1400 aláírásos petíciót adott át egy civil csoport az MTVA-nak a Pesty Fekete Doboz március 7-i műsora miatt, ami szerintük a magyarországi cigányságot élősködőknek, bűnözőknek mutatja be. Kövessen minket a Facebookon is! Videó setét jenő cigánykérdés cigány mtva pesty lászló pesty fekete doboz
Kíváncsi vagyok, a mérsékelt jobboldali értelmiségieket hogy fogják a jelentkezéstõl elriasztani egy kis budai lejáratással... 2012 szept. - 20:39:40 Mé' kell még telavivoznia is ennek a vesztes Vargának???? Egy bocsánatkérés intelligensebb lett volna, mint a barikád mögül zsidókázni... 2012 szept. - 19:38:23 A cseheknek és szlovákoknak sem kell sok, hogy meghülyüljenek, és a délszlávok is csak addig fegyelmezik magukat, amíg be nem lépnek az EU-ba... 2012 szept. Pesty fekete doboz. - 19:35:24 És a legnagyobb veszély az, hogy a kelet-közép európai térség nemcsak gazdaságilag szakad le másodvonalúvá az EU-n belül, hanem belefullad a nacionalizmusok-populizmusok öngerjesztõ ördögi köreibe, és a demokratikus jogokat tekintve is másodrendû zárvánnyá válik az EU peremén (ha benn is maradunk, gyakorlatilag az útkeresés-továbblépés centrumából végképp kiíratkozunk, és az érdekeinket sem fogjuk tudni még ennyire sem érvényesíteni). Ezt a történelmi-felzárkózási esélyt játssza el sok elemzõ szerint Orbán, és követi szorosan a nyomában a Basescu-Ponta kettõs... 2012 szept.
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Guerra alkotásának tanúbizonysága szerint a nyugati kolonizáció által okozott pusztítás, kifosztás és lezüllesztés mértéke az idő előrehaladtával exponenciálisan nő: míg a német kutató olyan keresztény misszionáriussal találkozik, aki a természet és az őslakosok ellen egyaránt hadat üzenő kaucsuk-ipartól kívánja megóvni a helyi törzsek gyermekeit (szélsőségesen erőszakos és képmutató hittérítő tevékenysége ekként legalább részben legitim), 30 évvel később Evans Schultes-t már messiás-komplexusos szektavezető által rettegésben tartott bennszülöttekkel hozza össze a sors. A kígyó ölelése mintegy mellékesen a kizökkent modern nyugati tudatállapot világtébolyt előidéző hatásmechanizmusát tárja a nézők elő. E tekintetben a film rezonőr karaktere, a sámán sem kivétel, aki ugyan lényegközeli megállapításokat tesz és leleplezi a két nyugati akadémikus műveltséggel álcázni próbált, mélységes léttel kapcsolatos tudatlanságát, de maga is a megosztottságot generáló, létmételyező modern nyugati tudatállapot áldozatává válik, amikor emberalattinak nevezi a sajátjától eltérő amazonasi törzs tagjait.
A fiatal Karamatake szigorú étkezési szabályait betartva a német etnográfus még rosszabb állapotba kerül, útjuk során a sámán a saját maga által készített szerekkel doppingolja. (A tudóssal 1924-ben malária végez. ) Snitt. ORIGO CÍMKÉK - A kígyó ölelése. A magányosan eltöltött évek alatt Karamakate chullachaquivá változik, olyan emberré, aki emlékek és érzelmek nélküli üres kéregként létezik, ezért korábbi kalandja feledésbe merül. Ekkor érkezik meg Schultes, aki a szent növényt a yakrunát keresi. Hosszú és kalandos útjuk során az öreg sámán ismét elkezd emlékezni, mégpedig úgy, hogy a rendező az aktuális cselekményt párhuzamba állítja az első út cselekményével (gyakran ugyanott járva). Mindezt oly módon, hogy téren és időn átívelve tulajdonképpen a két útból lesz egy teljes történet. Az idős indián az amerikai botanikusban felfedezi a kettőséget, a tudásvágyat és a fehér ember mohóságát. Az őslakosok a fehér emberre egyáltalán nem úgy tekintenek, mint aki elhozta civilizációt a vademberek közé, hanem úgy, mint akinek halál és pusztulás jár a nyomában.
Leírás El abrazo de la serpiente | fekete-fehér, kolumbiai dráma | 125 perc | 2015 | több nyelven, magyar felirattal Rendezte: Ciro Guerra Író: Ciro Guerra, Jacques Toulemonde Vidal Főszereplők: Antonio Bolivar, Brionne Davis, Jan Bijvoet, Nilbio Torres, Yauenkü Migue Karamakate, a nagyhatalmú amazóniai sámán, törzsének utolsó képviselője a világtól elvonultan, a dzsungel mélyén él. A magány évtizedei chullachaqui-vá változtatták, olyan emberré, aki emlékek és érzelmek nélküli üres kéregként létezik. Életét azonban felrázza egy amerikai etnobotanikus érkezése, aki a Yakrunát, a szent varázsnövényt keresi, amely megtanít álmodni. Könyv: A kígyó ölelése I. (Varga Csaba Béla). Együtt indulnak Amazónia szívébe, és utazásuk során a múlt, a jelen és a jövő egybeolvad, Karamakate pedig lassan visszanyeri elveszett emlékeit. A történet a sámán és a két megszállott fehér ember road movie-ján túl a kolumbiai rendező kezében az őstermészet és a globalizáció örökös küzdelméről szóló gigantikus parabolává nemesül. A film egy őslakos szemével láttatja a gyarmatosítás groteszkségét, a hittérítés bornírtságát, és egy valódi ayahuasca-szeánsz után nekünk szegezi a kérdést: vajon elég bölcsek vagyunk ahhoz, hogy örökségünket ne játsszuk ki mohó anyagi érdekeknek?
A dupla ellenszenv érhető is, hiszen akkoriban a fehér ember egyet jelentett a leigázással, rombolással, a rabszolgasággal és halállal. A kígyó ölelése teljes film. A két világnak végül sikerült találkoznia: Manduca meggyőzi a sámánt, hogy ez az etnológus más, mint a többi megszálló, és alapvetően csak meg szeretné ismerni Észak- Amazónia élővilágát, az ott élő őshonos indiánok kultúráját, hogy hazatérve Németországba beszámolhasson a népének róluk. Karamakate végül engedve az unszolásnak elkezdni alkalmazni az utazón a saját maga által készített szereket, amelyek lényegében pszichotikus drogok, és elkíséri őket útjukon, amely aztán mindannyiuk számára egy spirituális úttá válik. 1907-ben Theodor Koch – Grunberg ezt írta a naplójában: "Ebben a pillanatban, nem lehetséges biztosan tudnom, kedves olvasó, hogy a végtelen dzsungel már hatalmába kerített-e teljesen, mint másokat, akik ezeken a vidékeken kalandoztak, és véglegesen és gyógyíthatatlanul elvesztették ép elméjüket. Ha ez a helyzet, csak elnézését kérhetem és megértését, hisz látomásaim azokban a boldog órákban oly gyönyörűek voltak, hogy nem ismerek nyelvet, amin meg tudnám fogalmazni szépségüket, magasságosságukat.