Az üzlet fejlődésében jelentős szerepet játszott Calderoni szeretett inasa, Hopp Ferenc, aki Calderoninál sajátította el a látszerész szakmai alapjait, majd külföldi tanulmányait követően betársult az üzletbe, további fejlesztésekkel bővítve a portfóliót: a hazai tanszergyártás és -kereskedelem úttörőjévé tette a vállalkozást. Az polgárság körében igen népszerű üzletet Krúdy Gyula is említi a Nagy kópé című regényében, örök emléket állítva ezzel a Calderoni és Társának. Libál Optika, a ma is élő hagyomány Az első vállalkozás, amely a szemüveghez szükséges lencséket és kereteket is kézi erővel állította elő, egy kisiparos család vállalkozása volt: ők a Libál-család. Libál Antal Morvaországban született, családjával együtt 1846-ban vándorolt be hazánkba. Libál optika emi néni full. Antal már önálló optikusmester volt Bécsben, amikor, állítólag, Széchenyi István gróf rábeszélésére költözött Magyarországra. Az 1850-ben megnyitott Libál Optika fogalommá vált, a családi vállalkozás virágzott. Híres magyar orvosok, mint Semmelweis Ignác vagy Hirschler Ignác, is gyakran megfordultak náluk, a családi legendárium szerint, aminek folyományaként ők voltak az elsők, akik orvosi vényre készítettek szemüveget Magyarországon.
Brassai Józsefné, született Kurzenreiter Emma 2016. december 6-án 100 gyertyát fújt el a születésnapi tortáján. 2017-ben volt 80 éve, hogy a csupaderű, varázslatos személyiségű hölgy, 1937-ben látszerészként dolgozni kezdett Libál Lajos Magyarországon akkor még egyedülálló optikájában, Budapesten. 1916-ban, az első világháború idején egy ötgyermekes család legkisebbjeként született akkor, amikor Magyarországon gyermekek ezrei tengődtek mérhetetlen nyomorban. Libál optika emi néni honlapja. Szülei az Országos Gyermekvédő Liga akciójában 1923-ban egy gyerekágyakkal teli vonattal útnak indították Belgiumba, egy jobb jövő reményében. Később egy svájci intézetbe került, ahonnan 13 évesen úgy jött haza, hogy az édesanyja már nem élt, nagyobb testvérei pedig idegenként fogadták a magyarul már alig beszélő legkisebb húgot 1929-ben. Talán ezek az élmények és a későbbi hétköznapi traumák is hozzájárultak ahhoz, hogy Emmi néni bele is menekült a látszerész szakmába, építve magának egy saját szigetet a Veres Pálné utcai üzletben - azokban az időkben, amikor a hétköznapok tartogatták a legnagyobb drámákat.
Figyeljünk és szurkoljunk a jó időért. Október 26-a Dömötör napja, melynek az időjóslásban is szerepet tulajdonít a néphagyomány. Szent Dömötör avagy Demeter a pásztorok patrónusa volt. A IV. században élt, s a keresztényüldözések idején katonatisztként október 26-án vértanúként halt meg, mivel a pogány istenek tiszteletét megtagadta. A jámbor néphit olyan csodatevő erőt tulajdonított Dömötörnek, hogy az oltalma alatt álló várost személyesen is, fehér lován ülve, olykor mennyei sereg élén, megvédi az ellenség támadásaitól. Hogyan lett, s mikor Dömötör a hazai juhászok védőszentje, nem tudható, de tisztelete vetekszik Vendel, György és Mihály tiszteletével. Fotó: Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mivel sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Ennek megfelelően "Dömötör juhászt táncoltat" szólást úgy is magyarázzák, hogy ilyenkor már nem lehet hosszan a szabadban lenni, mert kilel a hideg. Szent dömötör napja es. Több napon át tartó mulatságokat rendeztek, ebben élen járt Szeged városa, mert ott a belvárosi templom védőszentjét is ekkor ünnepelték.
Ebéd után szintén dudaszó mellett táncrapördült mindenki, olykor még a papság is. Ezzel a vidám ünnepséggel függ nyilván össze a Dugonics-följegyezte szólás is: neki mindönnap Dömötör napja vagyon, vagyis mindig részeg. A búcsú költségeihez egyébként maga Szeged Város is hozzájárult. Hortobágy környékén az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságát sok néven nevezték, juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is hívták. Gyakran egy álló hétig tartott a mulatság, amit dömötörhétnek neveztek. Egy 1806-ban készült hadi zászlón Dömötör képe látható a következő versezet kíséretében: Nagy vitéz Dömötör, kérjük alakjaid E palánki gyalog csoport, hív bajnokid: Légy gondos vezérünk, ha szükség kívánja, Mert javáért Szeged mindenét fölszánja. Tudta-e? A hét jeles napjai: Dömötör napi pásztorhagyományok | MédiaKlikk. A Dömötör-napi ünnepségek idővel vesztettek jelentőségükből, s ezzel párhuzamosan a Szent Mihály-nap szerepe megnőtt. Az elmúlt évtizedekben Szent Dömötör napján állatvásárokat tartanak.
A mise után a juhászok a plébánosnak bárányokat ajándékoztak. A plébánia udvarán a juhászgazdák főzték a paprikáshúst, a juhásznék a túróslepényt, a rétest, a bélest tálalták. Borról a város borbírái gondoskodtak. Az ételeket felszolgáló lányokat és menyecskéket a juhászlegények dudaszóval kísérték a cinterem ajtajáig. Szent Demetert néhány helyen (pl. Viss – Zemplén m. ; Nádudvar – Hajdú m., Barkóság) a juhászok védőszentjeként tisztelték. A → beszorulás utáni mulatozást sok helyen juhtor nak, juhbál nak, gulyásbál nak stb. Szent dömötör napja van. nevezték. A Demeter-nap már a 16. -tól a pásztorok és a mezőgazdasági cselédek szegődtetési napja volt. A naphoz fűződő szokások még sokrétűbbek a balkáni országokban. A délszlávok a farkasok elleni védekezés időpontjának, a bulgáriai karakacsánok legeltetési és cselédszerzési határnapnak tartották, az új házasok pedig kalácsot és kenyeret vittek a templomba, majd rokonaik körében mulatoztak. – Irod. Kovács János: Szeged és népe (Szeged, 1901); Szabadfalvi József: A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek (Műveltség és Hagyomány, 1964).