Tolvajok jártak Koós Rékáék építkezésén, az udvarból elvittek három biciklit – köztük azt is, amelyet a színésznő még kislányként kapott a szüleitől. Koós Rékáék udvarából ellopták a család kerékpárjait, amelyek egyikét még a szüleitől, Koós Jánostól és Dékány Saroltától kapta a színésznő, amikor tizenkét éves volt. Ellopták a biciklim karaoke. "Az ezüstszínű Favorit nagyon a szívemhez nőtt, rengeteg emlék köt hozzá, ezért is újíttattam fel, a tizenhat éves Rozi lányomnak szántam. Gyerekkoromban az egész családnak volt kerékpárja, apuval, anyuval és a testvéremmel nagy túrákat tettünk a Balatonnál" – mesélte a Blikknek Réka. Koós Réka Fotó: Polyák Attila/Origo, helyszín: Boscolo Budapest A férje és a lánya biciklijét is elvitték a tolvajok, akiknek egyébként nem volt nehéz dolguk, mert a kaput már korábban kidöntötte egy teherautó. Nappal mindig volt valaki a háznál, a lopás így éjszaka történhetett, Rékának azonban fogalma sincs, hogy mikor – pár napja ugyanis még látta a bicikliket, csak akkor vette észre a hiányukat, amikor valakinek kölcsön akarta adni az egyiket.
Ebben a boltban megmondták, hogy egy teleszkóp akár 3 kilót is rádob a biciklire. Vagyis a legnehezebb biciklik alumíniumból vannak, maradt az acélváz, rugózás nélkül. Ebből pedig egyedül ez a Gepida volt, 42 ezerért. Megemeltem, viszonylag könnyű volt, csomagtartóstól, világításostól. A vázára még azt is ráírták, hogy "carbon steel", pedig magyar gyártmány. Elvégre, azt nem lehet ráírni, hogy közönséges szénacél. Az átlag hülyének a carbon angolul az valami olyasmi, mint az arany, vagy a platina, még véletlenül sem a dorogi brikett ugrik be. Minden egyes biciklizés után felcipeltem a harmadik emeletre, a lakásba, ami nálunk már a padlásteret jelenti. A tetőterünkben van egy kis folyosószerű rész, ott ácsorgott, és nem volt nagyon útban. Csak kicsit. Erről a képről hiányzik egy kerékpár. XIII. kerület - Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó | Biciklit loptak a Tátra utcából. Az enyém. És nagyon Így telt el öt év. Időközben született egy gyermekünk. Aztán elkezdett mászni. Aztán felállt, nem sokkal később már járt is. Egy elfektetett vasalódeszka elég volt ahhoz, hogy távol tartsuk attól a kis folyosótól, ahol a bicikli állt.
12 hozzászólás a témában #1 Írta 2012. október 31. - 17:34 Sandman vendég fórumtag 419 hozzászólás Azért ha a tõlem ellopott bringán látnálak meg, nem úsznád meg buksisimogatással... Jogos. De légyszi ne vegyél egy kalap alá az intézkedõ rendõrrel, mert az rám nézve sértõ. Azt sehol nem mondtam, hogy loptam is másikat:-). Nekem oldschool módon vásárolt bringám van. Szerintem a biciklitolvajok nem itt kommentelnek. #2 qqch29 Írta 2012. október 28. - 16:40 újonc 2 hozzászólás Sajnos egyet kell értenem. Mikor az elsõ bringámat ellopták (még csak 10 éves voltam - orosz classic zöld "outi" volt) a rendõr megsimogatta a buksimat és kedvesen azt mondta: lopj magadnak egy másikat... Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai – Így védd meg a biciklidet a tolvajoktól | Autoszektor. Azért ha a tõlem ellopott bringán látnálak meg, nem úsznád meg buksisimogatással... #3 Írta 2012. szeptember 26. - 09:58 óó tõlem egy 9 kiló alatti xc bringát loptak el. meg is találtam, de a rendõrség annyira sz*rik rá, hogy nem kapom vissza.. úgy, hogy nyugodtan vehetsz lopott bringát soha az életben senki nem fogja tõled visszakövetelni.. Sajnos egyet kell értenem.
Leszedték az összes tartozékot, például a világítás tartóit, illetve a kilométeróra talapzatát, mert a lámpákat és a sebmérőt sosem hagytam rajta. Ezek most itt vannak a nyakamon, bár a Cateye-cuccokhoz régen meg lehetett venni utólag a tartókat. Tudom, mert az előző bringámmal is elvitték ezeket. A felismerhetetlenné és eladhatóbbá tétel érdekében a bicikli kapott egy első teleszkópot, új, piros kormánytartót, lecserélték az ülését is, de az egész meló nem lehetett több egy óránál. Még fél év garanciát is ígértek hozzá. Csakhogy az ember ismeri a biciklijét, minden egyes karcot, minden egyes csavart. És minden olyan dolgot, amit ő változtatott meg rajta. Például időközben a hátsó kerékben többször nyolcas lett, átfűzettem, kapott egy dupla falú ráfot. Az első maradt az eredeti. Ellopták a biciklim. A hirdetett biciklin pedig véletlenül pont az ráf volt. Továbbá véletlenül kicsit hátrafelé lejtett a csomagtartó, amit azért voltam kénytelen így felszerelni, mert nem fért el tőle rendesen a lakattartó, az ülés csövén.
2018. 08. 05. 12:33:30 Frissítve: 2022. 07. 12:51:10 Olcsó bringa, drága lakat, sokáig a tiéd marad – szól a jól ismert városi mondás. A hazai városi kerékpáros kultúra ma is az egyik legfontosabb szempontnak tekinti a biztonságot. Mire kell figyelnünk? Ellopták a biciklim gitár. Az ezredforduló után kirobbanó és gyorsan terjedő kerékpáros-forradalommal együtt megjelentek a tolvajok is. Azóta sokat javult a jegyzet, a tulajdonosok tudatosabbak lettek, és ma már a rendőrség is foglalkozik a biciklilopásokkal. Annyi azonban tizenöt év alatt sem változott, hogy a legtöbbet a megelőzéssel lehet tenni a tolvajok ellen. AZ OLCSÓSÁG HÁTRÁNYA. A Magyar Kerékpárosklub már tíz évvel ezelőtt is aktívan kampányolt a biztonság mellett. Szórólapokat osztogattak vagy tettek olyan kerékpárokra, amelyeken silány minőségű lakatot láttak, felhívták a figyelmet, hogy érdemes minőségi zárat venni, és tanácsokat is adtak, mi számít annak és mi nem. Bár tagadhatatlanul tapasztalható fejlődési folyamat a budapesti bringakultúrában, de tavasszal, amikor kirajzanak az újak, még mindig megjelennek az áruházakban kapható ócska tömeglakatok, és ezekkel együtt több lopásról jön hír.
A régi kőfejtőnél jobbra a kékre, majd a sárgára érdemes áttérni, ha be akarunk kukkantani a Mackó-barlangba, ahol sok állat (rénszarvas, ló, barlangi medve, gyapjas orrszarvú, őstulok, hiéna) maradványaira és régészeti leletekre bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy valaha ősember is élt itt. A Kevély-nyeregtől a piros jelzés visz fel magára a csúcsra, ahonnan délnyugatra és északkeletre is gyönyörű kilátás nyílik. Lefelé egy idő után a piros négyzetre fordulva jutunk vissza a faluba. Eger és környéke közelebb került Budapesthez - Hamu és Gyémánt. Az útvonal variálható, vannak lényegesen hosszabb változatai is. Az 534 méteres Kevély-tetőről például nagyon szép kilátás nyílik. Nagy-Szénás Táv: 11 km Szint: 350 m Nehézség: közepes A Nagy-Szénás ezen a képen nem olyan csábító, pedig tényleg jó Forrás: Wikipedia / Antissimo A Hűvösvölgyből induló 63-as busszal negyedóra alatt juthatunk ki Nagykovácsiba, ahol a Községháza megállónál érdemes leszállnunk. Ezen a környéken megint sokféle útvonalat lehet követni. Talán a legjobb, ha a piros jelzésen északi irányba kisétálunk a községből, és a Nagy-Szénás oldalában nyugatra fordulunk a kéken.
A város körüli völgyekben szétszórtan elhelyezkedő települések zömében Salgótarjánhoz tartoznak, ezért helyi járatok igénybevételével viszonylag gyorsan tovább tudjuk bővíteni túracélpontjaink körét ezen a páratlan vidéken. Fotó: Lánczi Péter 8 / 9 Fotó: Lánczi Péter 5+1. Még az ismeretlen Vajdavár-hegységbe is! Na jó, ez már tényleg feketeöves túrázóknak való. A 07. 30-kor induló ózdi busz 09. 28-kor van Ivádon, 09. 39-kor Bükkszenterzsébeten, 10. 15-kor pedig Ózdon. Bár az is igaz, hogy a hazánk egyik legnagyobb, összefüggő erdőségének helyt adó hegységben csak viszonylag hosszú túrákkal tudunk eljutni annak látványosabb, belsőbb részeire. Szóval az egy napos verzió busszal itt is csak egy fürgébb túra kapcsán működhet. Mindenesetre kiváló példája ez annak, hogy még meglehetősen félreeső célpontokba is hatékonyan tudunk eljutni közösségi közlekedéssel! Fotó: Konfár Tibor 9 / 9 Fotó: Konfár Tibor Kilátás az Ökör-hegyről A Vajdavárra, háttérben a Bükk-hegység sziluettje Forrás:
Lepence és Visegrád Bár Lepencén is van egy termálhotel, a strandjáról híres település azért az autósok kedvence, mert közte és Pilisszentlászló között talán még a dobogókőinél is jobb élményút húzódik az erdőn keresztül. Még szerényebb forgalommal, izgalmas kanyarokkal és egy bónusszal: a természetvédelmi területen fekvő utat télen nem sózzák. Amint leesik a hő, ellepik az élményautózás szerelmesei, de az év többi részében is bármikor jó arra, Pilisszentlászlón keresztül menni Szentendrére, nem pedig a Duna partján cammogni. Igaz, az sem egy rossz választás, ha Esztergom után Visegrádnál teszünk egy kitérőt a Fellegvárhoz, ahonnan mesés kilátást kapunk a Dunakanyarra. Tökéletes a kör, ha felfelé a Mátyás Király úton, lefelé a Panorámán jövünk, onnan már Visegrád Dunabogdányhoz közelebbi végéhez érkezünk. Dunabogdány és Tahitótfalu között egy kicsit megereszthetjük a lovakat, utána azonban tényleg lassú menet következik Szentendre túlvégéig. Nem tudok jobb szót kitalálni erre. Csapongóak.