, mi hogyan működik, amióta magam is írok. A napokban középiskolásokkal beszélgettem arról, tulajdonképpen mire is jó az, amit csinálok. Arra jutottunk, hogy az olvasás legjobb eszköze a képzelőerő kifejlesztésének, ez pedig azonos a teremtő erővel. " Az pedig, hogy a koncerteken a nézők szembesülnek ezzel az élő, izzó és magával ragadó Petőfivel, sokukra revelációként hat. Egyes versek remekül működnek gengszterrap-szövegként, mások az Exploitedet idéző punk felhangot kaptak, de még a cigányzene is belefér a repertoárba.
Egyesek szerint meghatóan szép az, hogy a legnagyobb költőnk egyszerűen eltűnt a föld színéről. Mintha angyalok szálltak volna le érte, és a vállukon vitték volna föl a mennyországba. Soha, senki nem tudhatja meg a pontos igazságot és ez így van jó, mert ez a mítosz nemzettudatunk egyik legfontosabb pillére. Van egy olyan költőnk, akit senki nem látott meghalni, így aztán örökké élni fog, de nem úgy, mint Lenin elvtárs, akire ezt a titulust csak a kommunista propaganda helyezte rá. Most viszont valakinek eszébe jutott, hogy a híres csatateret a modern technika segítségével akár át is lehetne röntgenezni. A mai készülékek már belátnak a föld alá, így semmi perc alatt képesek kimutatni, hol vannak tömegsírok, és ha már idáig eljutunk, jöhet a genetika. Ha a román állam nem tesz keresztbe az elképzelésnek, megvan rá minden esély, hogy a Petőfi-mítosz egyszer s mindenkorra megoldódik. Aztán, ha már megtaláltuk, amit kerestünk, hosszan elpereskedhetünk a románokkal azon, hogy a csontok kit illetnek meg.
Ady Endre: Az Úr érkezése -Bubik István - YouTube | Youtube
1990-ben jelent meg az Összes Prózai Művei 1. kötetének második, átdolgozott kiadása. Most pedig végleg lezárult a sorozat, a 2. kötet második, átdolgozott kiadásának megjelenésével, amelyet Vezér Erzsébet rendezett sajtó alá. Ez az 1901. május – 1902. február között megjelent újságcikkeket, tanulmányokat tartalmazza, összesen 220 tételt. Ezekhez csatlakozik a Függelék I., amelyben (amint a 3-11. Ady endre összes prózai movie 2. kötetben is történt) az adott időszakból származó, Kétes hitelű szövegek olvashatók, 114 tétel; a Függelék második része az Ady által fogalmazott vagy róla szóló szerkesztői üzeneteket közli. (Mindezek a Nagyváradi Naplóban láttak napvilágot, kivéve a váradi Színházi Újság négy cikkét. ) – Az anyag végén található Pótlás pedig a későbbi kötetekből kimaradt és azóta felfedezett cikkeket tartalmazza (két, az előző kötetekben politikai okokból nem közölt írással együtt), összesen 9 tételt; ennek sajtó alá rendezője Koczkás Sándor és Nényei Sz. Noémi.
Vázsonyi Vilmos, az egyetlen magyar népképviselő, akit öntudatos nép választott, nem juthat szóhoz a magyar parlamentben. Nem engedik szóhoz jutni a gyermekek, akik haragusznak, mert kinizsisdi s malomkősdi játékukat megzavarta, a gyermekek, akik, hajh, tizenkilencmilliomod magunk szerencsétlen bőrén kockáznak és malomköveznek. Az immár legbalkánibb parlamentnek ez a botránya irtózatos, kegyetlen világosságot adott a mi szemeinknek. Olyan titkot világított meg, amit jaj de jó lett volna sohasem tudni. Megtudtuk hogy a magyar parlamenti gyermekek mind egyformák: esküdjenek bár a kétfejű sas karmára, a Széll Kálmán harmatozó pattanására, Kossuth Lajos kalapjára, pápa csalhatatlan őszentsége papucsára, bármire. Obskurus agyuk velejének vastag burkát csak egy kicsit kell megkarcolni, ott zsibongnak előttünk a maguk siralmasan hasonlatos voltukban. Kultúr-bestiákat mondott Vázsonyi? Ady Endre összes prózai művei XI. - Ady Endre - Régikönyvek webáruház. A kultúra isteni nevében vétózunk e címadományozás ellen. De a bestiák reputációja érdekében is, mert a bestiák mindig ki merik a fogukat mutatni, nem csak akkor, mikor demokrata képviselővel van dolguk.