A hálózat örök Akit nem tudsz legyőzni, zúzd szét a becsületét és fordítsd ellene az elvbarátait – így foglalható össze az állambiztonsági szolgálat egy 1957-től a rendszerváltásig, sőt bizonyos értelemben azon túl is előszeretettel alkalmazott módszere, a lejáratás és bomlasztás lényege. A pártállami titkosszolgálat nem csupán megfigyelte és megfélemlítette a rendszer külső és belső ellenségeit, hanem ügynökök segítségével a legképtelenebb vádakat terjesztették róluk. Huth Gergely és Kerekes András dokumentumfilmje a karizmatikus ellenzéki, Szalai Sándor professzor példáján magyarázza el a befeketítés lényegét, s a karakán Inconnu művészcsoport történetét is kitárgyalva hívja fel a figyelmet a tényre: egyáltalán nem a véletlen műve, hogy a rendszerváltás idejére már ezernyi törésvonal szabdalta szét az ellenzéket. "A métely hatott" – jegyzi meg keserűen a dokumentumfilm egyik szakértője. A múltfeltárás hitelességét a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet dokumentumai és kutatásai adják, az 52 perces alkotást játékfilmes eszközök teszik izgalmassá.
Az állambiztonság módszere azonban akkor sem volt új keletű: igaz, 1956 után inkább csak az elhajló baloldaliakkal szemben alkalmazták, mások számára maradt a nyers erő és terror. A filmben ezért a nyolcvanas évek ellenzékének befeketítése, összeugrasztása mellett megjelennek az ötvenes-hatvanas évek is, olyan neves értelmiségiek, mint a képtelen ügynökváddal besározott Szalai Sándor professzor történetén átszűrődve. A történelmi tényfeltárás hiteles alapját a Hamvas Intézet kutatómunkája adta. A Magyar Filmakadémia 2016-os Filmhetén is vetített, hiteles történelmi tényfeltáráson alapuló, izgalmas fikciós betétekkel életre keltett dokumentumfilmjüket az alkotók külön ajánlják egyetemi, középiskolai felhasználásra, s idejükhöz mérten szívesen vesznek részt a vetítéshez kapcsolódó beszélgetéseken. Éppen ezért az eredeti, 52 perces film mellett letölthető az "órai" 45 perces változat is. "A Lejáratás és bomlasztás hiánypótló és egyben megdöbbentő. Hiánypótló, hiszen a társadalom nagy része még ma is szinte nosztalgiával gondol a Kádár-korszakra, amikor emberek tűntek el, kerültek börtönbe.
Itt megnézhető a Lejáratás és bomlasztás! – A dokumentumfilm a Filmhét versenyében Ügynöknek bélyegzett ellenzékiek, ellenzékieknek tűnő ügynökök – a pártállami titkosszolgálat a rendszer ellenségeit lejárató és egymásnak ugrasztani igyekvő akcióit mutatja be Huth Gergely és Kerekes András Lejáratás és bomlasztás – A hálózat örök című 2015-ös dokumentumfilmje, amely a most zajló Filmhét versenyében is szerepel. Elkészült a film honlapja is, ahol megnézhető, letölthető a mű, és számos hozzá kapcsolódó izgalmas háttéranyag, dokumentáció. A filmet oktatási célra is jó szívvel ajánlják az alkotók. "Százmillió halott van a kommunizmus mögött. Kivel akartok kiegyezni? " – idézi fel saját, nyolcvanas évekbeli vitáit a dokumentumfilmben Molnár Tamás, az INCONNU-csoport alapítója. A bátor művészcsoport tagjai faragták meg – a hatalom fenyegetéseivel, atrocitásaival dacolva – a 301-es parcellában ma is látható kopjafákat. Addigra már szinte a teljes magyar ellenzéki mozgalom a lejárató-bomlasztó akciók célkeresztjében állt.
Lejáratás és bomlasztás dokumentumfilm, 52 perc, 2015. Rendezte: Huth Gerhely és Kerekes András, írta: Mező Gábor Filmünk a kommunista állambiztonság eddig kevésbé ismert módszerét mutatja be. A pártállami titkosszolgálat a megfigyelés és a megfélemlítés mellett ügynökök beépítésével igyekezte lejáratni a rezsim ellenségeit, sokszor képtelen vádakat terjesztve. A legtöbb esetben ez sikerült is, évtizedekre megbélyegezve embereket, tönkre téve életüket, szétbomlasztva szövetségeket, barátságokat, társaságokat.
A minden titkosrendőrségre jellemző paranoid viselkedést szemléletesen ábrázolják azok az írások, amelyekből megismerhetőek a szinte mindenkiben – főként a Magyarországra érkező nyugati tudósokban – kémet látó államvédelem pénzt és fáradságot nem kímélő erőfeszítései a gyanús külföldiek (köztük egy leendő Nobel-díjas) teljes körű, megalázó – és végső soron tökéletesen haszontalan – megfigyelésére. Biztos vagyok abban, hogy a kötet nemcsak a téma történész szakértőinek érdeklődését fogja felkelteni, hanem mindazokét, akiket ma is foglalkoztatnak a Kádár-korszak eseményei. A politikai perek, a politikai rendőrség tevékenysége mindenki életére hatást gyakorolt. Bárki veszi is a kezébe ezt a könyvet, nem egyszerűen ismeretek forrása lesz, hanem izgalmas olvasmány. Kornai János Borító tervezők: Csöllei Balázs Kiadó: Corvina Kiadó Kiadás éve: 2013 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Szekszárdi Nyomda ISBN: 9789631361384 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 378 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 13.
A kötetben olvasható tanulmányok a politikai rendőrség forradalom utáni megtorló tevékenységének néhány jellemző mozzanatát, konkrét egyedi esetét mutatják be, korábban hozzáférhetetlen, szigorúan titkos dokumentumok alapján. Az első, legrészletesebben feldolgozott ügy Mérei Ferenc és társai ellenforradalmi szervezkedése. Ennek az ügynek a dokumentumanyagában tárultak fel a kutató számára az államvédelemnek a belső ellenség ellen folytatott küzdelmében alkalmazott gátlástalan, aljas, körmönfont módszerei. A hosszabb-rövidebb tanulmányok nemcsak a besúgók beszervezésének és felhasználásának változatos, visszataszító módszereit vázolják fel, hanem azt is, hogyan állt bosszút a titkosrendőrség azokon, akiket még zsarolással sem tudtak beszervezni. A minden titkosrendőrségre jellemző paranoid viselkedést szemléletesen ábrázolják azok az írások, amelyekből megismerhetőek a szinte mindenkiben főként a Magyarországra érkező nyugati tudósokban kémet látó államvédelem pénzt és fáradságot nem kímélő erőfeszítései a gyanús külföldiek (köztük egy leendő Nobel-díjas) teljes körű, megalázó és végső soron tökéletesen haszontalan megfigyelésére.
A domboldalról a piros kereszten ereszkedünk le a Babatvölgybe, ami a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának a Gödöllői Agrárközpont Kht. szakmai irányítása alatt működő egyetemi tanüzeme. A legészakibb Babati tó A terület egy majorság, amin ökológiai gazdálkodás folyik. Az egyetemi hallgatóknak itt lehetőségük van a gazdálkodással kapcsolatos ismeretszerzésére. A völgyben lovardát és vadászházat is találunk, mivel a létesítmény a falusi turizmust is népszerűsíti. A majorság melletti Aranyos-patak völgyében tizenegy mesterségesen felduzzasztott tó fekszik, ezek a Babati-tavak. Kirándulóhelyek Gödöllő térségében | LikeBalaton. Az állóvizekben horgászatra is van lehetőség. A Babatvölgy területén átvágva a piros sávon folytatjuk utunkat. A legészakibb duzzasztott tó mellett elsétálva a gátra is felmerészkedhetünk, ahonnan kicsit többet láthatunk az amúgy nádassal sűrűn körülvett vízfelületből. Végül a váltakozó akácos és tölgyes erdőkben jutunk vissza a kiindulási pontra, Szadára. Útvonal: Gödöllő - Margita - Babatvölgy - Gödöllő Panoráma a Margitáról A Gödöllői-dombság a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, területén fekszik a védettség alatt álló Gödöllői Tájvédelmi Körzet.
A Pest megyén keresztülhaladó kétszázötven kilométer hosszú, Isaszeget, Pécelt és Gödöllőt is érintő piros túraútvonalon a Pest Megyei Természetbarát Szövetség rendszeresen szervez túrákat, amelyek kiváló elfoglaltságként szolgálhatnak a természetjárás iránt érdeklődők számára. Csömör a budapesti agglomeráció, illetve Magyarország legnépesebb zsáktelepülése, a Gellért-heggyel megegyező magasságú szőlőhegyei lélegzetelállító körpanorámával kecsegtetnek, illetve egyedi földrajzi érdekessége a Csömöri ősláp, amely több ritka moha-, növény-, és madárfaj élőhelye egyaránt. Egyik legkimagaslóbb éves szinten megrendezésre kerülő eseménye a Hájastészta-és fánksütő verseny, amely kiváló program lehet az édesszájú turisták számára. Pécel városában létesült az ország első újságja, illetve az első, magyar nyelvű szerzők műveit gyűjtő könyvtára. Irodalmi vonatkozásainak sorát gyarapítja, hogy Csáth Géza és Örkény István is megemlíti egy-egy művében a várost. Kirándulóhelyek Gödöllő Környékén | Olcsó Albérlet Gödöllő. A horgászat szerelmesei számára a Tőzegtavak remek fogáslehetőséget biztosítanak, a lovaglás iránt érdeklődők igényeinek kielégítésére a Kishársasi Lovardában van lehetőség.
Gödöllő és környéke látnivalói A gödöllői kastély Magyarország legnagyobb beépített alapterületű barokk kastélyegyüttese, amely páratlanul gazdag történelmi múlt... bővebben » A gyönyörű fekvésű Máriabesnyő erdős vidéke, a közelben emelkedő gödöllői Királyi Kastély és a szomszédos Lázár Lovaspark megtekin... A Gödöllői Városi Múzeum a város központjában, az 1760-as években építtetett uradalmi fogadóban működik. A gyűjtemény alapját a H... Az 1987-ben alapított Szakmúzeum valójában több mint három évtizedes múltra tekint vissza. A restaurált mezőgazdasági eszközöke... A GIM (Gödöllői Iparművészeti Műhely) 1998-ban alakult, Gödöllőn és környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert... Szálláshelyek Gödöllő és környékén További szálláshelyek a környéken » Étel-ital Gödöllő és környékén További éttermek a környéken » Legújabb bejegyzések a portálon Wagner Apartman, Tata
30 kilométer), a mentális térképünkön mégsem jelenik meg gyakran, hacsak nem éppen a vonzáskörzetében lakunk. Pedig annyi szép hely van itt - múzeumtól kezdve arborétumon át a híres Szent István Egyetemig -, amik akár egy teljes hétvégére is ellátnak programmal. Tippeket adunk. Rögtön három útvonalat is tudunk ajánlani arra az esetre, ha valaki tematikusan járná be a Pest-közeli várost, lentebb pedig részletesebben is kifejtjük, mit miért érdemes megnézni. 1. A Monarchia-beli Egykor csak Ferenc József és Sisi, de ma már bárki bejárhatja a Grassalkovich-kastélyt és a selyemtapétás Királyi Várót. Mellé jó gasztronómiai kiegészítő az Erzsébet Királyné Étterem és a Rétesház. 2. A művészi 1901-ben Körösfői-Kriesch Aladár itt hozta létre az ország egyetlen szecessziós művésztelepét. A művészkolónia munkáit a Városi Múzeumban, egykori otthonaikat a róla elnevezett utcában nézhetjük meg. A vakmerőbbek szigorúan csak saját felelősségre, a belépni tilos és életveszélyes felirat ignorálásával, vaslétrákon mászhatnak fel a torony tetején lévő kilátószerű részbe.
Biatorbágy Biatorbágyról sokak számára csupán az outlet és a vásárlás juthat eszébe, azonban nem is gondolnánk, de ideális kirándulóhely is lehet. Viadukt – Az 1931-ben történt merénylet kapcsán lehet ismerős, ugyanis szeptember 13. -án Matuska Szilveszter robbantásos merénylete halálos áldozatokkal járt. A kettős völgyhíd napjainkban sokak által látogatott hely, nemcsak a látvány miatt, hanem számos túraútvonal kiindulópontjának mondható. Kő-hegy – A Kő-hegyre is eljuthatunk, ha a Viaduktról indítjuk a túránkat. A piros jelzésű túraútvonalat kell követni, és út közben csodálhatjuk az erdő szépségét, valamint kellemesen elfáradunk a túra végére a kisebb nagyobb emelkedők miatt. Fontos, hogy bejáratott, kényelmes túracipőben induljunk neki az útnak! Ha elértük a Kő-hegyet akkor csodálatos kilátás nyílik Biatorbágyra és az Iharos-erdőre is. Ha folytatjuk a túrát, akkor kaptárkövekkel is találkozhatunk, és a beléjük vájt fülkék miértje még napjainkban sem tisztázott, mindenesetre érdekes látványt nyújtanak.