Mielőtt témát váltottak volna, így szólt az egyik kopasz: – Lecsapnám, ha nem Wassalbertet olvasna! – aztán békésen utaztunk tovább a végállomás felé. Pedig lett volna kedvem felolvasni nekik néhány passzust Wass Albert Kard és kasza című kétköteteséből. Az első, "Krónikás írás" című kötetből talán azokat a részeket, melyek a címet magyarázzák, a másodikból meg azt, amiben a megvadult román vasgárdisták egyszerre ütik és gyilkolják a magyart és a zsidót. Mihez kezdjünk Wass Albert regényeivel? Wass Albert esete a fizika törvényeivel a XXI. században Soha nem beszéltek ennyit Wass Albertről… Szabad-e Wass Albertet olvasni? Szent Wass Albert, irgalmazz nékünk! Így szavalta saját versét az amerikai magyar költő… A Kard és kasza egy viszonylag kései Wass-regény, melyből erősen kihallatszik a szülőföld utáni vágyódás, s a szülőföldön történő mindenek feletti kitartás álma. Mindez úgy, hogy tudjuk, Wass Albert csak felhúzta a nyúlcipőt, amikor az élete múlott rajta. Nem úgy, mint a második kötet főhőse, aki nyilván maga Wass, csak kicsit másképpen.
Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont veszejt, aki másra bízza a munkát"! "... Kétféle ember van. Az egyik karddal farag magának világot, a másik ekével. De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjá faraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag"! * A "Kard és Kasza I-II. " ezen puha kötésű kiadványt a Wass Albert műveit kedvelő, adott esetben a mezőségi tájjal és történelmével ismerkedni akaró, a kasza, az eke hont megtartó szerepével és képességével, és az "istentudó látóemberi" bölcsesség írói megjelenítésével ennek a könyvnek a forgatásával ismerkedni, szellemiségével azonosulni is akaró olvasóinknak ajánljuk. A mitikusság a középkor világában kalandozva szemléleti jegy lehet, a legújabb kor és a szereplői azonban nem mítoszi nagyságúak és szerepűek. Az Erőssek első házát egy Buzát nevű ember építette, Koppány törzsének leszármazottja, aki István király német lovagjainak és talján papjainak haragja elől menekült ide "az Öreg Isten hűséges magyarjai" védelmébe – forrásként az elbeszélő említi, hogy valami "krónika szerint", de rögvest meg is jegyzi: mindez "csak találgatás".
A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe – ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája. Részei: Első könyv: Krónikás írás Második könyv: Szemtanúság Cselekmény [ szerkesztés] Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga – a magyar és arisztokrata – tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja.
De az ellopott időt nem lehet pótolni semmivel. 107. kötet Kényelmes dolog betegnek lenni, amikor kellemetlenség veszi körül az embert. Aki fiatal, annak dolgozni kell keményen. Ésszel és izommal, minden erővel. Csak így lehet kimászni a bajból, munkával. 97. kötet Ki magosra néz, nem látja meg a rögöt lába alatt, s ki másra bízza földjét, elveszíti azt. Ami legfontosabb pedig: akié a föld, azé az ország! 1. kötet, 400. oldal Bölcs elme és békeszerető szív nélkül erő és bátorság bizony keveset ér, s könnyűszerrel szolgálhatja jó helyett a gonoszt. 180. oldal, 1. kötet A gyűlölet gonoszságot terem, s a gonoszság az élet ellensége. 178. kötet A múlt (... ) szerves és elválaszthatatlan része a jelennek, mint ahogy a jelen sem egyéb, mint a jövendő kezdete. 6. oldal Az emberiség legnagyobb átka az elfogultság, mert az elfogultság megvakítja a látást, s gonosz irányba téríti a tömegeket. Csak megértés alapján lehet emberi közösséget megtartani, legyen az a közösség család, nemzet vagy ország.
Különböző szerekkel való permetezéseknek nem igen volt eredményük. Védekezés [ szerkesztés] A kora tavaszi fagyok legyengítik a gyümölcsfákat, aminek következtében erősebb moníliafertőzés alakul ki. Magyarországon országszerte a fagyos tavaszi időjárást követően a cseresznye, a meggy, a kajszibarack, a szilva, a ringló és a mandula a legveszélyeztetettebb gyümölcsfák közé tartozik. A -2, -4 °C éjszakai minimum hőmérsékletű időjárást követő nedves, párás idő virágzás idején legyengíti a virágokat, amiket könnyebben megtámad a párás idő miatt megerősödő monília. Ilyenkor a fertőzött vesszőket a még egészségesnek tűnő 10 cm hosszúságú darabbal együtt le kell vágni és meg kell semmisíteni. A fák kezelését réz tartalmú szerekkel, például bordói lével, Rézoxikloriddal, vagy Champion oldattal kell elvégezni. Szilva monilia ellen live. [3] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Révai nagy lexikona XIII. köt. (Lovas–Mons). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 862. o. (1915) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés]
A fertőzött üreges gyümölcsök szétrepedhetnek, tovább terjesztve ezzel a betegséget. Ha a betegség egyszer felüti a fejét a fán, minden évben visszatér. A gombaölő szerek segíthetnek, de a megelőzés a leghatékonyabb megoldás. A betegség másik tünete az ún. boszorkánysöprű. A beteg fák levelei aprók maradnak, befelé csavarodnak. Az ágak szabálytalanul és nagyon sűrűn nőnek, innen a tünet elnevezése, a fák szinte elsöprűsödnek. A védekezés egyik eleme a fán maradt bábszilvák eltávolítása és a kora tavaszi rezes lemosó permetezés elvégzése. Szerves készítményekkel a virágzás után sziromhulláskor védekezhetünk a legkorábban. Védjük a gyümölcsfáinkat varasodás, monília és más gombás betegségek ellen! - kert.tv. Monília A monília szintén olyan, a szilvafát sújtó betegség, amely a gyümölcsöket károsítja. A gyümölcs felületein a sérülésből kiinduló barna rothadás foltok jelennek meg. A fán múmiaként fennmarad, a gyümölcs a tárolóban elfeketedik. A beteg gyümölcsöket fel kell szedni és meg kell semmisíteni. A fertőzött vesszőket le kell metszeni, a vessző egészségesnek tűnő 10 centis darabjával együtt.
Nagy veszély a monília a csonthéjasokon, már ősszel védekezzen! - 2020. március 25. Növényvédelem Növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek 2020. évi 3. felhívás: előrejelzés és növényvédelmi teendők Zsigó Györgytől. Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! ► Kecskeméten már virágoznak a korai kajszifajták, Budapesten is egyre fehérebbek a fák, a fotó március 18-án készült. Az elkövetkező napokra esős, szeles és mindvégig borult időjárást jósol a mérvadó Országos Meteorológiai Szolgálat. Tehát folyamatos párára, nedvességre számíthatunk, ami segíti a monília terjedését is. Aki nem akar kockáztatni, annak a virágzó kajszit, majd a meggyet is meg kell permeteznie a virágfertőző monília ellen. A virágfertőző monília / Monilinia laxa/ a bibén, de a sziromleveleken keresztül is be tud hatolni a növénybe, és a vesszőkben terjedve ágszáradást okozhat. Most tehát a virágokat kell megóvni a gomba támadásától. Szilva monilia ellen air. Elsőként a virágzó kajszira figyeljünk. Ugyanígy fertőzi a meggyet és a cseresznyét is, sőt már a megpattant rügyön keresztül is bejuthat a bimbóba.
A monília nevű növénybetegség az összes gyümölcsfán előfordul, a Monilinia fructigena (syn. Sclerotinia fructigena) [1] és Monilinia laxa (syn. Sclerotinia cinerea) [2] nevű penészgombák okozzák. A gyümölcsöt (almát, körtét, szilvát stb. ) előbb penész vonja be, ebből aztán kör alakú láncolatban úgynevezett gombapárnák, azaz dudorodások emelkednek ki, a gyümölcsöt megrontják, majd rothadásba juttatják vagy elszárítják. A gyümölcs legnagyobb része lehull, de maradnak a fán összeaszottak is. Ez a betegség a gombák csíráiból évről évre felújul. Védekezni úgy lehet ellene, hogy a megtámadott és lehullott gyümölcsöt napról-napra összeszedjük, a gyümölcsösből eltávolítjuk, és mélyen elássuk vagy elégetjük. Hogyan menthető meg a moníliás meggyfa? - Agrofórum Online. A fákon maradt összeszáradt gyümölcsöket is már ősszel le kell szedni és elégetni. Az elhalt ágrészeket és végeket le kell vágni és szintén elégetni, s ha a korona sűrű volt, azt meg kell ritkítani, hogy a levegő jól átjárhassa. Ősszel a fa tövét olyan körben, amekkora a korona széle, jó ásónyomnyira fel kell ásni.