Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-09-17 Feltöltötte: Vincus- by VIncus Illyés Gyula: Bartók; Egy mondat a zsarnokságról Tantárgy: Irodalom Típus: Kidolgozott tételek hirdetés
Forrás: Fotó: Magyar Kurír
A vers alapjelentésének alapmondata teljességében tehát körülbelül így írható le: Hol zsarnokság van, ott a zsarnokság nemcsak a hatalom közvetlen eszközrendszerében mutatkozik meg, hanem mindenben és mindenkiben, mert a zsarnokság szellemisége mindent és mindenkit áthat, akár akarja, akár nem. S valóban: mindenki szem a láncban; belőled bűzlik, árad, magad is zsarnokság vagy... A zsarnokság személytelen társadalmi általánosságát és a legszemélyesebb sorsba való könyörtelen behatolását a vers igehasználata is szemléletesen kifejezi. Illyés gyula egy mondat a zsarnokságról vers. A van általánossága, az egyes és többes számú harmadik személy távolságtartó jellege fokozatosan átalakul. Eleinte csak egy-egy bizonytalan, a versszak szituációjára utaló egyes szám második személyű igealak kerül a szövegbe (7., 11. versszak), s még a 17. szakasz régi istened kifejezése is felfogható ilyennek, de mint már láttuk, ez a fordulat kulcsstrófája, s valóban, a 19. szakasz tól kezdve feltűnően megszaporodik a kettős jelentéskörű tegező forma. Kettős, mert magától értetődő, hogy ez a te egyrészt a vers minden olvasója, másrészt maga a lírai én, még tágabban pedig minden zsarnoki rendszer minden állampolgára.
Az Egy mondat a zsarnokságról (1950) egyetlen mondata az egyik leghosszabb magyar versmondat: éppen kétszáz soron, ötven négysoros strófán keresztül tart. (A verset első megjelenéséhez Illyés emlékezetből írta le, feltehetően ez is magyarázza, hogy szöveghiányos ez a változat, ugyanakkor ez az 1956-os közlés a legtöbb későbbi kiadás alapja, az életműkiadásban is ez szerepel. Szöveggyűjteményünk a teljesebb változatot közli a Tiszatáj 1987/5. Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról - YouTube. száma alapján. ) A megjelenés helye az Irodalmi Újság legendás 1956. november 2-i száma, a következő hazai publikálásra csak a költő halála után került sor. Ennek oka hosszú ideig az "ellenforradalmi" akusztikájú mű közlésének lehetetlensége, később viszont már Illyés nem engedélyezte, hogy kiadják. Az 1956 hatására nemzetközi hírűvé vált költemény egy világhírű francia művel van rokonságban: Paul Éluard Szabadság című költeményével, amely 1941-ben keletkezett, és a francia s általában az antifasiszta és minden másfajta elnyomás ellen küzdő népek jelképévé vált.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
A szerző a szabadság világáról mutat be hasonlóan reményvesztett körképet. Tornai József Egy mondat a szabadságról című, 1996-os műve is egy " Változat Illyés versére ". Oldalak: 1 2 3 4
EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL Hol a zsarnokság van, ott zsarnokság van, nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, ott zsarnokság van nemcsak a füst-sötéten lobogó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jében, nemcsak a bíró hűvös ítéletében: bűnös! ott zsarnokság van, nemcsak a katonásan pattogtatott - "vigyázz! "-ban, "tűz!
Magyar Közlöny 2020. évi 263. szám 2020-11-28 Letöltés / 0
Magyar Közlöny 2020. évi 259. szám 2020-11-25 Letöltés / 0
Magyar Közlöny 2020. évi 282. szám 2020-12-18 Letöltés / 0