Kemény János Erdélyi fejedelem Uralkodási ideje 1661. január 1. – 1662. január 23. Elődje Barcsay Ákos Utódja I. Apafi Mihály Életrajzi adatok Teljes neve Gyerőmonostori Kemény János Született 1607. december 14. Magyarbükkös Elhunyt 1662. január 23. (54 évesen) Nagyszőlős Házastársa Kállay Zsuzsanna (1632), Lónyay Anna (1659) Gyermekei Kemény Ferenc Kemény Simon ( 1633 – 1675) Édesapja Kemény Boldizsár (? – 1630) Édesanyja Tornyi Zsófia A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény János témájú médiaállományokat. Magyargyerőmonostori Kemény János ( Magyarbükkös, 1607. – Nagyszőlős, 1662. ) erdélyi fejedelem. Katonai és politikai pályája Kemény János öt fejedelmet szolgált, közülük a legfontosabbak: Bethlen Gábor udvarában került közel a politikához. Később nagykövetként szolgált Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen részére), Lengyelországban és a Portán. I. Rákóczi György idején Fehér vármegye ispánja, kincstartó, majd az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa volt.
Kemény János erdélyi fejedelem (1607-1662) pályafutását Bethlen Gábor udvarában kezdte, apródként. Öt fejedelmet szolgált Erdélyben, míg maga is az nem lett. Mindegyikőjük más készségét, jó tulajdonságát használta: Bethlen diplomáciai érzékét fedezte fel, a Rákócziak inkább katonai rátermettségére építettek. II. Rákóczi György fia nagykorúságáig rábízta a fejedelemséget. 1651-ben, a sikertelen lengyelországi hadjárat idején az erdélyi hadak főparancsnoka volt. A tatárok fogságába kerülvén írta meg Önéletírás -át, amely ma számunkra a korszak történetének egyik legérdekesebb dokumentuma. Hazatérése után Barcsay Ákos ellenfele, II. Rákóczi György híve volt, jóllehet a fogságból Barcsay országgyűlése váltotta ki. Nem akart a fejedelemségért folytatott harcban részt venni, felesége aranyosmedgyesi birtokára húzódott vissza. Inkább felelősségtudatból, mint hírnév-, vagy hatalomvágyból vállalta el 1661. január elsején Szászrégenben a fejedelemséget. Bár esküjében a Portához való hűséget ígért, kezdettől fogva a császári udvar törökellenes terveihez kapcsolódott politikája.
"[2] Wikipedia KEMÉNY JÁNOS ÖNÉLETÍRÁSA Ez boldogtalansággal teljes világra származásomnak, abban töltött nyomorúságos életemnek, és annak nehéz folyása alatt forgott némely nevezetes dolgoknak, tatár rabságában lételemnek sanyarú alkalmatosságában lött szomorú, de igazságos leírása, kedves atyámfiainak és gyermekimnek emlékezetül hagyásra, melyben jűnek bé némely én értem avagy időm előtt történt, de valóságos relatiókból tanult holmi dolgok is. KEMÉNY JÁNOS MŰVEI itt
355 éve, 1662. január 23-án esett el a nagyszöllősi csatában a török és erdélyi ellenfelei ellen harcoló Kemény János erdélyi fejedelem. Kemény János Önéletírás a a kor és a történelmi szereplők hű krónikája, Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának egyik forrása. "Nékem pedig magamnak mind fogantatásom s mind születésem háborúságos időkben löttek volt, mely alkalmatosságok szerént lött is hitván életemnek folyása. Mert hogy igazán megírjam, az atyám igen jámbor, tökéletes, de barátságos és víg természetű, nyájas ember vala, s az magyari rossz szokás szerént, mihelt barátit s idegen embereket kaphatott, igen eliddogált vélek, noha mindenkor az borital után betegeskedett. Radnóton is noha szorulásban voltak, de egykorban hazaérkezvén, jól megivott barátival nappal s éjszaka, hálván több nemes emberek is házok népével azon házban; hajnal felé ébredvén az dologhoz, szegény apám nem gondolhatott több embereknek is az házban lételekkel, hanem ők tudták módját dolgoknak szegények, s én akkor fogantattam.
Ennek érdekében jelentős birtokadománnyal látta el a kollégiumot, amelynek nagy értékű könyvtárát is átengedte. A kortársak tudatában ez a gyűjtemény úgy élt, mint Mátyás király egykori budai könyvtárának a reinkarnációja. Ugyanez a cél vezérelte akkor is, amikor neves tanárokat hívott meg német földről. Közéjük tartozott Martin Opitz, a XVII. századi német irodalom tekintélyes képviselője (kortársai "német Vergiliusnak" is nevezték), aki erdélyi élményeit többek között Zalatna, avagy a kedély nyugalma című versében és Az antik Dacia című prózai művében örökítette meg. Továbbá Philipp Ludvig Piscator, nagyhírű teológus és bibliafordító. Mellettük tevékenykedtek a külföldi egyetemekről hazatért magyar diákok, mint például Bojti Veres Gáspár, Bethlen udvari történetírója vagy Geleji Katona István, az intézmény igazgatója, Bethlen udvari lelkésze és 1633-tól az erdélyi reformátusok püspöke. Bethlen Gábor ambiciózus terve sajnos nem vált valóra, csak a teológiai fakultás szerveződött meg teljeskörűen.
Boldog névnapot kívánunk minden kedves Jenőnek szeretettel, áldással! ♥ A Jenő török eredetű név, jelentése: tanácsadó, bizalmas. Oszd meg ezt a bejegyzést, köszöntsd Tudatkulcs képeslappal a szeretteid! Hamarosan egyedi, személyre szóló mágikus mondókás képeslap rendelésre is lehetőség lesz, mellyel igazán különleges módon lepheted meg mindazokat, akiket szeretsz!
Nagyon Boldog Születésnapot kívánok! Boldog Születésnapot kívánok annak a férfinak, aki mellet azt érzem, hogy minden nap jobbnak kell lennem! Lágy szellő érintése, Madarak csiripelése, Szerelmed ölelése kísérje napod, Így kívánok Boldog Születésnapot! Olyan szép szülinapot kívánok, mint amilyen széppé varázsoltad az életem! Születésnapi köszöntő vers férjemnek Születésnapi köszöntő vers férjemnek Isten éltessen sokáig, füled nőjön bokáig, Gondot, bajt sose lássál, Kivel akarsz, azzal háljál! Köszönöm szépen, hogy itt vagy mellettem! Nagyon szeretlek, te vagy a legjobb férj a világon! Boldog Szülinapot Kívánok! Édesem, évről évre egyre jobban nézel ki minden szülinapodon! Ez nem vicc, ez tény! Boldog Szülinapot kívánok! Boldog névnapot Jenő. Édesem, ahogy telnek az évek, egyre több okom van arra, hogy te vagy a legfontosabb férfi az életemben! Szeretlek! Nem tudom, mihez kezdenék nélküled! Nagyon Boldog szülinapot! Pusztai Éva: Parázs Hajdanán tüzes voltam, Hamar lángra lobbantam. Meg akartam váltani a világot, S nagy tüzeket gyújtottam.