Az esetleges hiányosságokért vagy hibákért az oldal üzemeltetői nem vállalnak felelősséget. Adatvédelem
Ön jelenleg itt tartózkodik Routes 73-as buszjárat Busz menetrend 73-as buszjárat Ez a járat ma nem közlekedik. 1 2 A következő jármű érkezik: 11 perc múlva óra 04 perc Alacsonypadlós jármű Biztonsági tanácsok Utazzon biztonságosan! Mozgáskorlátozott útitársaink utazásában sokszor jól jön a segítség. Adjuk... Tovább Fejhallgató? Telefon? … – Mind akadályozza a környezet zajainak felismerését. 73 Troli Útvonala. A gyermekkocsiban szállított gyermek esetén ügyeljünk a babakocsi... Idősebb útitársainkat segítsük a le- és felszállásnál! Adjuk át... Tovább
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Mechwart András, feltaláló (Schweinfurt, Bajorország, 1834. december 6. - Budapest 1907. június 14. ) Szülei a szűkös anyagi helyzet miatt az elemi iskola elvégzése után inasnak adták a helybéli lakatoshoz. Munkaszeretetével, alkotóképességével már ekkor kitűnt. A legényremekként készített Chubb-zárja olyan jól sikerült, hogy a város elöljárósága ösztöndíjjal az augsburgi politechnikumba küldte tanulni, ahol 1855-ben mérnöki oklevelet szerzett. Nürnbergben, egy gépgyárban kapott állást, az itt eltöltött négy év alatt hidak, vasúti kocsik és malomipari gépek gyártásával ismerkedhetett meg. A két magyar Vasember – Ganz Ábrahám és Mechwart András - Ectopolis Magazin. 1859-ben állást változtatott és a véletlen hozta úgy, hogy Magyarországon telepedett le. Augsburgi származású barátja, Eichleiter Antal ismeretsége révén Ganz Ábrahám üzemében vállalt felügyelői állást. Munkáját 25. születésnapján kezdte meg Ganz budai öntödéjében, és a következő 40 évben sorsa eggyé forrt a gyár munkájával. Előbb üzemvezető, majd a tulajdonos halála (1867) után üzletvezető, illetve vezérigazgató lett.
Bánki Donát ([Bakony]Bánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1. ) Reáliskolai tanulmányait befejezve, a József-Műegyetem gépészmérnöki szakosztályára iratkozott be, mérnöki tanulmányait az 1880/81-es tanévben fejezte be, de végszigorlatát – ismeretlen okból – csak 1893-ban tette le. Negyedéves hallgató korában elnyerte a Műegyetem 100 forintos pályadíját gázmotorok ról írt tanulmányával, amely később a "Civilingenieur" című szakfolyóiratban meg is jelent. Horváth Ignác professzor maga mellé vette tanársegédnek a Műszaki mechanika tanszékre. 1880 áprilisában az Államvasúti Gépgyár műszaki díjnoka lett, majd 1882 januárjától a Ganz- és Társa Vasöntő és Gépgyár ban folytatta működését mint szerkesztő mérnök. Közben azonban mellékállásban a Műegyetemen működött mint ún. konstruktőr. A Ganz-gyárban tervezte meg a Ferencvárosban a Dunán érkező gabonaszállítmányok kirakására szolgáló, ún. Mechwart András | 100 híres (béta). Budapesti Elevátor gépészeti berendezésé t, ezután a gyár híres igazgatója, Mechwart András rábízta az általa elképzelt forgó eke tervének kidolgozását.
kerületében, az egykori Ganz -öntöde (ma Öntödei Múzeum) közelében a Mechwart liget, ahol mellszobra is áll. (Az eredeti egészalakos szoborcsoportot 1913 november 16-án leplezték le, Stróbl Alajos műve. A II. világháborúban megsérült és lebontották. A jelenlegi mellszobor Kocsis András Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. ) Nevét őrzi még a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola Debrecenben. "A Mechwart-féle tengely-kapcsoló" A Pallas nagy lexikonában Mechwart tengely-kapcsoló metszete Mechwart tengely-kapcsoló nézete " A Mechwart-féle tengely-kapcsoló olyan készülék, mellyel transzmisszió-tengelyeket forgásuk közben is összekapcsolhatunk. Szerkezetét az baloldali ábra a tengellyel párvonalos síkban vágva, a jobboldali ábra pedig alsó részét nézetben, a felső részen azonban a súrlóféket vágva láttatja. Itt az o hajtótengelyre ékelt a kerék belsejében két h betüvel jelölt súrlódó fej van, melyek mindegyike csaknem teljes félkört alkot, s a P hajtott tengelyre ékelt f hüvelybe erősített párvonalas gg vontatórudakon van vezetve.
1899-ben hívta meg a Műegyetem az új, III. Gépszerkezettani tanszék professzorává. A gépszerkezettani tanszékek új profilírozása során a hidrogépek oktatásá t vette át, ezzel érdeklődése is új irányba fordult. Bánkinak a műegyetemi oktatásba bevonásával a gépészmérnök-képzés sokat nyert, mert olyan tanár került a tanszék élére, akinek nemcsak jelentős ipari tapasztalata volt, hanem működését nemzetközi elismerésben részesült tudományos munkák és alkotások fémjelezték. Bánki Donát 1899-től haláláig a Műegyetemen tanított, s a hidrogépek, a kompresszorok és a gőzturbinák szerkezettanának volt tanára. A Gépészmérnöki osztálynak az 1914/15–1915/16-os tanévben dékánja volt. Műegyetemi tanársága idején behatóan foglalkozott a folyadékok mechanikájának kérdéseivel, s az elméleti meggondolások révén fontos és jelentős gyakorlati találmányai születtek. Ezek között legemlítésreméltóbb az 1917-ben szerkesztett vízturbina, amely a kis és közepes esésű vízfolyások energiájának hasznosítását oldotta meg a korábban használt, rossz hatásfokú, kezdetleges szerkezetű vízkerekekkel szemben.
A hazai vasútépítkezések miatt a gyár elkezdett fejlődni. 1865-től Ganz már a vezetés egy részét is Mechwartra bízta. 1867-ben a gyárnak már öt része volt: öntöde, gépműhely, lakatos-, kovács-, valamint mintaasztalos-műhely. Az elért eredményeket kiállítási sikerek is tükrözik. Ganz Ábrahám 1867 decemberében meghalt. A vállalat vezetését az örökösök Eichleiterre, Kellerre és Mechwartra bízták. Kiadó ház
1841 augusztusában érkezett Pestre, ahol tudását a magyar ipar és tudomány szolgálatába állította. Széchenyi István számos építészeti kezdeményezése mellett a József Hengermalom Társulat gőzmalmának építését is megrendelte. Ganz Ábrahám szerelőként itt kezdett dolgozni és itt tapasztalta meg, hogy a gyorsan fejlődő magyar gyáripar mennyire nélkülözi a jó, vasiparhoz értő szakembereket. Rövidesen " első öntőmester " lett a gőzmalom öntödéjében, amely akkor a legmagasabb elérhető tisztség volt és amely hazánk első, nem nagyolvasztó mellé települt öntödéje volt. 1843-ban történt az a szomorú és híres eset, amikor öntés közben a folyékony vas a jobb szemébe fröccsent. Feljegyzések szerint azt mondta: "A fél szem oda, de az öntés sikerült". Ez is jól mutatja szorgalmát és kitartását. Az öntöde a szabadságharc alatt tíz ágyút és a hozzá tartozó ágyúgolyókat öntötte a magyar honvédseregnek, ezért az osztrák hadbíróság 1849 októberében felelősségre vonta. Svájci állampolgárságának köszönhette, hogy csak hat hét elzárásra ítélték, amit nem kellett letöltenie.