Általános tudnivalók a szakról Kommunikáció és Médiatudomány specializáció – 50 kredit Társadalomtörténet 1. Társadalomtörténet 2. Retorika Médiaelmélet Médiatörténet 2. Társtudományok 2. gyakorlati óra Társtudományok 2. előadás Vizuális kódok Kommunikációs esettanulmányok 2. Művészet és média gyakorlati óra Művészet és média előadás Speciális szemináriumok
Mit kell tudnod a kommunikáció és médiatudomány mesterképzési szakról? A kommunikáció és a médiatudomány rendkívül dinamikusan fejlődő, az egyetemi hallgatók körében nagyon népszerű diszciplína. Az Egyetem mesterképzésén a tananyag kialakítása során figyelembe vesszük azt, hogy világunk mind medializáltabbá válik, a mobilkommunikációs technológiák fejlődésével pedig szükség van olyan szakemberekre, akik biztosan tájékódnak ebben a környezetben. A Milton Friedman Egyetem mesterképzése a kommunikáció és a média világának hagyományos kérdései mellett a legújabb jelenségek eredetét, kialakulását, alapelemeit, egymáshoz és környezetükhöz való viszonyát ismerteti meg a hallgatókkal. Képzésünkben a főállású kollégáink mellett egy-egy téma országosan elismert kutatói is oktatnak. A specializációk során pedig külön hangsúlyt fektettünk arra, hogy a tudomány és a munka világát is jól ismerő szakemberek adják át tudásukat, amelyeket hallgatóink gyakornoki vagy munkahelyükön azonnal tudnak alkalmazni, ezzel is közegüket gyarapítva, gazdagabbá téve.
Ismerik a társadalmi kommunikáció színtereit, az itt működő intézmények struktúráját, a kommunikáció és média fontosabb intézményeit, a kommunikáció és média működését. Megszerzett tudásuk, képességeik és attitűdjeik birtokában teljes mértékig alkalmasak a kommunikáció színterein lévő intézményekben kommunikációs munka végzésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására. 7. 1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák 7. A kommunikátor a) tudása - Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik. - Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat. - Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait. - Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
Elérhetőségek keresése Dokumentumok keresése Keresés a tantárgyak között Keresés a címkék között A dokumentumkereséshez kérjük jelölje be a megfelelő jelölődobozt.
Az alábbiakban az első hozzászólást közöljük. A kommunikáció- és médiatudomány helyzetéről Médiakutató 2015 nyár 75-78 o. Letöltés (PDF) Médiakutató podcast Támogass adód 1%-ával A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 20. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon () is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség Adószámunk: 18687941-2-42 Médiakutató YouTube csatornája Legolvasottabb Támogass minket A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését! Könyvajánló < > Szomszédok közt > könyv rendelés Pódiumbeszélgetések "Szomszédok közt" pódiumbeszélgetés Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró > korábbi pódiumbeszélgetések Partnereink
UTA útdíj megoldások Szlovéniában *Az e-matrica értékesítési pontokon vagy töltőállomásokon történő vásárlására vonatkozik. Kérjük, lépjen velünk kapcsolatba további részletekért. A szlovén útdíjszedési megoldásokkal kapcsolatos további információkért kérjük, látogasson el a részletes aloldalunkra: A Karawanks alagút Szlovéniába be- és kilépéskor Kérjük, vegye figyelembe amikor áthalad a Karawanks alagúton, hogy az útdíjat kifizetheti a DarsGo OBU segítségével, de ha elhagyja az utat, vagy belép az osztrák útdíj rendszerbe, akkor vagy egy EETS útdíjat kell fizetnie az "Austria" ( GO-Maut) kör aktiválásával, vagy használhatja a GO-Box hazai útdíj rendszert. Ellenőrizze, hogy Önnek mire van szüksége, és tudjon meg többet ezekről: UTA One® vagy Telepass EU. A1-es autópálya (Szlovénia) – Wikipédia. A személygépjárművek vezetői számára kötelező a matrica használata, ha osztrák autópályákon vagy expressz utakon haladnak tovább. UTA útdíj szolgáltatás Szlovéniában Az UTA által nyújtott előnyök Biztosítjuk Önnek azt az útdíj-eszközt ami leginkább megfelel az igényeinek és/vagy legjobban megfelel az útdíj operátora követelményeinek.
Az UTA ügyfélportálon részletes információkat talál és dokumentumokat tölthet le a különféle útdíj-megoldásokról. Ezen kívül megnézheti a számláit és megőrzi az áttekintését a flottája felett. Az UTA útdíjfizetési eszközöket bármikor kezelheti, a mi munkaidőnktől függetlenül!
MTI | 2013. 11. 29 09:09 Decembertől drágul az éves szlovéniai autópálya-matrica, egy új járműkategóriát is bevezetnek. A motorháztető magassága a vízválasztó. December 1-jén lép életbe az a szlovéniai szabályozás, amely új járműkategóriát vezet be: kiveszik a személyautók kategóriájából a 3, 5 tonna alatti olyan autókat, amelyeknél a motorháztető felső széle több mint 130 centiméterre van a talajtól. Az ilyen autók - terepjárók és egyterűek - után a heti matrica 40 euróba fog kerülni, a havi 80 euróba, az éves díj 220 euró lesz. A személyautóknak csak az éves díj drágul: 110 euróra az eddigi 95 euróról. Szlovén autópálya dijon. A hétnapos és a havi matricáért változatlanul 15, illetve 30 eurót kell fizetni.
Szerezzen egy kényelmes likviditási előnyt az UTA kedvező díjfizetési feltételével, függetlenül attól, hogy egy rajtunk keresztül megvásárolt OBU fedélzeti egységet használ, vagy egy UTA Full Service Card kártyával fizet. Ha vásárol egy DarsGo fedélzeti egységet, akkor mi megajánljuk Önnek a kényelmes előre vagy utólagos fizetés lehetőségét. Ezen kívül minősített kollektív számlákat állítunk ki a szlovén ÁFAt feltüntetésével. Ezenkívül bármikor hozzáférhet számláihoz az UTA ügyfélportálon, és kezelheti a szlovéniai útdíj-megoldásait. Készséggel adunk Önnek tanácsokat a szlovéniai utazásai során. Adó-visszatérítés Szlovéniában Használja ki az adókedvezményeket! Szlovéniában 22% ÁFA terheli mind az útdíjakat mind a matricákat. Szolgáltatónk meghatalmazás alapján az Ön nevében is igényelheti az ÁFA-visszatérítést. Egyszerűen vegye fel a kapcsolatot velünk. Készséggel állunk rendelkezésére. Szlovén autópálya dix ans. Szolgáltatónk gondoskodik a kérelme benyújtásáról és az illetékes hatóságokkal való egyeztetésről. Szükséges információk egy pillantásra.
Az A1-es autópálya ( szlovénül: avtocesta A1) más néven " Slovenika " vagy " Primorska " vagy " Stájer autópálya " egy autópálya Szlovéniában. Az autópálya 241 km hosszú, összeköttetést biztosít az osztrák határ és az Adriai-tenger között. Nagyobb városok az autópálya mentén: Maribor, Celje, Ljubljana, Koper. Az autópályát 1970-ben kezdték el építeni, 1972-ben elkészült az első szakasz Vhrnika és Postojna között. jugoszláv időkben az út először a 6-os, majd 10-es számot viselte. Az ország függetlensége óta a korábbi Villach – Zágráb kapcsolat helyett a Graz – Trieszt lett az ország fő ütőere. Koperrel történő összekapcsolása 2004 november 24-én valósult meg. A következő szakasz átadására 2005. Szlovén autópálya dit hotel. augusztus 12-én került sor Trojane és Blagovica között. Az utolsó szakaszát - Maribor keleti elkerülőjeként - 2009. augusztus 14-én adták át. Az A5-ös autópályával együtt Koper és Magyarországon át Ukrajna felé képez NATO-Korridort. Avtocesta A1 Az A1-es autópálya Úttípus autópálya Része ennek E57 E59 E61 E70 Építkezés 1970 - 2009 Hossza 236, 1 km Ország Szlovénia Tartományok Podravska Savinjska Közép-Szlovénia Primorsko-notranjska Obalno-kraška Az út eleje Šentilj / Az út vége Koper ( Srmini csomópont, H5) A Wikimédia Commons tartalmaz Avtocesta A1 témájú médiaállományokat.
Avtocesta A1 Az A1-es autópálya Úttípus autópálya Része ennek E57 E59 E61 E70 Építkezés 1970 - 2009 Hossza 236, 1 km Ország Szlovénia Tartományok Podravska Savinjska Közép-Szlovénia Primorsko-notranjska Obalno-kraška Az út eleje Šentilj / Az út vége Koper ( Srmini csomópont, H5) A Wikimédia Commons tartalmaz Avtocesta A1 témájú médiaállományokat. Az A1-es autópálya ( szlovénül: avtocesta A1) más néven " Slovenika " vagy " Primorska " vagy " Stájer autópálya " egy autópálya Szlovéniában. Az autópálya 241 km hosszú, összeköttetést biztosít az osztrák határ és az Adriai-tenger között. Útdíj információk az egyes országokra vonatkozóan ✓ EUROWAG. Nagyobb városok az autópálya mentén: Maribor, Celje, Ljubljana, Koper. Az autópályát 1970-ben kezdték el építeni, 1972-ben elkészült az első szakasz Vhrnika és Postojna között. jugoszláv időkben az út először a 6-os, majd 10-es számot viselte. Az ország függetlensége óta a korábbi Villach – Zágráb kapcsolat helyett a Graz – Trieszt lett az ország fő ütőere. Koperrel történő összekapcsolása 2004 november 24-én valósult meg.