5. Fontosabb hintek - join order (LEADING, ORDERED) 5. Fontosabb hintek - join method (USE_HASH, USE_NL, USE_MERGE stb. Fontosabb hintek - transzformációk (NO_QUERY_TRANSFORMATION, REWRITE, STAR_TRANSFORMATION, FACT, USE_CONCAT, NO_EXPAND, MERGE, UNNEST, PUSH_PRED, PUSH_SUBQ stb. Fontosabb hintek - egyéb (APPEND, DYNAMIC_SAMPLING, RESULT_CACHE, QB_NAME stb. Beavatkozás hintek nélkül 6. SQL MONITOROZÓ ÉS TUNING ESZKÖZÖK RÖVID BEMUTATÁSA 6. SQL TRACE, TKPROF 6. DBMS_MONITOR 6. Statspack 6. Oracle Diagnostics Pack 6. Automatic Database Diagnostic Monitor (ADDM) 6. Automatic Workload Repository (AWR) 6. Microsoft SQL Server T-SQL - haladó. Oracle Database Tuning Pack 6. SQL Tuning Set 6. SQL Profile 6. SQL Tuning Advisor 6. SQL Access Advisor 6. SQL Performance Analyzer 6. Database Replay 6. Nagy erőforrásigényű utasítások azonosítása Oracle képzéseink a Masterfield által kidolgozott tananyag alapján zajlanak.
A kepzesneve:id egy attribútum párost jelöl. Az a kettő két táblában kellene, hogy megtalálható legyen. Az id az rendben van, benne van a jobbalsó táblában. Sőt, a kepzesneve is benne van ugyanabban a táblában. Az olasz nyelv rövid története | OnlineSuli. Mondjuk akkor a jobbalsó tábla képzésneveket tárol amiket az ugyanott található id-n keresztül lehet elérni. Vagyis akkor egy másik táblából rámutathatunk egy kepzesneve értékre, amennyiben ugyanabban a másik táblában van egy olyan attribútum ami egy olyan id-t tartalmaz, ami megtalálható a jobbalsó táblában. Ez lehetne akár egy kepzesneve mező vagy bármilyen más nevű mező, viszont én ilyent nem látok a középsőtábla-ban. Pedig ott kellene legyen, hogy a kapcsolat felépülhessen a két tábla között. A jól működő kapcsolatra is van példa a rajzban. A jobbalsó tábla és a jobbfelső tábla között található a kepzestartalom:id páros. Ez rendben van, hiszen a jobbalsó-ban található egy kepzestartalom nevű mező, ami feltehetőleg olyan id-ket tartalmaz amik a jobbfelső táblában találhatóak.
Temporal táblák, rendszer-verziózás 9. TRIGGEREK 9. Trigger felhasználási módjai 9. Trigger típusok események szerint (DML, DDL, LOGON 9. Időzítés szerinti trigger típusok (AFTER, INSTEAD OF) 9. Speciális elemek triggerek kódjában (INSERTED, DELETED) 9. DML triggerek létrehozása 9. DDL triggerek létrehozása
Ez segíti a kódunk olvashatóságát. Projekció A kiválasztás (select) művelet alkalmazható egyedi leképezések létrehozására is. Ezt projekciónak, vagy leképezésnek nevezzük. A legegyszerűbb példa, ha egy névtelen osztályba adjuk vissza a leképezés eredményét. Nézzünk erre egy példát. namespace PeldaLinqSelect2 select new X2 = elem. X*2, Y2 = elem. Y*2}; var eredmeny2 = (i => new X2 = i. X * 2, Y2 = i. Y * 2}); Console. WriteLine("{0}, {1}", item. X2, item. Y2);} 20, 40 22, 46 88, 84 14, 2 18, 24 A var kulcsszó különösen ilyenkor jön jól, sőt jelen példában a kód működésképtelen is lenne enélkül. LINQ alap műveletek | C# Tutorial.hu. Ennek oka az, hogy a visszatérési típus egy névtelen osztály, amelynek a típusát mi nem tudnánk meghatározni, de a fordító meg tudja és ezáltal hivatkozni is tud rá. Itt megjegyezném, hogy a névtelen osztályokba projekció lehetőségét csak akkor használjuk, ha egy metóduson belül van rá szükség. Ha metódusokon átívelően akarjuk a projekció eredményét alkalmazni, akkor készítsünk rá egy saját osztályt vagy alkalmazzuk a Tupple típust.
Az i. e. I. sz. közepén már készen álltak azok a technikai előfeltételek, amelyek az építészet új feladatainak megoldását lehetővé tették. Római építészet jellemzői angliában. A római építészet néhány sajátos vonása az etruszkok és a többi itáliai nép körében alakult ki, a legfontosabb újítások azonban nem vezethetők le a helyi hagyományokból. A legrégibb időktől eltekintve, a római művészet fejlődése nem elszigetelten, hanem az ókori világ egészébe ágyazva ment végbe. A római építészet egyik alapvető és egész történetében fontos szerepet játszó vonása az épület-együttesek és a városok szabályos derékszögben metsződő tengelyekre épülő szerkezete volt. Ez a várostervezés nem római, hanem keleti hagyományokra támaszkodó görög találmány, amely különösen az i. V. században működő Hippodamos tevékenysége nyomán terjedt el. A szabályos városrendszer Itáliában, úgyszólván a görög építkezésekkel egyidőben, igen gyorsan népszerűvé vált, s különösen megértő alkalmazásra talált a rómaiak által alapított városokban. Míg azonban a görög építészek a geometriai rendszert csak a települések belső szerkezeténél érvényesítették, a rómaiak a katonai táborok, majd az újonnan alapított telepek építésénél a védőfalakat is szabályos négyszög alakban tervezték, és egész építészeti rendszerükben a legszigorúbb következetességgel valósították meg a szimmetrikus és centrális szerkesztést.
A numenek emberfeletti hatalmak, akikre lehet hatni ajándékokkal, áldozatokkal és mágikus formulákkal. A rómaiak és a görögök egy törzsből származtak. Természetes tehát, hogy a vallásos fogalmaik között is sok a közös elem de ugyanakkor sok az eltérés is. Isteneiket ember alakban képzeltek el. A római istenek inkább elvont erők és eszmék megszemélyesítői, kik hatalmukat állandóan kiterjesztik az emberekre. Ebből következtethetünk arra, hogy nem is ábrázolták isteneiket, nem voltak színes mítoszaik, nincs történetük, nincsenek egymással rokonságba. Vallásukat egy földműves nép vallásának tekinthetjük. Gondolkodásmódjukat a földműves élet, a ház, az udvar, a szántóföld határozta meg. Római építészet jellemzői irodalom. A rómaiak vallása nem egy homogén vallás, hanem több vallási elem összetételéből tevődik össze. Jellemzője a polidémonizmus, hitük szerint jó és rossz szellemek veszik körül az embert élete minden szakaszában és minden munkájában, ezeket meg kell nyerni, ki kell engesztelni az ember iránt. Ezért fontosabb a kultusz a rómaiak vallásában, mint a görögökében.
A római vallás lényegét és ennek fogalmát a ("törődést"), szeretetteljes és egyben aggályos foglalkozást jelentő igéből a religere szóból származtatják. A rómaiakra jellemző vallásos elképzelés a következő volt: az istenek és emberek közt üzleti viszony állt fenn, az ember figyelmesen törődik az isten akaratával, az istenek ennek fejében teljesítik óhajait, amiért az ember megint viszontszolgáltatásra van kötelezve. Öltözködéskultúra | Sulinet Tudásbázis. Az itáliai vallásban hosszabb ideig tart, azaz időszak, amikor a természeti erőket nem öltöztetik még sem állati, sem emberi alakba, csak nevet adnak nekik. Az isten fogalmára a latin nyelvnek két szava is van: a deus, (isten) szó és a numen, aminek szószerinti fordítása (bólintás, belegyezés). A numen arra a személytelen akaratra, hatalomra vonatkozik, amely beleavatkozik a dolgokba, mozgatja azokat, helyesli, vagy helyteleníti az emberek tetteit. Elképzeléseik szerint végtelen sok numen van, ezek még nem konkrét istenfogalmak. Kisebb-nagyobb csoportjaikról lehet inkább beszélni: Lares, a patriarchális nagycsalád védelmezői, Penantes a lakóház védői, Geniusok egy nemzetség vagy nagycsalád gyarapodását, fennmaradását biztosították.
A mozaikok, mint az egész ókori művészet, elbeszélő jellegűek, történetet vagy eseményt ábrázolnak nagy természetességgel és realisztikusan. Megemlíthető az egyik pompei házban, az isszoszi csatát ábrázoló nagyméretű mozaik, mely a Nagy Sándor és Dáriusz vezette lovasságot nagy művészi és technikai jártassággal tárja elénk. Kiemelkedők a Salonában feltárt mozaikpadlók is, amelyek Orpheuszt és Szapphót ábrázolják madarak és geometrikus díszítőelemek között, továbbá Romuliana padlómozaikjai, melyek közül az egyik Dionüszoszt ábrázolja egy leopárddal. Gliptika [ szerkesztés] Több rétegű színes nemeskőből faragott római kámea A gliptika, a vésett faragású, illetve díszítésű, drágakövek vagy féldrágakövek művészete, szintén fejlett volt mind a helleniszikus, mind a római korban. Római Birodalom - A római vallásosság sajátos jellemzői. A leggyakoribb az ónix és szardonix gemma és kámea. Mindre a tökéletes kidolgozás és a harmónia jellemző. A római gliptika egyik remekművét Szerbiában fedezték fel, Kusadak -nál. Ez egy ónix kámea, amelynek rétegei a hófehértől a sötétbarnáig minden árnyalatot felölelnek.
századtól kezdve jelenik meg az önálló római festészet. Fabius pictor ekkor festette meg a Salus-templomban a rómaiak győzelmeit. Ettől kezdve a festmények jelentős része napi politikai céllal készült. Dekorációs rendszer jellemzi. = A falfelületeket mezőkre osztották be. Táj, csendélet, figurális ábrázolás. Üres helyekre ornamentikákat tettek. Térbeliség érzékeltetése: árnyékok és fények jelölik a plaszticitást, a mélységbe ferde vonalak vezetnek, de a párhuzamosok még nem összetartóak, a tér rétegződésének felel meg az egyre halványodó színezés is. falfestmények: "1. falfestészeti stílus" (Pompeii) Kr. 200-60 ún. inkrusztációs, berakásos stílus a falba berakott, nemesebb anyagú elemek képzete festett, színes díszburkolatok "2. 10 gótikus építészet. falfestészeti stílus" "architektonikus stílus" Kr. I. sz. elejétől perspektivikusan megjelenített építészeti elemek misztikum épületelemekből fantázia szülte városok tájképek városi jelenetek A Nero által építtetett Domus Aurea stukkó- és freskómaradványai ennek a stílusnak felelnek meg "3. falfestészeti stílus": · ornamentális stílus vagy kandeláberes stílus · kb.
A belvárostól kissé távolabb tekinthető meg egy római kori amfiteátrum maradványa. PÉCS (SOPIANAE) A város a rómaiak korában fontos közigazgatási központ volt. Az egykori Sopianae a mai beépített belváros alatt fekszik, ezért kevés bemutatható emléket lehetett itt feltárni. A 4. században a város keresztény központ lett. Ebből az időből származnak az Unesco Világörökség programjának részét alkotó ókeresztény sírkamrák. A Szent István tér környéke a római korban a városfalon kívül elhelyezkedő temető volt. Római építészet jellemzői kémia. Itt alakították ki a föld alatti sírkamrákat és a rájuk épített kápolnákat. Az Ókeresztény mauzóleum, a Péter-Pál sírkamra, a Korsós sírkamra különleges festett falaihoz hasonlót csak Rómában találni. A római korból származó tárgyi emlékeket a régészeti kiállítás és a kőtár mutatja be a látogatóknak.