A támadó ezután a királyné felé csapott, s négy ujját levágta a jobb kezén. A következő csapás a királyfiakat érte volna, de őket a nevelők saját testükkel védték. Csupán egyiküknek egy hajfürtje esett áldozátául, s az egyiknek a saruját érte a kardcsapás. A támadót leszúrták és kegyetlen bosszút álltak a családon. Károly lassan felépítette a maga királyságát, a királyi birtokok lassan az ország egyharmadára terjedtek ki, s a 300 várból már 160-at ő birtokolt. Új nemesség alakult ki, amely már Károlynak volt elkötelezett. Magyarország Károly Róbert uralkodása alatt Nem csak itthon, de külföldön is folyamatosan hadakozott, s eközben 1326-ban megalakította a Szent György-lovagrendet, amely az első világi lovagrend volt nemzetközi szinten is. Nagy esemény volt az 1335-ös királytalálkozó is, amely egy magyar-cseh-lengyel megállapodás volt az egyre erősebb Habsburgok ellen. Uralkodása alatt az ország sok tekintetben átalakult, megerősödött és nemzetközileg is fontosabb lett. Megerősödött a lovagi kultúra, amelynek kiemelkedő képviselője volt az őt a magyar trónon követő harmadik (vagy negyedik? )
Azonban Közép-Európa politikai viszonyait átláthatatlanná teszi az országok között feszülő számtalan ellentét. A Luxemburg dinasztia igényt tart a lengyel trónra, Lengyelország pedig a cseh korona uralma alá kerülő volt tartományát, Sziléziát szeretné visszaszerezni. Magyarország és Csehország viszonyát III Vencel 1305-ös trónszerzési kísérlete terheli. Ausztriával pedig mindhárom ország szemben áll, a Habsburgok terjeszkedésének veszélye állandóan fenáll. Károly Róbert egész Európában példa nélkül álló módon rendezi a térség konfliktusait. 1335re meghirdeti a Visegrádi Királytalálkozót; meghívva a cseh és lengyel uralkodót Kibékíti a Luxemburg és Piast házakat, mindkét fél lemond követeléséről. Csehország és Magyarország között gazdasági szerződés születik, ennek értelmében lebontják a cseh-magyar vámhatárt. Hazánk és Lengyelország viszonyát pedig még 1320-ban dinasztikus házassággal rendezi, feleségül veszi I. Ulászló lányát, Erzsébetet Így egy stabil hármas szövetség jön létre, mely ellensúlyozza a Habsburgok terjeszkedési törekvéseit.
A honor, vagy becsü szolgálati birtokot jelentett, melyet a király legfőbb támogatóinak és tisztségviselőinek adott, de az nem volt örökíthető, és az uralkodó tetszése szerint visszavehette. Károly Róbert hatalmát azzal is erősítette, hogy hozzálátott az egykori királyi földek visszaszerzéséhez, és rátette kezét az ország várainak jelentős részére; eredményeit mutatja, hogy halála körül Magyarország legjelentősebb famíliái legfeljebb 7 várat birtokoltak saját jogon. A honor nemcsak a királyi hatalom szupremáciáját biztosította, hanem a hadszervezet alapját is jelentette, ugyanis az egyes országnagyok szolgálati birtokaik alapján kellett kiállítsák az Anjou haderő alapegységeit képező a bandériumokat. A hatalom megszilárdítása mellett a király másik érdeme a kincstár feltöltése volt, amit – elsőként a magyar királyok közül – az uralkodói jogon beszedett ún. regáléjövedelmekre támaszkodva ért el. Károly Róbert bevezette a jobbágytelkenként fizetett kapuadót, hasznot húzott a kereskedelemből a harmincadvám révén, az urbura, vagy más néven bányabér beszedésével pedig – mely a nyereség egy részét és az ásványkincset rejtő birtokot eredeti tulajdonosa kezén hagyta – a haszon mellett fellendítette a bányászatot is.
A Vízellátási Csatornázási Osztályhoz került Bosznai Miklós irányítása alá. Itt a vízjog engedélyezésre benyújtott tervek bírálata volt a feladata. 1967 november 28 és 1969. február 21 között tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1968. július 6-án megnősült. /Felesége Széchenyi Éva /1949-2020/ történelemtanár/ 1969 november 1-től, egy pályázati felhívás alapján került, a Csongrád Megyei Víz és Csatornamű Vállalathoz, a Hódmezővásárhelyi Telepének, ill. Üzemfőmérnökségének élére. Odakerülésekor kezdődött a város, központi víztermelő egységének kialakítása, a 800 m3-es víztorony üzembe helyezése, a szennyvíztisztító telep bővítése, a városi strandfürdő hátsó területének fejlesztése új medencék építésével. Aktívan közreműködhetett ezeknek a munkáknak a tervezési és kivitelezési munkáiban. 1973 március 28. -án született meg Árpád nevű fia, aki a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Történelem Szakon végzett, és történelem tanárként dolgozik. Harmat Péter 1973-tól magántervezői engedéllyel tervezhetett víz-csatornabekötéseket, előtisztító műtárgyakat /homok, olajfogó, stb.
A kormány azoknál a településeknél is szorosabbra fogná a gyeplőt, ahol nincs csőd közeli helyzet. A tervezet egy az önkormányzatokat közvetlenül és folyamatosan ellenőrző rendszer felállításáról beszél, amit az Államkincstár, az Állami Számvevőszék vagy egy teljesen új szerv végezhetne el. Új önkormányzati törvény készül - 21 kerületi Hírhatár Online. A kisebb lélekszámú (1000 fő körüli vagy az alatti) településeken megtiltanák, hogy főállású polgármester legyen, egyébként ma több, mint 1700 ilyen település lélekszáma nem éri el az ezret, és 119 száz lakos alatti község van. Újra megnyitják a Budapest kontra kerületek vitát, ezen a téren, illetve megyei, járási szinten is a feladatok újraosztása várható. A következő hónapokban ennek megfelelően a kormány megvizsgálja a települések oktatási, egészségügyi, szociális, közfoglalkoztatási és egyéb feladatait, hogy az új önkormányzati, közigazgatási és az ehhez illesztett finanszírozási rendszer lefedjék egymást.
Elfogadták az új önkormányzati törvényt, 2012-től jönnek a változások. Az Országgyűlés hétfőn este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást. Új önkormányzati törvény 2012: az államhoz kerülnek az iskolák és a kórházak - JÁRÁSOK 2013 - Járások kialakítása, járási hivatalok. A parlament döntése értelmében egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézmények felmentést kaphatnak a fűtési szezonra az energiaszolgáltatások fizetési hátralék miatti kikapcsolása alól. A parlament 259 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében hagyta jóvá a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg további részét 257 igen és 89 nem mellett szavazta meg. A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek. A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának.
A fenti gondolatmenet alapján újraszabályozzák a helyi adókat is: ezeket ugyan az önkormányzatoknak kell majd beszedni, azonban az új törvény lehetőséget ad a helyi adók növelésére és újak kivetésére is. Ezzel a megoldással első ránézésre áthidalhatónak tűnik a városvezetők utóbbi időben megfogalmazott legfőbb félelme, éspedig az, hogy a kormány több pénzt fog elvonni, mint feladatot. Az szabad adókivetési jog (bár a részletek még nem ismertek) lehetőséget termet a városoknak, hogy szükség esetén többletpénzhez jussanak. Igen érzékeny pont lehet, hogy az átalakítás érinti a helyi iparűzési adók elosztását is. Ma a települések kevesebb, mint tizede lépi át évente a 100 milliós bevételi határt, az összes hipa-bevétel nyolcvan százalékán gyakorlatilag száz város osztozik. A tervezetből az körvonalazódik, hogy az önkormányzatok a hipá-ból kell hozzájáruljanak egy úgynevezett kiegyenlítő rendszerhez, amiből a térség működési és területfejlesztési kiadásait finanszíroznák. A lépés tehát nyilvánvalóan az önkormányzatok egy szűk körét érinti érzékenyen, az adókivetési jog ennek a lépésnek is valamilyen fajta ellentételezése lehet.
A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi. Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges. A javaslat rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás. A változások közé tartozik az is, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére. A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat- és a hatáskör elkerül a jelenlegi "szintről", így például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz. A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át.
További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges. A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalan-ellátás. A változások közé tartozik, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére. A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat- és hatáskör elkerül a jelenlegi "szintről", így például a hajléktalan-ellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz. A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el. Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után.
A benyújtott törvényjavaslat szerint a bérlőknek a legrosszabb esetben az ingatlan értékének a 30 százalékát kell kifizetniük. Ha egy összegben rendezik, akkor még olcsóbb lehet. Kedvezményes áron, a lakás értékének 30 százalékáért megvásárolhatók lehetnek a jövőben az önkormányzati bérlakások – derül ki a Parlament honlapjára felkerült törvényjavaslatból. A Böröcz László fideszes képviselő által jegyzett javaslat szerint azok a bérlők vehetnék meg a lakásokat, akiknek 2020. december 31-én már fennállt a bérleti jogviszonyuk. Azt írja, hogy a vételi jog a bérlőt, a bérlőtársakat egyenlő arányban, a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, illetve ezeknek a személyeknek az egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét illeti meg. A törvényjavaslat részletesen kitér a lakások árára is. Az ingatlanok forgalmi értékét az önkormányzatoknak kell a vételi joggal rendelkezővel közölni hat hónapon belül, amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az állam fogja megállapítani.