7 cikk 1/1 oldal Kányádi-szobrot avattak a költő szülőfalujában 2019. július 8. hétfő 07:04 Nagygalambfalván ugyanakkor dolgoznak egy Kányádi-emlékpark és egy Kányádi-emlékház kialakításán is, illetve felújítása után a költő nevét veszi majd fel a helyi iskola is. Vallomások Kányádiról az Irodalmi Magazinban 2019. május 16. csütörtök 13:54 A Jókairól szóló számot követően ezúttal a tavaly nyáron elhunyt Kányádi Sándor a Nemzet művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas költő emlékének szentelik az egész lapot. "Az ezredforduló legnagyobb költője" 2019. május 6. hétfő 07:13 Óriási dolog, hogy Kányádi Sándorral, az ezredforduló legnagyobb magyar költőjével személyes kapcsolatban lehettünk és jó baráti viszonyt ápolt velünk — mondta kérdésünkre Gryllus Dániel. Ahol párbeszédbe elegyedik a költészet és a fotográfia 2019. március 9. szombat 08:18 Egyedülálló vállalkozásnak ad teret a Petőfi Irodalmi Múzeum: a Kamasz szelek fütyörésznek című kiállításra meghívott fotográfusok készítettek Kányádi-versszövegek által inspirált fotósorozatokat.
Ám ha eme tévképzetünkbe beleragadunk, akkor erősen alábecsüljük Kányádi Sándort! A jó mesék ugyanis nem két-, de többdimenziósak. A felületes olvasó csupán kedves, egyszerű, gyerekek számára is könnyen érthető történeteket lát, ám aki átadja magát Kányádi bűvös varázshatalmának, bizony kamasz, felnőtt és vén fejjel is megtalálja írásaiban azt a hangot, azt az üzenetet, ami neki szól. A kötet nyitó meséje (Csikorgó, a fagykirály) például rögvest ilyen! Annyira aktuális, mai életünket pontosan leíró képet ad, hogy a felnőtt olvasó beleborzong: honnan tudhatta előre Kányádi, hogy EZ lesz? A könyvben több szöveg, mese és vers is ilyen, ami egyértelműen Kányádi művészi zsenialitását bizonyítja, hiszen tudjuk: a nagy művek sosem porosodnak, sosem avulnak! A kötet tematikája szépen ível át az évszakokon, ami a szerkesztő, Miklya Zsolt gondos munkáját dicséri. Télen indulunk vándorútra a költő-íróval, s bebarangolunk tavaszi rétet, erdőt, legelőt, falusi ház nyári udvarát, ólját, istállóját, karámját, majd folyóba, tóba, tengerbe csobbanunk, hogy végül ismét az őszi, téli erdőben találjuk magunkat.
Kányádi sándor a tavon shot Bognár Szilvia: A tavon dalszöveg - Zeneszö Macarca Nyárutó Langyos a Küküllő; vize mint a vászon, egy nagy szövőszéken fordul át a gáton. Lenn a gát alatt az ezüst zubogóban fürdik az arany nap, most van lenyugvóban. S még lennebb növekvő árnyukkal a fűzfák a lassuló folyót át meg átalússzák. Ott egy kislegény is prüszkölő lovával - úsztat a Küküllőn ő is át meg átal. Maradna még a nap, de nőnek az árnyak; Kár, hogy nemsokára vége lesz a nyárnak ✕ Music Tales Read about music throughout history Szúnyog zirreg a tó fölött, bűvöli a béka. Alig várja, hogy leszálljon elé a zsombékra. – Szállj már alább, gyere, gyere, ne félj tőlem, szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. Így biztatja a szúnyogot meredt szemű béka, amikor a tóra vetül a gólya árnyéka. Ám a béka se lát, se hall: – Ne félj, szúnyog úrfi! Hamm, bekaplak, de hálából megtanítlak úszni. Ugrik is már, és a szúnyog mintha nem lett volna. De a gólya sem hiába szállott le a tóra. Csőre villan, mint a penge, csattan, mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit, s viszi szúnyogostól.
Kányádi Sándor: A TAVON Szúnyog zirreg a tó fölött, bűvöli a béka. Alig várja, hogy elszálljon elé a zsombékra. - Szállj már alább, gyere, gyere, ne félj tőlem, szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. Így bíztatja a szúnyogot meredt szemű béka, amikor a tóra vetül a gólya árnyéka. Ám a béka se lát, se hall: - Ne félj, úrfi! Hamm, bekaplak, de hálából megtanítlak úszni. Ugrik is már, és a mintha nem lett volna. De a gólya sem hiába szállott le a tóra. Csőre villan, mint a penge, csattan, mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit, s viszi szúnyogostól.
Kányádi Sándor versét előadják a szentlőrinckátai Imre Sándor Általános Iskola munkatársai. A költemény szövege: Szúnyog zirreg a tó fölött, bűvöli a béka. Alig várja, hogy leszálljon elé a zsombékra. – Szállj már alább, gyere, gyere, ne félj tőlem, szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. Így biztatja a szúnyogot meredt szemű béka, amikor a tóra vetül a gólya árnyéka. Ám a béka se lát, se hall: – Ne félj, szúnyog úrfi! Hamm, bekaplak, de hálából megtanítlak úszni. Ugrik is már, és a szúnyog mintha nem lett volna. De a gólya sem hiába szállott le a tóra. Csőre villan, mint a penge, csattan, mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit, s viszi szúnyogostól.
Kinek, minek...? Mai magyar költészet általános iskolásoknak. Versek, melyeket olvasni, hallgatni, mondani jó. És megpróbálkozhatsz az írásukkal is, - igazi költőktől kaphatsz hozzá biztatást, ötletet, tanácsot, dicséretet. Gyere, csatlakozz a költögetőkhöz! Küldj verset (sajátot vagy ismert költőkét), illusztrációt (sajátot), az interneten talált megzenésített vagy megfilmesített verset. Mindent örömmel fogadunk, amivel mások figyelmébe ajánlod a költészetet. Együtt könnyebb megmutatni, hogy a szavakkal játszani és varázsolni lehet. Címünk: koltogeto(kukac)
akt-kiállításon, ahol a fő helyet foglalta el a szoborcsarnokban, így el. Gách István szobrával a kiállítás két legnagyobb méretű szoborcsoportjával vettek részt. Az alkotásról írja Ybl Ervin: "Szentgyörgyi itt is inkább a részleteknek, a tiszta plastikai mintázásnak mestere, mint a compositiónak. Különösen az álló alak feje sikerült kiválóan. Természetes elevensége megkapó. " [2] Források: [1] Az emlékmű és létrejötte: [2] Képzőművészet/Akt-kiállítás 1926. (Budapesti Szemle. 1926. 201. I. világháborús emlékmű Lébény. kötet, 581-583. szám) p. 300. Előfizetéses forrás:
Az Eszperantó sétány mentén, az Eger-patak Kossuth és Klapka utcák közötti szakaszán, 325 méter hosszan a patakmeder falára festették fel az egri áldozatok neveit. A szín sárgába áthajló fluoreszkáló festés, éjszaka nem lesz zavaró a környékbeli lakóknak. Később a patakfal virágágyása is illeszkedik majd az emlékhelyhez, ebbe ugyanis az I. világháború nemzetközi szimbólumának számító pipacsot ültetik. További, az átadón készült képeinkből galériát mutatunk. Fotók: Nemes Róbert. átadó, Dr. Újabb hegyvidéki világháborús emlékművön találták meg nyilasok neveit | 168.hu. Pajtók Gábor, Eger, emlékmű, emléksétány, Eszperantó sétány, Herman István, I. világháború, kiemelt, Kovács Cs. Tamás, megemlékezés, Szalay-Bobrovniczky Vince, ünnepség
A történelmi helyszínen, Olaszország és Szlovénia mai határán, Nova Goricában avatta fel Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Matej Tonin, szlovén védelmi miniszter november 2-án azt az emlékművet, amelyet a hősi halált halt magyar katonák tiszteletére állítottak. A Monte Santora (Sveta Gora) vezető úton, a Nemzetek Parkja részeként létrehozott alkotás annak a térségnek a középpontjában helyezkedik el, ahol a Monte San Gabriele-i véres csaták lezajlottak. I világháborús emlékmű vereckén. A monumentális emlékműben az út corten (acél-réz ötvözet) lemezek között halad. Az északi fal erősen földdel takart, a déli ezzel szemben mindkét oldalról megközelíthető. A falak közötti járat szűkössége a lövészárkok kilátástalan világának érzetét kelti a látogatóban. A déli falon magyar katonák perforált sziluettjei láthatók, amelyeken áthatol a fény, így az árnyékok a nap folyamán folyamatosan változnak, haladnak a térben. A lövészárkon át húzódó út a szabadba vezet, ahonnan lenyűgöző látvány tárul a látogató elé a Goriziai-síksággal, a Solkan-híddal és a Sabotin-heggyel, de kivehető erről a helyről is környék másik emblematikus helyszíne a Doberdó fennsík is.