Rövid leírás Tulajdonságok A sorozat többi darabja Vélemények Helium egyik katonája, a hastori Tan Hadron útnak indul, hogy megtalálja elrabolt szerelmét. A Mars kevésbé ismert, ősi városai közé vezető kalandjai során számos segítőre talál, miközben a Barsoom legvadabb lényeivel kell megküzdenie. Hastori Hadron rabszolgák, harcosok, emberevő fehér majmok, óriáspókok és kannibálok között járva keresi hercegnőjét, hogy megmentse, akárcsak annak idején ura és legfőbb példaképe, a nagy John Carter tette. A Tarzant is megteremtő Edgar Rice Burroughs Mars-sorozatának hetedik része, A Mars katonája az 1930-as évek elején született, amikor az SF még "spekulatív fikciót" jelentett, és a fantasy még nem különült el élesen a tudományos fantasztikumtól. A kor SF irodalmának számos motívumát felvonultatja, miközben szereplőivel ki is lép a korra jellemző történetszövési klisékből. 1-7 a(z) összesen 7 elemből Azonnal kapható a boltban Ingyenes szállítás 12000, - Ft felett Előjegyezhető bejelentkezés után Ingyenes szállítás 12000, - Ft felett 30% kedvezmény Ehhez a termékhez még senki nem írt értékelést, vagy véleményt.
Különböző éthoszú civilizációk, számos különféle jellem, ismeretlen szokások, különleges technikai találmányok sorjáznak a könyv lapjain: szórakoztatva, de el is gondolkodtatva az olvasót. A regény ráadásul kissé el is különül a sorozat előző részeitől: míg az első hat kötet a Marsra került amerikai, John Carter és családjának történetét, illetve egy másik földi férfi, Ulysses Paxton marsi megpróbáltatásait követte végig, ez a regény teljesen független ezektől. Főhőse Tan Hadron, hastori nemes és harcos, tősgyökeres marsi férfi – kalandjai megértéséhez pedig nincs szükség egyik korábbi kötet cselekményének ismeretére sem. Így A Mars katonája ideális választás azoknak is, akik csak most szeretnének megismerkedni Burroughs marsi világával. Bár magam több mint húsz éve látogattam el először a Barsoomra (képzeletben, A Mars ura segítségével), ez a regény nekem is nagy kincs. A Szukits kiadó merész vállalkozása, amellyel végre a széria magyarul korábban még sosem olvasható darabjait is kiadják, óriási öröm számomra.
Baranyi Katalin | 2013. 12. 20. Edgar Rice Burroughs: A Mars katonája A könyvben egy tökéletes hős, mégis esendő ember járja vándorútját: katona, stratéga és szerelmes. Amikor elindul, pontosan tudni véli, kiért és hogyan áldozná fel akár az életét is:... Baranyi Katalin | 2013. 01. 01. Edgar Rice Burroughs: A Mars géniusza Ulysses Paxton, az amerikai hadsereg századosa egy franciaországi csatamezőn esett el az első világháborúban. Ez a regény azonban mégis az ő levelével kezdődik, melyet 1925-ben vetett papírra…... Baranyi Katalin | 2012. 29. Edgar Rice Burroughs: A Mars sakkjátékosai Edgar Rice Burroughs amerikai sci-fi- és kalandszerző Magyarországon kiadott művei közül A Mars sakkjátékosai rendelkezik a legtöbb rekorddal. A kritikusok többsége szerint ez a kötet a sorozat... Baranyi Katalin | 2012. 22. Edgar Rice Burroughs: Thuvia, a Mars lánya 2012 Edgar Rice Burroughs nagy éve volt Magyarországon. Újabb kötettel folytatódott a Tarzan-sorozat újrakiadása. Új fordításban jelent meg a Mars-ciklus első része, A Mars hercegnője és... Baranyi Katalin | 2012.
S hiába, hogy Burroughs még gyakorlatilag a 19. század tudományos eredményei alapján építette fel különleges marsi univerzumát – Mars-csatornákkal, túlcivilizált és hanyatló városi kultúrákkal és a lerombolt, egykor nagyszerű városok csonka falai közt rejtőzködő vándornépekkel –, mégis elképesztően szuggesztív, újszerű, titokzatos és inspiráló környezetbe helyezte kötetei cselekményét. Nem csoda, hogy írásai olyan nagyságoknak adtak ötletet saját irodalmi világaik felépítéséhez, amilyen Robert E. Howard és H. P. Lovecraft (Burroughs mindkettejüket túlélte), vagy a később publikáló szerzők közül Michael Moorcock, Leigh Brackett vagy Marion Zimmer Bradley. Ha az ember elolvassa A Mars katonájá t, rájöhet arra, mitől ilyen nagy hatású ez a kalandos meseszéria, amely félig fantasy-, félig sci-fi-díszletek között játszódik egy sosem létezett, s első ránézésre nem is túl filozofikus világon. Miközben egyik kalandtól a másikig, egyik szöktetéstől a másik kalandos lopakodásig, egyik párbajtól a másik égi-légi csatáig jutunk a történetben, s a pergő események szinte letehetetlenné teszik a kötetet, egy igen sokféleképpen elképzelhető, számos etikai és bölcseleti problémát is felvető világot ismerhetünk meg.
Nem volt hajdan pénzi, nem volt becsületi, Csak félvállról hányták még a szót is neki; A fehércseléd is alig nézett rája, Mondván: nem mégy tőlem; ebadott fikája! De most, most…! Istenem, majd széttéptek néha, Hat helyre is híttak, vittek kovártélyba; S volt minden…! Ur, szegény most katonát ha lát: Szivesen látja mint az Isten angyalát! Hogy Budát bevettük – sohse felejtem el! Mert ez a dicső nap, de szót is érdemel, – Minket sérűlteket Pestre küldtek által S ott egész beszórtak a lányok virággal. Hát egy úri lánynak tréfábul azt mondom: Csókoljon meg, eszem a szivét galambom! A meg odaugrik, – összecsókol szépen, Pedig olyan véres, poros volt a képem! Mindenfelől tapsolt, kiáltozott a nép: Éljen a szabadság, a haza, a honvéd! Az a sok dicséret… az a szép lány csókja… Hej! csupa menyország a katona dóga! Aztán meg csak van is biz annak láttatja: Ha az ember magát emberűl forgatja; Nézzétek csak… s ezzel elővesz egy zacskót, S az asztalra önti benne ami csak volt. Bámul a társaság, ő meg szól ekképen: Ezt a bankót leltem egy német zsebében, Kit leszúrtam, mint egy almát, a lovárul, Midőn a csatában felém vágott, hátul; Nézzétek csak ezt az öt pár sárga csikót, Ki ezt nekem adta, tudjátok-é ki volt?
Bp., XVIII. - Csontváry Kosztka Tivadar utca - 3 szoba, 59, 40 nm - H423423 - YouTube
Betegségével kapcsolatban azonban kételyek is felmerültek, hiszen a festőt nem kezelték hivatalosan skizofrénia miatt. Boncjegyzőkönyve és saját kutatásai alapján Czeizel Endre például arra a következtetésre jutott, hogy Csontváry nem volt őrült. 1906-ban megfestette a fő művének érzett legnagyobb méretű vásznat, a Naptemplom Baalbekben -t. Szíriából Párizsba, majd ismét a libanoni hegyekbe utazott, s elkészítette két nagy művét, a Magányos cédrus -t és a Zarándoklás a cédrusfához címűt (1907). 1908-ban festette meg a Mária kútja című kompozícióját és a Marokkói embert. 1909-ben Nápolyban készült utolsó befejezett műve, a Sétalovaglás a tengerparton. 1910-ben még megpróbált egy külföldi kiállítást szervezni műveiből, de nem járt sikerrel. 1912-től írta filozófiai töltetű írásműveit, röpiratait; előadásokat tartott és brosúrákat jelentetett meg. 1915-től egészségi állapota folyamatosan romlott. 1916-ban IV. Károly királlyá koronázásán jelen volt, hogy megfesse a koronázást, azonban egészségi állapota miatt nem tudta végignézni, így megfesteni sem.
Elutazott Capri szigetére, megnézni a kék barlangot, majd tavasszal Spalato, Salome s Trau vidékére kirándult, ahol a napút-motívumok között válogathatott. 1902-ben festette Selmecbánya látképe című művét, majd a budapesti keleti pályaudvar éjszakai fényei kötötték le a figyelmét. Bosznia Hercegovinában megfestette a Római híd Mosztárbant, majd a jajcei Pliva vízesés szivárványos színeit, a nyarat pedig a Magas Tátrában töltötte Tarajkán. "Nem rajzoltam, nem festettem, hanem csak figyeltem és bámultam a természet monumentális szépségét, a hangulat csendes mély ütemét, a gyönyörnek a legszebb természet zenéjét" Rengeteg felé kirándult, kereste a természetet, a szépet melyet megörökíthet. 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Az út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban című képei őrzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, A taorminai görög színház romjai című húsz négyzetméteres tájképet. Egyiptomban elkészítette a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című sokalakos, expresszionista kompozícióját, amelyen egyes kritikusok szerint már a lappangó skizofrénia jelei mutatkoznak.