2022. 05. 16. 2022. május 14-én, Suhajda Szilárd sikeres csúcstámadása során elérte a Föld negyedik legmagasabb pontját, a Lhoce 8516 méteres csúcsát! A sportoló mesterséges oxigén használata nélkül, expedíciója során mindvégig önállóan és saját felszerelését használva, magashegyi teherhordók alkalmazása és egyéb, külső erőforrások és táborok használata nélkül mászott. Suhajda Szilárd a K2 első magyar megmászása során is a "tiszta mászás" jegyében érte el történelmi sikerét: a világ második legmagasabb pontján, 8611 méteren szintén oxigénpalack használata nélkül, saját erejére támaszkodva állt. Mindkét csúcs – a K2 és a Lhoce – része a hegymászó hosszútávú projektjének, az úgynevezett THE BIG FIVE kihívásnak, melynek során szeretné elérni Földünk első öt legmagasabb pontját, az eddigiekhez hasonlóan tisztán, oxigénpalack használata nélkül. Magyar Lhoce Expedíció 2022 – a csúcsmászás forgatókönyve: Suhajda Szilárd május 11-én érte el a 6400 méteren fekvő kettes tábort, ahonnan éjszaka indult tovább 7300 méteren ledepózott sátrához.
Elérte a K2 alaptáborát Klein Dávid és Suhajda Szilárd Egy hét gyaloglás után már az 5000 méter magasan, a Godwin Austen-gleccser oldalmorénáján található K2 alaptáborban készül Klein Dávid és Suhajda Szilárd az első akklimatizációs körére. Céljuk, hogy oxigénpalack és teherhordók nélkül érjék el a Föld második legmagasabb és egyben talán legnehezebb "nyolcezresének" csúcsát, melyen még nem járt magyar hegymászó.
Suhajda Szilárd hegymászó, aki egy héttel ezelőtt érte el a Himalájában található Lhoce alaptáborát, épségben visszatért első akklimatizációs köréről – tájékoztatott a Magyar Lhoce Expedíció szombaton. Suhajda Szilárd idei célja a 8516 méter magas Lhoce megmászása. Az akklimatizációs időszak, amely akár egy hónapig is eltarthat, kulcsfontosságú fejezete egy nyolcezres expedíciónak. Ezalatt a mászó a hegyen történő ingázással egyre magasabbra jut, így szoktatva hozzá szervezetét a légnyomás változásához és a ritka levegőhöz. Az alapos akklimatizáció a sikeres csúcsmászás egyik kulcsa. Oxigénpalack nélküli mászóként Suhajda Szilárdnak különösen nagy hangsúlyt kell fektetnie a következő hetek hatékonyságára. A hegymászó április 21-én indult első akklimatizációs körére. Első éjszakáját – a Khumbu-jégesésen átkelve – 6000 méteren töltötte, majd innen haladt tovább az úgynevezett 2-es táborba 6400 méterre, ahol szintén eltöltött egy éjszakát. Suhajda Szilárd nem alkalmaz magashegyi teherhordókat és más expedíciók erőforrásaira sem támaszkodik, így minden felszerelését – beleértve az élelmet, főzőt és gázt, sátrakat és hálózsákot, hólapátot – saját maga visz fel és hoz le a hegyről.
Amennyiben a következő tíz napban a Lhocén szélcsendes, száraz idő lesz, akkor hatékony akklimatizációjának köszönhetően Suhajda Szilárd szokatlanul korán sikerrel zárhatja expedícióját. Sokkal inkább jellemző azonban, hogy május második felére, illetve végére nyílik meg a magas légköri ablak: ez esetben újabb akklimatizációs kör és sok-sok várakozás elé néz a hegymászó – tájékoztatott az expedíció.
Az ötből kettőt már teljesített.
Szilárd és Dávid hétfőn indult a csúcsmászásra. Szilárd a 7700 méteren kialakított négyes táborból a szerda esti órákban indult a csúcsra, majd 15 óra menetelést követően érte el a 8611 méteres magasságot. Jelenleg a hármas táborba tart visszafelé, majd a következő két napban érheti el ismét az alaptábort, ahol Klein Dávid várja. A volt esztergomi főiskolás és mászótársa hamarosan hazaindul, és két héten belül már Magyarországon kezdenek készülni egy új megmérettetésre. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Aki azt gondolja, hogy ezek után Paksig kell utazni egy újabb atomreaktor megtekintéséig, téved. Elég ugyanis csak a szomszédos budai kerületbe ellátogatni, ahol a külföldi kutatók által is jól ismert MTA Energiatudományi Kutatóközpont működik. Ezen a csillebérci telephelyen üzemeltetik a 10 000 kilowattos Budapesti Kutatóreaktort, amely hosszú évek óta fogadja az európai szakembereket neutronfizikai alap- és alkalmazott kutatások végzése céljából. Atomenergia Békés Felhasználása – Vacationplac. A reaktor látja el Magyarországot olyan radioaktív izotópokkal is, amelyeket elsősorban a gyógyászat területén használnak fel. Az itt dolgozók sok minden más mellett az atomerőművek hatásfokának és biztonságának növelése, az élettartam-hosszabbítás, és a negyedik generációs atomerőművek fejlesztésére létrejött nemzetközi együttműködésekben is részt vesznek. Fontos megemlíteni, hogy más városok is kiveszik részüket az atomenergiával és az atomokkal kapcsolatos tudományos szintű hazai vizsgálatokból. A debreceni Atommagkutató Intézet például szintén a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózatának tagja, tevékenységi körébe olyan mikrofizikai kutatások tartoznak, amelyekkel a világban folyó tudományos kutatások eredményeihez és a hazai tudományos kultúra erősítéséhez is hozzájárul.
A pozitív üregtényező tényét az Amerikában működő tudósok már az 1950-es években ismerték ( Teller Ede), azonban ezt az információt hadititokként kezelték (egyes elemzések szerint ez is hozzájárult a csernobili tragédiához). A nyomott-vizes reaktorok jelentősen stabilabbak (például a paksi atomerőmű), ugyanakkor ezek sem mentesek a balesetektől ( Three Mile Island atomerőmű). Az új generációs "passzív biztonságú" reaktorok új távlatokat jelenthetnek a biztonság és a hatásfok területén. [3] Az Egyesült Államokban az atomenergia használatát támogatók ügyüket a minnesotai szenátus elé terjesztették. [4] Használata [ szerkesztés] 2004-től az atomenergia nyújtotta a világ energiájának 6%-át és a világ elektromosságnak 13-14%-át. Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Japán adja a világ nukleáris energiájának 57%-át. Atomenergia Békés Felhasználása. [5] A 2007-es Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) -jelentés szerint 439 atomenergia-reaktor van világszerte, [6] 31 országban. [7] Az Egyesült Államok termeli a legtöbb atomenergiát, ami az ottani villamosenergia 20%-át teszi ki, de százalékos tekintetben Franciaország teszi ki a legtöbbet, a termelés 80%-át (2006).
Az Európai Unióban a termelés 30%-át teszi ki. A politika az Európai Uniós országok között különbözik, így a 27 EU tagország közül 15 országban van és 12 országban nincs működő atomerőmű. Nincs atomerőmű például Ausztriában, Dániában, Észtországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Lengyelországban, Olaszországban és Portugáliában. Atomerőmű
Erősségünk, amire alapozhatunk Korunk sürgető kérdése, hogy milyen energiaforrások használata felé kell fordulnia az emberiségnek annak érdekében, hogy minél környezetkímélőbb módon, minél gazdaságosabban tudjon gondoskodni - az energiahatékonyság terjedése ellenére is - növekvő áramigény kielégítéséről. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében a kormányok megállapodtak abban, hogy az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt kell tartani a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését. Egyre népszerűbb az atomenergia. Ez jelentős erőfeszítéseket igényel a villamosenergia-termelés szén-dioxid-mentesítése terén is, kiemelt szerephez juttatva az alacsony vagy zéró szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, különösen az atomenergiát és a megújuló energiaforrásokat. Minden ország maga választja meg energiakosarát, vagyis azt, milyen módon állítja elő a szükséges áramot. Ez szükségszerű, hiszen mindenhol mások az adottságok. Nézzünk pár példát! Norvégia villamosenergia-rendszerében a felhasznált villanyáram közel 100 százalékát szén-dioxid-kibocsátásmentesen üzemelő vízerőművekben állítják elő.
Az afrikai országokban például az évente több millió ember halálát okozó maláriát terjesztő szúnyogok populációját sikerült visszaszorítani a nukleáris technológia segítségével. Ráadásul eredményesen fel lehet venni a harcot a Dengue-láz és a Zika-vírus ellen is. Mindezek révén emberek millióinak életét lehet megmenteni. A gamma-sugárzást a víz fertőtlenítésére is használják, segítségével úgy semlegesítik a vízben lévő veszélyes összetevőket, hogy megőrzik a víz élettanilag fontos tulajdonságait. Kevéssé ismert, hogy az egyszerű füstérzékelőkben is találkozhatunk például csekély mennyiségű alfa-részecskével. A füstben ezek képesek elnyelődni, és ezt érzékelve kaphatunk jelzést az esetleges tűzről. Ezen túlmenően, régészeti leletek kormeghatározásában (úgynevezett C14-vizsgálat) is alkalmaznak radioaktív technológiákat. Röntgenfelvételekkel roncsolásmentesen vizsgálni lehet a régi festményeket vagy a fémtárgyakat is. Fizikai alapkutatásokban (elemi részecskék kutatása, detektálása során) és kozmikus sugárzások kutatásában is felhasználnak radioaktív anyagokat.
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat. El sose maradjon a munkád jutalma. Vegyen körül a családi tűzhely hű nyugalma. Szíved csordulásig teljen meg örömmel. Ezt kívánja kicsi lányod hálás szeretettel. Lukács Angéla: Csak egy van… Sok-sok levél van a fán, Mind hasonló forma, Milliónyi levél közt Mégsincs két egyforma. A Földön sok gyerek él, milliárd is megvan, De az egész világon Belőlem csak egy van. S ha egy nagy tér közepén Tenger gyerek állna, Közöttünk az anyukám Mégis rámtalálna. Ámon Ágnes: Anyák napjára Ébresztem a napot, hogy ma szebben kelljen, Édesanyám felett arany fénye lengjen! Ébresztem a kertet, minden fának ágát, bontsa ki érette legszebbik virágát! Ébresztem a rigót s a vidám cinegét, dalolja mindegyik legvígabb énekét! Ébresztem a szívem, forróbban dobogjon: Az én Édesanyám mindig mosolyogjon! Füleki János: Anyák napjára Zöld erdőben, zöld mezőben Kék virágot szedtem Kék virágom gyöngyharmattal Meg is öntözgettem.