Josephinische Landesaufnahme, 1763–87 A Szernye-mocsár Magyarország első katonai felmérésekor készült térképén (1763) [1] Részlet az első katonai felmérés egy szelvényéről ( Szentendre) A Bécset ábrázoló térképszelvény: szembetűnő a minőségi különbség a magyar kisváros és Bécs között, ez a másolatokra jellemző aprólékosságot mutatja Magyarország első katonai felmérése (jozefiniánus térkép) egy 1780 – 84 között lezajló katonai topográfiai felmérés eredménye, és az első olyan térképmű, amelyik településszint alatt (utcák, házak, dűlők stb. ) ábrázolja a teljes országot, leszámítva ebből a Bánát és Erdély területét, ahol az 1760-as években végeztek térképezési munkákat. Tartalma szerint 1:28 800 méretarányú topográfiai térkép, ábrázolja a domborzatot, utakat, építményeket, vízhálózatot, települések és földrajzi alakulatok nevét, és tájékoztató jelleggel a mezőgazdasági területek művelési ágát. Első Katonai Felmérés – Velenceblog. Története [ szerkesztés] Magyarország a török kor végén, a Habsburg kor elején térképekben szegény területnek számított.
A Habsburg Birodalom területére egységes méretarányban még kéziratosan sem készült térkép, nyomtatásban csak 1822-ben jelent meg a Lipszky-térképnél jóval kevésbé részletes, 1:864 000 méretarányú (a Lipszky térkép méretarányának mintegy a fele) Fallon-féle térkép. Részlet Ludwig August von Fallon ezredes irányításával szerkesztett Osztrák Császárság-térkép ( OSZK Térképtár, TR 8 503) Továbbra is nyitott tehát az a kérdés, mi a kéziratos Lipszky-térkép forrása.
Miután egységes jelkulcs nem volt, gyakorta előfordult, hogy ugyanazt a tereptárgyat különböző módokon ábrázolták. Az összeállítás ezt is tartalmazza.
Az 1:28 800-as méretarányú szelvények önálló szelvényezési rendszert alkottak a korabeli Magyarország területén. A szelvényeket két római szám határozta meg, a függőleges Coll. (Colonne, oszlop) száma mellett a szelvény oszlopban elfoglalt helyét adták meg fentről lefelé számolva (Sectio). Ez a szelvényszámozási rendszer nem alkalmas arra, hogy pusztán a szelvény számából az országban elfoglalt helyzetre vonatkozó következtetést lehessen levonni, mint azt a későbbi szelvényszámozások lehetővé teszik. A szelvény számából csak a kelet-nyugati irányú helyzet következik. Így például a Coll. I. Sectio V. számú szelvény az ország legnyugatibb 20 km-es sávja, de észak-déli elhelyezkedését pusztán ebből nem lehet megállapítani. Emellett hátránya az is, hogy a jobbról-balról (keletről-nyugatról) szomszédos szelvények számát sem lehet kiszámítani, ezért minden szelvénycsatlakozásnál feltüntették a csatlakozó szelvény számát. A fenti példaként említett szelvény szomszédja például a Sectio IX. Első Katonai Felmérés. számú szelvény.
Pázmánd 1, ¼; Nadap ¾; Baracska (Paracska) 1 óra. Jelen kötet a XVIII. század közepétől a második világháborúig tárgyalja a katonai topográfiai térképeket, röviden kitér a történelmi Magyarország területén a XVI. századtól a XVIII. Első katonai felmérés térkép. század közepéig folyt térképészeti munkákra, illetve kitekintésként utal az 1950 utáni katonai és polgári topográfiai térképezésre is. Az egyes felmérések leírása hasonló felépítésű: szó esik a felmérés megindulásának körülményeiről, a munkálatot irányító szervezetről, a felmérés kiterjedésének területéről, alapjáról (geodéziai alap, illetve kataszteri térképek), a jelkulcsokról, a felmérési térképekről és az azok alapján készült kisebb méretarányú térképsorozatokról, végül a térképek megőrzéséről. A katonai felméréseket együtt vizsgáló munka hiánypótló a magyar térképtörténeti irodalomban, a kötethez tartozó, az Arcanum Adatbázis Kft. gondozásában megjelent CD pedig hatalmas változást hozott a papír alapú könyvekhez képest: az összesen mintegy 260 térkép, melléklet, táblázat, jelkulcs megjelenítése csak elektronikus formában, tömörítetten (ECW formátumban) volt lehetséges.
1787 -ig az utómunkálatok, úgymint pótmérések, a térképlapok illesztése, áttekintő rajzok készítése, szelvényvázlatok összeállítása folyt. Az elkészült térképmű minden munkarésze és végeredménye titkos minősítést kapott. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései (1763–1950) További információk [ szerkesztés] Mapire - A Habsburg Birodalom Történelmi Térképei Online ELTE ismertető Tankönyvtár/tájrendezés Területhasználat CD-teszt, a térkép DVD-ROMon Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Magyarország katonai felmérései Magyarország második katonai felmérése Magyarország harmadik katonai felmérése
Odescalchi Márk, az Andrássy Gyula Alapítvány részéről
Jelentős tevékenységet fejtett ki a dualista rendszer megszervezésében és megvédésében. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták. Az ünnepségen Andrássy Gyula töltötte be a nádorhelyettesi tisztet és Simon János hercegprímással együtt ők tették a Mátyás-templomban az uralkodó fejére a koronát. 1870-ben szembeszállt Beust külügyminiszterrel és a katonai párttal a Monarchia semlegessége érdekében; ezzel voltaképpen Bismarck politikáját támogatta. 1871 novemberében Andrássy lett a Monarchia külügyminisztere. Nyolc éven át folytatott külpolitikájának fővonalában mindvégig az orosz terjeszkedést ellenző programja állott, ennek érdekében szoros együttműködést kívánt létesíteni az új Német Császársággal. Politikai tevékenységének fénykorát a berlini kongresszus összehívása és tárgyalásai (1878) jelentették, ahol felhatalmazást szerzett a Monarchia számára Bosznia és Hercegovina megszállására. Megvalósította az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország közötti kettős szövetségi szerződést, amely évtizedekig ható lépés lett Európában.
Gróf Andrássy Gyula (Oláhpatak, 1823. március 8. – Volosca, 1890. február 18. ) Vérbeli diplomata, egyike a legkiválóbb magyar államférfiaknak; 1867–1871 között Magyarország miniszterelnöke, 1871–1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere. Hazafias szellemű nevelésben részesült, jogi tanulmányai befejezése után hosszabb külföldi utazást tett, majd politikai pályára lépett. Első példaképe Széchenyi István volt, aki szintén rokonszenvezett vele. 1847-ben Zemplén megye országgyűlési követe lett, s a követutasításnak megfelelően ekkor már Kossuth Lajost támogatta. 1848 áprilisában Zemplén megye főispánja lett, s Jellasics támadása után bekapcsolódott a katonai küzdelmekbe: harcolt Pákozdnál és Schwechatnál. A tavaszi hadjáratban Görgey segédtisztje, majd ezredes, kitüntette magát Isaszegnél és Buda ostrománál. A Szemere-kormány megbízásából Isztambulba ment, hogy a szultánt oroszellenes fellépésre vegye rá, de küldetése sikertelen maradt. A világosi fegyverletétel után nem térhetett haza, Párizsban, majd Londonban próbált tenni a magyar ügyért – eközben 1851-ben halálra ítélték és in effigie fel is akasztották a szabadságharcban vállalt szerepéért.
Az 1867. június 8-i koronázó ünnepségen az esztergomi érsekkel együtt megkoronázta, az ország világi rendjeinek nevében ő tette a koronát Ferenc József fejére. "Andrássy nagyon jó képességű ember volt, gyors észjárással megáldva. Auditív és nem vizuális, vagyis nem szeretett előterjesztéseket olvasgatni, azt igényelte, hogy az adott témában járatos szakértők készítsék fel a tárgyalásokra. Első hallásra nagyon sok mindent megjegyzett és kiváló előadó volt. Azt a benyomást tette a környezetére, mintha a terítéken lévő ügyben nagyon jól felkészült lenne. Emellett határozott volt és döntésképes, és nem szenvedett önbizalomhiányban sem. Mindezek a tulajdonságok nagyon is fontosak voltak ahhoz, hogy eredményes lehessen, mert óriási feladatot vállalt magára a miniszterelnöki tisztség elfogadásával. A kiegyezéssel ugyanis egy rendszerváltást kellett kiteljesíteni. A korábbi rendi államot polgári állammá kellett formálni. Ez döntően az első kormány feladata volt, bár közel sem ért a végére. Sok feladat volt, és az államélet sok területén.