"Két lehetőség létezik: vagy egyedül vagyunk az Univerzumban, vagy nem. Mindkettő egyformán félelmetes.. " — Arthur Charles Clarke Oktató: Kiss László csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese Kurzus leírás: A más csillagok körül keringő bolygók kutatása a jelenkor csillagászatának egyik legizgalmasabb területe. Ma már tudjuk, hogy a Naphoz hasonló csillagok igen nagy hányada körül léteznek bolygó méretű kísérők, amelyek elhanyagolható arányban a lakhatósági zónában keringenek. A közelmúlt felfedezései (többszörös bolygórendszerek, a Proxima b alig 4 fényévre tőlünk, a Naptól jelentősen eltérő vörös törpecsillagok bolygórendszerei) mind arra utalnak, hogy az élet számára alkalmas helyek akár nagy számban létezhetnek a Tejútrendszerben. Kurzusunk betekintést ad a szakterület módszereibe, legfrissebb eredményeibe, a magyar részvételre a földi és űrcsillagászati kutatásokban, illetve kissé szabadon eresztve a fantáziát megpróbál higgadt választ adni a címben feltett kérdésre.
KMTA – AHOL A TUDÁS ÉRTÉK Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány Csillagász, akadémikus, az MTA CSFK Csillagászati Intézet igazgatója A Szegedi Tudományegyetem Asteroid Survey kisbolygó-kutató programjának alapítója, a program keretében kisbolygók felfedezője. [8] Első kisbolygóját (melyet (Sárneczky Krisztiánnal együtt fedezett fel) Horgosnak nevezte el. Az MTA Lendület-programjában más csillagok körül keringő bolygókat vizsgál, illetve részt vesz a Kepler-űrtávcső asztroszeizmológiai konzorciumának munkájában. Egy különleges hármas csillagrendszer felfedezésében és jelentőségének értelmezésében kulcsszerepet játszott. Kutatási területei Csillagszerkezet és csillagfejlődés A csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai és a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása Bolygókeletkezés más csillagok körül Exobolygók, csillagrezgések Művei Amatőrcsillagászok kézikönyve, Kereszturi Ákos, Kiss László, Sárneczky Krisztián, Gyenizse Péter, Mizser Attila – MCSE, Budapest, 1999.
Kiss László csillagász szerint az újonnan felfedezett repedések miatt egyelőre nem szökik a levegő az űrállomásról, de idővel ez is bekövetkezhet. Kiss László csillagász szerint nem fenyegeti közvetlen veszély az űrhajósok életét a Nemzetközi Űrállomáson, az orosz Zarja, magyarul Virradat elnevezésű modulban talált repedések egyelőre nem okoztak légszivárgást, azonban idővel ez is bekövetkezhet. Az M1 hétfői adásában a csillagász felidézte, hogy az orosz modul 23 éve, 1998-ban került földkörüli pályára. A Nemzetközi Űrállomást eredetileg 15 évre tervezték, ehhez képest már 23 éve folyamatosan működik, területén 2000 óta lakik folyamatosan ember. "A cél most annak a monitorozása, hogy a megjelenő problémák mennyire kritikusak. Meg kell vizsgálni többek között, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg újabb repedések a modulon és hogy meddig működhet biztonságosan a Nemzetközi Űrállomás" – közölte Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Hozzátette: 2015-ben 2024-ig vállalták az amerikaiak és az oroszok az űrállomás működtetését.
nasa hold űrrakéta kiss lászló elkh csillagászat Újabb cikkünk a témában: Kivitték az indítóállványhoz a NASA eddigi legnagyobb és legerősebb rakétáját, amellyel az amerikai űrügynökség első lépésként a Holdat célozza meg. A rakétát most még nem lövik ki, csupán valós körülmények között szimulálják az indítását – ismertette az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. A NASA Space Launch System (SLS) nevezetű rakétája minden idők legnagyobb teljesítményű hordozóeszköze, a fejlesztése mögötti cél a Holdra való visszatérés, de akár a Marsra való eljutás is – mondta Kiss László csillagász, azt is hozzátéve, hogy a rakétával a külső bolygók – Jupiter, Szaturnusz – felé is küldeni lehet majd nagyobb szondákat anélkül, hogy évek teljenek el. "Ez egyértelműen a jelenkor rakétatechnológiájának a csúcsragadozója" – emelte ki. Az SLS első, Hold körüli tesztútjára valamikor a nyár folyamán kerül majd sor, a rakétának a kipróbálása pedig április elejére várható, amikor gyakorlatilag 10 másodperccel az indítás előttig végigmennek az egész eljáráson.
Jelenleg 533 ezer kilométerre jár a Földtől a James Webb-űrteleszkóp, szerdán tárul ki a hővédő pajzs - mondta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna műsorában szerdán. A NASA második igazgatójáról elnevezett űrtávcsővet többszöri halasztás után december 25-én bocsátották fel az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén. A több mint 10 milliárd dolláros teleszkópot az Egyesült Államokban építették a NASA irányításával, és az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni. A Hubble és a James Webb űrteleszkóp közötti legalapvetőbb különbség az, hogy míg a korábbi űrtávcső a mi szemünkkel is látható fényre koncentrált, a most felbocsátott űrteleszkóp az infravörös tartományban kutatja majd a kozmoszt - magyarázta a műsorban Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.
Mint mondta, az óriás, 6, 5 méter átmérőjű tükörrel rendelkező űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt, ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a közeli tartományban a csillagok exobolygóinak a légkörét. Azt is, ha az atmoszférában van valami, ami életre utal - tette hozzá. Emellett az univerzum peremén a legtávolabbi galaxisok kialakulását is látni fogják a kutatók. Mint mondta, olyan sugárzó anyagokat keresnek, amelyek éppen összeállnak csillagokká. Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a csillagászok az űrtávcső felvételein halvány foltokat láthatnak majd és azok színképe fogja elárulni, hogy mi történik a képeken. A legtávolabbi galaxisok pontszerűek lesznek az űrtácsővel. Közlése szerint jelenleg 533 ezer kilométerre jár tőlünk a távcső, a Hold távolságánál messzebb, és még csaknem egymillió kilométer, mire megérkezik - 29-30 nappal a felbocsátását követően - a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, ahonnan megfigyeli majd a Naprendszer objektumait.
századi magyar irodalom nagy alakjai és szerelmei – Ady Endre és Léda, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni, Márai Sándor és Matzner Lola – kerülnek középpontba a Várkert Irodalom sorozatában. A felolvasószínházi esten Gubik Ági és Szatory Dávid is fellép. könyv A Libri 1000 könyvet rejtett el országszerte A Libri december 1-je és 24-e között megvalósuló kampányában könyvajándékokkal lepi meg az olvasás szerelmeseit. Balog József "Radnóti és a versei abszolút élnek" – Interjú Balog Józseffel A versek személyes erejéről, személyes megszólítatottságról és Radnótiról alkotott képünkről… Magyar Flódni Magyar Flódni Kováts Krisztával és Nyáry Krisztiánnal a Madách Stúdióban Március 29-én, április 8-án és 27-én Kováts Kriszta a Madách Stúdióban folytatja Budapest bámészko című műsorát. Ezúttal Nyáry Krisztián nal idéznek meg írókat, költőket, zeneszerzőket, és hősöket. Kihirdette 2022/23-as évadát a Radnóti Színház – Deszkavízió. Árnyékban éles fény vagy Árnyékban éles fény vagy – Sosem látott képek Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni életéről 2016 karácsonyi könyvvásárának egyik különlegessége a kötet, amely válogatást közöl a Radnóti-házaspár fényképeiből.
A Radnóti Tesla Laborban színre kerülő ősbemutatóban Baki Dániel, Gáspár Sándor, Mészáros Blanka, Pál András, Porogi Ádám, Rusznák András és Sodró Eliza látható, a látványt Schnábel Zita tervezi, dramaturgként Sándor Júlia csatlakozik a csapathoz.
Megtartotta évadzáró társulati ülését a Radnóti Színház, amelyen négy kortárs magyar ősbemutatót, valamint egy magyarországi premiert hirdetett a társulat. Négy év után a Radnóti színpada ősztől várhatóan visszakapja eredeti méretét, a Tesla Labort azonban nem bérlik tovább. A Radnóti Színház színpadának játéktere az elmúlt négy évadban a színház mögött zajló építkezés miatt jelentősen csökkent, a jövő szezonra viszont már az eredeti négyzetméterekre álmodhatják meg a díszleteket. A főváros egyik legkisebb kőszínháza az elmúlt négy évben csonka színpadon és több játszóhelyen vitte színre darabjait. Életre hívták a Radnóti Tesla Labor t, amely az elmúlt három évadban egyedi és népszerű, nyitott színházi térré vált, helyet adva független társulatok előadásainak is. Radnóti miklós színház műsora. A fájó döntést az elmúlt évek csonka évadai eredményezte anyagi okok és a bizonytalan jövőkép indokolja, így a jelen helyzetben nem tudjuk tovább bérelni a Tesla Labort" - mondta el Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója a társulati ülésen, ahol kiosztották az évad díjait is.