A kutatás időhatárát sok esetben meghatározza a felekezet típusa és az, hogy egyáltalán épségben találom-e az anyakönyveket. Persze az anyakönyvi kutatás alatt számtalan adatot gyűjtök (a legmeghatározóbbakat), de ez a kutatás is mint mindegyik véges. Továbblépésként ha valakinek ezen adatok nem lennének elegendőek, akkor egy közrendű család esetében lehetőség van olyan adatokat gyűjteni amiket szintén a honos levéltárak őriznek. Ilyenek a céhes levelek és jegyzőkönyvek, vagy említhetném a település összeírásait. Magyarok bevonulása a kárpát medence video. Kutathatóak továbbá a végrendelet gyűjtemények, lakcím-nyilvántartások, peres és nem peres törvényszáki iratok, katonasággal kapcsolatos anyagok. Nemes családok esetében a lehetőségek nagyobbak, hiszen ezen családokat több szempontból tartották nyilván. Itt is az elsődleges az anyakönyvi kutatás, de azt követően lehetőség adódik a vármegyében keletkezett iratok kutatására melyekben a családokat és tagjaikat név szerint, de más szempontból említik. Kereshetünk peres iratokat ahol a családnak igazolnia kellett a nemességét illetve genealógiai tabellákat csatoltak ezekhez az anyagokhoz.
A hun hagyomány nem egy természetes dolog, olyan, mintha Dzsingisz kánhoz hasonlítják magukat annak érdekében, hogy tekintélyt alakítsanak ki maguknak– részletezte az igazgató, hozzátéve, szerinte a hun-magyar rokonságra két kudarcos válasz van: az igen és a nem; az inkább igen és az inkább nem között érdemes mérlegelni. Számára az "inkább igen" felé billenti a mérleget Attila "politikai hasznavehetetlensége" az Árpádok számára – a király uralkodása alatt esik szét a Hun Birodalom és testvérgyilkosság szárad a lelkén; nem véletlenül patás ördögként jelenik meg az északi-germán krónikákban, szemben a magyarral. Szabados szerint ugyanakkor Attila szimbóluma helyett a Baján kagán-hagyomány jó választás lenne, hiszen uralkodása idején az Avar Kaganátus felemelkedése jellemző. – Az Attila-ős felvállalása azért is problémás, mert a XIII. századtól az Árpád-házi dinasztia István és László királyok, valamint Imre herceg szentté avatása után a Szent Királyok Nemzetségének nevezi magát. Magyarok Bevonulása A Kárpát Medencébe. Kettő helyett egy honfoglalás A beszélgetés záró témája László Gyula régészprofesszor kettős honfoglalásról szóló elmélete volt, amely szerint először 670 körül érkeztek magyarok a Kárpát-medencébe, Árpád fejedelem 895-ös bevonulása csak "a második hullámot" jelentette.
De változunk, és ennek része az is, hogy végérvényesen felnövünk, mi pedig kétségbeesetten próbáljuk átmenteni gyermek-énünket, hogy ne gondoljuk azt éjszakánként, mennyire borzasztóan magányos dolog élni. Mert kell az a múlt. Letesszük terhünket egy padra, ami a kertünk végében van, s ha úgy érezzük, ázott kabát a testünk-lelkünk, leülünk rá, levesszük a rétegeket, megpihenünk és engedjük, hogy az új nap felszárítsa titkon kicsordult könnycseppjeinket és erőt adjon ahhoz, hogy tovább menjünk. Az életünk után. Grecsó Krisztián megmutatja keserédességükben egyszerre sajdító és simogató szavaival, hogyan is férhet el annyi:ázott kétségbeesés: egy emberben, egy életben, megtanít elengedni, hinni, remélni s vele együtt nevetünk vagy épp sírunk, emlékezünk mi is, bólogatunk, és drukkolunk, mikor úgy tűnik, nincs több kanyar, vége az útnak, s ott marad Daru egyedül, gyökeret ereszt és nem akar megbocsátani magának, mert úgy érzi, rosszul vette fel a leltárt. Már az elején elrontotta. De az a leltár, amit a Megyek utánad mutat be nekünk, tiszta.
Így válik felnőtté. A sebek, varratok és hegek sokasodnak, szíve talán kérgesebb lesz, de a legutolsó, okos és érett viszonyban is ugyanaz a szenvedély izzik, mint a legelsőben. Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, ha nem a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru sorsával ismerkedünk. Jön utánunk, nem ereszt. Karácsonyi ajándéktipp Érdekes olvasmány azok számára, akik szeretnének egy kis szeletet kapni a rendszerváltás előtti Magyarországból, a főiskolás évekből és abból, hogyan is éli meg mindezt egy férfi. Grecsó Krisztián: Megyek utánad, Magvető Kft. 2015. HA TE IS A DOBOZON KÍVÜL SZEMLÉLED A VILÁGOT, KÖVESD A SZIKRÁKAT! CSATLAKOZZ A FACEBOOK ÉS AZ INSTAGRAM OLDALUNKHOZ! Szokoli Bernadett Közel 10 éve egyetlen területen tevékenykedem, és ez a kommunikáció. Ma már szabadúszóként dolgozom kommunikációs szakemberként és diplomás coachként. Korábban dolgoztam PR ügynökségnél, szervezetem sajtóeseményeket, írtam sajtóközleményeket, közreműködtem blogírásban, jelenleg pedig főként business coachként dolgozom.
Az előadás alapjául szolgáló zenés játék írója és a dalszövegek szerzője Grecsó Krisztián (zeneszerző: Hrutka Róbert). Az előadás két fiatal közös utazásáról szól. Témái: útkeresés, önmegvalósítás, menekülés a felelősségek elől, a családból hozott félelmek hogyan teszik a fiatalokat szorongóvá, egymással szemben bizalmatlanná. Ez a színházi nevelési előadás páratlan közösségi és szociális élmény. Az előadás bekerült a 2019-es Deszka fesztivál versenyprogramjába. Rendező: Halasi Dániel Mellettem elférsz – végre magyarul is színpadon Pogány Judittal és Őze Áronnal a Rózsavölgyiben Az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere túl van a nyolcadik kiadáson. A belőle készült színdarabot a bécsi ősbemutató után a Rózsavölgyi Szalon színpadán láthatják Magyarországon elsőként. Pogány Judit – idős Jusztika, idős Zách Éva, Klári anyukája Sipos Vera – Helga, Klári Sztarenki Dóra – a fiatal Zách Éva, a fiatal Jusztika, a kurva Őze Áron – Dávid, a fiatal Domos, fiatal Márton Ozsgyáni Mihály – Benedek Sütő András – Sadi, Kálmán Péter, a kisfőnök Fotó- és videóeffektek: Dicső Dániel Jelmez: Kovács Yvette Alida Szövegkönyv: Grecsó Krisztián Dramaturg: Gecsényi Györgyi Rendező: Léner András Fotó: Éder Vera Időpontok és jegyvásárlás a Rózsavölgyi Szalon oldalán.