Június 22-én tartja évadzáró előadását a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata: a Szerelem és más bűntények című produkció Stefan Arsenijević azonos című filmje alapján készült… Read Article → Június 6, hétfő A lecke – Koreográfus: Arcadie Rusu 19:00 Háromszék Táncstúdió Időtartam: 1 óra szünet nélkül Június 11, szombatAre we human or are we… A Tompa Miklós Társulat június 13-án, hétfőn 19. 00 órától tűzi műsorra a Tamási Áron Színház Örkény István: TÓTÉK című vendégelőadását. Bocsárdi László rendező szerint a… Jevgenyij Svarc A sárkány című darabjának bemutatójára készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata Vladimir Anton rendező irányításával.
Az évfordulók nem engedik a feledés homályába veszni a számunkra fontos eseményeket és személyeket. Örkény István két jelentős drámája a Tóték és a MacskajátékEzzel a két alkotással világhírű lett. Jómódú zsidó polgári családból származik. A typical feature of his plays and novels is satiric view and creation of grotesque situations. április 5-én született Örkény István Kossuth-díjas író dramaturg a Tóték és a Macskajáték alkotója az egyperces novellák műfajának megteremtője. Apja nagy tiszteletben álló patikus. Örkény István élete és munkássága Kéziratoklevelek Szobája 1962 - újra megjelennek novellái. Maga a műfaj és elnevezése is Örkény Istvántól származik. 1932-ben átiratkozott gyógyszerész szakra ahol le is diplomázott 1934-ben. És olyan erőhatalom van-e mely egy emberrel ember voltát megetethetné. 1930ban leérettségizik a budapesti Piarista Gimnáziumban majd beiratkozik a Műegyetem vegyészmérnöki karára. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be.
Igazán epikus történet, ami nem csupán Gárdonyi végletekig tisztelt magyarságtudatát erősíti meg, de hatalmas tudásanyag felhalmozásáról tanúskodik. Örkény István: Tóték Bár filmforgatókönyvnek indult, végül a Kortárs című folyóiratban jelent meg a leginkább egyperceseiről elhíresült Örkény talán egyik legjobb műve; groteszk és helyenként egészen abszurd történet, Franz Kafka és Samuel Beckett legjobb pillanatait idézi, elképesztően finom humorral megfűszerezve, melyben nem átáll a regnáló hatalomnak is oda-odaszúrni, ráadásul egy mikroközösség történetén át képes átfogó véleményt formálni a társadalom működéséről. Örkény prózai és narratív játékossága az egyik legmagasabb szintet képviseli a XX. századi magyar irodalomban, és ahogy A Pál utcai fiúk esetében, úgy itt is minden létező formában újra és újra életre keltették a kisregényt. Az Örkény Színházban természetesen a mai napig játsszák, és ki ne emlékezne Fábri Zoltán Isten hozta, Őrnagy úr című filmadaptációjára, vagy épp a Latinovits Zoltánnal és Szabó Gyulával megszólaló rádiójátékra.
1937-től publikált különböző irodalmi folyóiratokban, majd a nagy elődökhöz hasonlóan utazgatni kezdett. Járt Párizsban és Londonban is. 1940-ben hazatért, és pontosan ugyanazt tette, amit mi is tennénk, ilyen helyzetben: visszaült a műegyetemi iskolapadba. 1941-ben végül okleveles vegyészmérnök lett, így hivatalosan is felkerülhet képzeletbeli tablónkra, ahol a Híres Műegyetemistákat tartjuk számon. Na de ki is az az Örkény István? És egyáltalán hogyan került a gyógyszerek és a vegyipar közelébe? 1912. április 5-én született Budapesten, egy jómódú, zsidó család gyermekeként. Édesapja patikusként dolgozott, így elég hamar eldőlt a fiú sorsa. Apai nyomásra a vegyészet felé kellett fordulnia. Örkény rendes, szófogadó gyerek volt. Érettségi után azonnal a BME-n kötött ki, majd ezt elhagyva, de tanulmányait nem megszakítva, gyógyszerészként végzett. Szakmájában ekkor még nem dolgozott, inkább írt, alkalmi munkákból élt. Apjának ez egyáltalán nem tetszett, utazgatásaival sem értett egyet, így kérte fiát, fejezze be műegyetemi tanulmányait.
Saját rendszerét követve válogat és tilt, mint egy biciklis facebook, bár ő rossz híreket csak azok számára kézbesít, akiket nem szeret. Tótékat kedveli, Tót urat (Tóth László), a daliás tűzoltóparancsnokot még tiszteli is. Aztán megérkezik maga a háború – leszáll a vonatról Varró őrnagy (Trill Zsolt), a távolban harcoló fiú zilált idegrendszerű parancsnoka. Vidnyászky Attila nem aktualizálta régi rendezését, most sincs benne Putyin, Biden, Unió. Az újraértelmezést elvégezte az élet. A nézőtéren mindenki tudja, hogy a művészek meghajlás után az öltözőbe érve az otthoni híreket keresik telefonjukon. Civillé válva félve nézik, vajon történt-e valami barátaikkal, rokonaikkal, kinek sikerült átérni a határon, és van-e hír azokról, akik harcra kényszerültek. A színpadi Mátraszentannán mélabús magyar és pattogó ritmusú német bakadalokat, amatőr helyi előadók produkcióit, harctéri híreket közvetít a hangosbeszélő. Mindez folyamatosan tudatosítja a háború jelenlétét. A rendezői koncepció különösen plasztikus azokban a jelenetekben, melyek a falu egész népét mozgatva, a távoli hatalmak hangszórón érkező üzeneteinek segítségével haladnak az iróniától az elviselhetetlenség felé, látvánnyal, mozgással és hanggal definiálva a militarizált mindennapok ördögi abszurditását.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az idei nyugdíjas foglalkoztatási kedvezmények kapcsán felmerülhet a kérdés, vonatkoznak-e a kedvezmények a rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás mellett munkaviszonyban álló munkavállalókra. Az idei nyugdíjas foglalkoztatási kedvezmények kapcsán felmerült a kérdés, vonatkoznak-e a kedvezmények a rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás mellett munkaviszonyban álló munkavállalókra. A választ azért is sokan várják, mert munkajogilag a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nyugdíjasnak minősül. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, azaz rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülők meghatározott feltételek szerint vállalhatnak munkát ellátásuk folyósítása mellett. Helyzetüket a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szabályozza.
A kedvezmény azon munkavállalók után jár, akik rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülnek, vagy nem veszik igénybe ezeket az ellátásokat, de megváltozott munkaképességükről érvényes komplex minősítéssel rendelkeznek. 1. Adókedvezmény Ezt a kedvezményt a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetésénél érvényesítheted. A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén legfeljebb a tárgyév első napján érvényes minimálbér kétszereséig mentesülsz a szociális hozzájárulási adó (15, 5%) és a szakképzési hozzájárulás (1, 5%) megfizetése alól. (2021. január 1-jén a minimálbér még 161. 000 forint volt. ) A megváltozott munkaképességet komplex minősítésről szóló érvényes dokumentummal, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának folyósítását igazoló határozattal kell igazolnod. Mindkettőt a munkavállalótól tudod beszerezni. Ha a jogosultság megszűnik, a munkavállaló az erről szóló határozat átvételétől számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni téged.
2. Rehabilitációs hozzájárulási kedvezmény / mentesülés Az általad fizetendő rehabilitációs hozzájárulásnál is kedvezményt, sőt mentesülést kaphatsz, ha megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmazol. Rehabilitációs hozzájárulást akkor vagy köteles fizetni, ha 25 főnél több embert foglalkoztatsz, de a megváltozott munkaképességű alkalmazottaid száma nem éri el a létszám 5%-át. 2021. január 1-jétől a rehabilitációs hozzájárulás összegének kiszámításánál bővült a megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető munkavállalók köre a sajátos nevelési igényű gyermeknek minősülő fiatallal, aki utoljára a 23. életévének betöltése szerinti naptári évben vehető itt figyelembe, illetve a felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élőnek minősülő hallgatóval, szintén eddig az életkorig. Ettől az évtől beszámítandó ebbe a létszámba a rehabilitációs mentori feladatokat ellátó munkavállaló is, ha legalább négyórás munkaidőben van alkalmazva. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből (a létszám 5%-a) hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás (a tárgyév első napján érvényes minimálbér kilencszerese) szorzata.
2020. július 1-jétől a biztosítási jogviszonyban 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Azoknak, akik nem nyugdíjasként, munkaviszonyban folytatják a keresőtevékenységet, a tb-közterheket havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetniük, amit alkalmazni kell a rokkantsági, valamint a rehabilitációs ellátásban részesülő személyek munkaviszonya esetén is. Erre tekintettel 2020. július 1-jétől az aktív korban lévő, munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy munkabéréből a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl meg kell fizetni 18, 5 százalék társadalombiztosítási járulékot is azzal, hogy a járulék alapja legalább a minimálbér 30 százaléka, amely 48 300 forint. 2020. július 1-jétől a munkáltató a munkabér után, de legalább a minimálbér 30 százaléka után fizeti a szociális hozzájárulási adót.
Cikkünk Molnárné Dr. Balogh Márta jogász, munkajogi és társadalombiztosítási szakember hozzájárulásával készült. A cikk a megjelenésekor hatályban lévő jogszabályi rendelkezések alapján készült, az időközben esetleg bekövetkezett jogszabályváltozásokat nem tartalmazza. Kérjük, erre feltétlenül legyél figyelemmel.