Montgomery városában emléktáblát avattak Arany Jánosnak, sőt: május 14. mostantól minden évben a walesi-magyar barátság napja lesz. Emléktáblát avattak Arany Jánosnak a walesi Montgomery városában, amelyet a költő A walesi bárdok című híres balladájában örökített meg - írta az MTI. Az emléktáblát, amely magyarul, angolul és walesi nyelven méltatja Arany Jánost és költeményét, Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete és Jill Kibble, a kisváros polgármestere avatta fel. Az emléktáblán olvasható ismertetés szerint Arany János a balladában azoknak a walesi regösöknek a legendás hősiességét énekli meg, akik 1277-ben, a híres montgomery-i lakomán halált megvető bátorsággal szegültek szembe a Walest leigázó I. Eduárd angol királlyal. Brunner Bálint, az egyik főszervező, a Magyar Cymru walesi-magyar kulturális kezdeményezés alapítója arról beszélt: A walesi bárdok 165 éves történetében a walesi és a magyar nagyközönség most először emlékezett meg együtt Arany Jánosról Montgomery váránál, és ez történelmi pillanat a walesi-magyar kapcsolatokban.
Arany János;A walesi bárdok;Wales;emléktábla avatás;ünnepség; 2022-05-15 10:01:00 Ünnepséget is tartottak az esemény alkalmából éjszakába nyúló kulturális programokkal. Emléktáblát avattak Arany Jánosnak a walesi Montgomery városában, amelyet a költő A walesi bárdok című híres balladájában örökített meg. Az emléktáblát, amely magyarul, angolul és walesi nyelven méltatja Arany Jánost és költeményét, Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete és Jill Kibble, a nem egészen 1300 lakosú walesi kisváros polgármestere avatta fel. Az emléktáblán olvasható ismertetés szerint Arany János a balladában azoknak a walesi regösöknek a legendás hősiességét énekli meg, akik 1277-ben, a híres montgomery-i lakomán halált megvető bátorsággal szegültek szembe a Walest leigázó I. Eduárd angol királlyal. Az emléktábla szövege hangsúlyozza azt is, hogy Arany költeménye az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc hősei előtti főhajtás, a civil kurázsit ünneplő allegorikus himnusz. Brunner Bálint, az egyik főszervező, a Magyar Cymru walesi-magyar kulturális kezdeményezés alapítója hangsúlyozta: A walesi bárdok 165 éves történetében a walesi és a magyar nagyközönség most először emlékezett meg együtt Arany Jánosról Montgomery váránál, és ez történelmi pillanat a walesi-magyar kapcsolatokban.
E mű, Arany János egyik talán legismertebb, leghíresebb alkotása. Keletkezésének különös történelmi háttere volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kegyetlen leverése után következett hazánkban a Bach-korszak. Az ország vérben állt, a nép rettegett a megtorlástól és gyűlölte az osztrákokat. Nem bocsátotta meg Ferenc Józsefnek az aradi tizenhármat. 1957-ben az ifjú osztrák császár első ízben jött Magyarországra, és az ország legnagyobb költőjét, Arany Jánost kérték fel, hogy írjon egy dicsőítő verset az uralkodóhoz. A költőben még élt barátja, Petőfi Sándor emléke, aki a hazáért halt hősi halált, így visszautasította a felkérést. A zsarnok elnyomóhoz írt dicsőítő vers meggyalázta volna az elnyomás ellen küzdő barát emlékét. Helyette inkább megírta A walesi bárdokat, aminek elsődleges célja a nép elnyomás elleni lázadozásának ébrentartása és a csüggedők bátorítása volt. Arany a szabadságharc leverése után a kétségbeesés mély szakadékéba zuhant, és nem látván más kiutat, fel akart hagyni az írással.
A második részben a végzetes lakoma történéseit ismerjük meg. Az urak igyekeznek a királyt minden jóval ellátni, de a király arra éhezik, hogy valaki harci tetteit dicsőítse. Azonban ilyen ember nem él ebben az eltiport, leigázott, porig rombolt tartományban, hisz mindenki gyűlöli a királyt, amiért szabadságuktól megfosztotta őket. A három bárd alakja három költőtípust szimbolizál. Az első megfontolt "fehér galamb, ősz bárd", aki öregesen beszél, s habár nem fiatal szavai mégis fenyegetőek: "Te tetted ezt király! " Mintha a levert magyar szabadságharcot követő véres megtorlás és az elnyomás ellen szólna. A második fiatal, romantikus "ifjú bárd". A maga romantikus módján énekel, lágyan, nincs benne fenyegetés csak panasz és fájdalom. A harmadik középkorú férfi lehet, aki erőteljes és kemény. Nincs szavaiban lágyság csak vád és átok, nem siránkozik, inkább felelősségre von: "Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly walesi bárd. " … "Átok fejedre minden dal, Melyet zeng walesi bárd. " A harmadik fő részben a szinte őrjöngő királyt látjuk.
Az 50-es évek elején viszont felismerte, hogy feladata az elfáradt nemzet bátorítása. Ráébredt, hogy neki, mint költőnek az a dolga, hogy a remény sugarát időről-időre felvillantsa az emberek szeme előtt. Így hozzálátott e feladat betöltéséhez és legméltóbb műfaji formának az általa tökéletesített műballadát találta. Költészetében sok példát találunk zsarnokgyűlöletére. Ilyenek például az 50-es évek elején írt balladái az V. László, amelyben az esküszegő király megbűnhődik, vagy a Szondi két apródja, melyben viszont a két hűséges apród inkább vállalja a börtönt, minthogy gazdájuk gyilkosának szolgái legyenek. Végül pedig felszólítják a zsarnok dicsőítésére, mely annyira ellentmond a költő erkölcsiségének, hogy inkább vádló hangú sötét képet fest, mintsem dicsőíti a császárt. Mintegy hitet tesz ismét (akárcsak a Szondi két apródjában) amellett, hogy egy igaz hazafi, egy költő, akinek feladata az elcsüggedt népben a hit élesztgetése, sohasem hódolhat be a zsarnoknak, a nemzet elnyomójának, leigázójának.
Erre nem volt lehetőség, hiszen az önkényuralom éveiben még szabad folyóirat sem volt. Egy pár év elteltével, mikor a nemzet kezdett magához térni, és kiújultak a politikai harcok, Arany azonnal megjelentette Koszorú című folyóiratában "ó-ángol ballada" alcímmel, mintha fordítás lett volna. A szigorú cenzúra és a zsarnok elnyomás idején csak képekben lehetett beszélni, hasonlatokkal lázadni. Az ember nem írhatta meg amit gondolt, a régi történelemből kellett ihletet merítenie, hogy társaival éreztethesse lázongását. Ám az önkényuralom idején mindenki megértette e ballada és más szerzők más műveinek időszerű mondanivalóját. Mindenki értette, hiszen mindenki ugyanazt érezte.
A XIX. század közepén már ott volt Habsburg-Lotaringiai János főherceg szakácsainak receptkönyvében. A századfordulóra minden polgári szakácskönyvben meg lehetett találni, sőt a gasztronómiai kínálatba is bevonult. A "házi hegyeket" formázó salzburgi galuska, háttérben a Wolfgangsee tó © SalzburgerLand Tourismus A salzburgi galuska ovális tálban vagy ezüsttálon jelenik meg az asztalon. Porcukorral bőven megszórt három "hegyvonulata" a Salzburg városának területén emelkedő három hegyet jelképezi. Ez a három a Mönchsberg, a Kapuzinerberg és a Gaisberg (bár utóbbi helyett sokan a Nonnbergre vagy a Rainbergre szavaznak). Lényeg, hogy semmiképp se rendeljünk egy adagnál többet. Ebéd után desszertként három személynek is bőven elég. Különben nem lesz erőnk tovább nézelődni a városban és az igazán kár lenne. Salzburg látnivalói egy napban - Turista-Szalámi. Otthon is elkészíthetjük: Salzburgi galuska (Salzburger Nockerl) 5 tojás 4 evőkanál porcukor 1 kávéskanál liszt (semmiképp sem több! ) egy kevés reszelt citromhéj 2 evőkanál tej 3 evőkanál vaj A sütőt előmelegítjük 200 fokra.
A Hochleitner család vezette kávézó, cukrászda és pékség már 1859 óta készíti péksütemények, édességek széles választékát nagy elkötelezettséggel és szenvedéllyel. Fagylaltkreációik értékes lungau-i biotejből készülnek, és a választék is igen különleges. Csak a legjobb organikus alapanyagokkal és házi kovásszal dolgoznak. A pékáruk elkészítése hajnali kettőkor elkezdődik, hogy a vendégek a reggelihez a legjobb, legfrissebb minőséget élvezhessék. Lássunk még három igazi salzburgi receptet az édességek kedvelőinek örömére: Kék áfonyás lepénykék (Schwarzbeernocken) 50 dkg kék áfonya 20 dkg liszt 1 csipet só 2 dl tej 2 ek olvasztott vaj porcukor és kristálycukor a szóráshoz A kék áfonyát összevegyítjük a liszttel és a sóval. Folyamatos keverés mellett annyi forró tejet adunk hozzá, hogy sűrű masszát kapjunk. Serpenyőben vajat olvasztunk és nagyobb kanálnyi darabokat szaggatunk bele a tésztából. Index - Kultúr - Mozart-golyó hasba, fejbe. Ellapítjuk, megsütjük először az egyik, majd a másik oldalukat. Lefedjük a serpenyőt és még néhány percig sütjük a kis lepénykéket.
» Melyik mai ország területén kóstolták az európaiak először a csokoládét? » Melyik nem egy retro édesség neve? » Miből áll az eredeti Mozart-golyó? » Melyik csokoládé kókuszos ízesítésű? »
Mozart nevével hódította meg a világot egy csokiba mártott golyó, likőrt tölthetünk a salzburgi zeneszerző képmásával díszített palackból, nálunk pedig Mozart művein érlelt bort is választhatnak az ínyencek. A salzburgiak határozottan jobban jártak városuk nagy szülöttével, Wolfgang Amadeusszal mindazoknál, akik a németországi Hameln városában csapolják a turisták pénztárcáit. Salzburg és Mozart - Női Portál. Az alsó-szászországi települést a patkányfogó legendája tette híressé, ennélfogva náluk minden szuvenírként árulható terméken egy furulyázó figura vagy néhány kevéssé rokonszenves rágcsáló jelenik meg. A patkánypraliné értelemszerűen erős hendikeppel indul a világpiacon a Mozartkugel nevű méltán kedvelt édességgel szemben. Az első desszert, amely hivatalosan is Wolfgang Amadeus Mozart nevét viselte, a zeneszerző halálának 100. évfordulójára készülve, 1890-ben jelent meg a salzburgi Paul Fürst pék- és cukrászmester boltjának kirakatában. Fürst úr nem bonyolította túl a dolgot, és termékének egyszerűen a Mozart-bonbon nevet adta.