A közvetítői szerződésekkel a hétköznapokban viszonylag gyakran találkozhatunk, gondoljunk például az ingatlanközvetítőkre, utazásközvetítőkre, különböző pénzügyi szolgáltatások közvetítőire. Vannak olyan közvetítői tevékenységek, amelyeket külön jogszabályok részletesen szabályoznak, például a pénzügyi és biztosítási szektor területén. Melyek a közvetítői szerződés alapvető szabályai? A közvetítői szerződés fogalma A közvetítői szerződést a megbízási szerződés egyik sajátos típusaként szokás jellemezni. Közvetítés esetén a megbízott, azaz a közvetítő feladata, hogy a megbízója és egy harmadik személy közötti szerződés megkötését elősegítse. A megbízó köteles a közvetítőnek ezért díjat fizetni, ami leggyakrabban jutalék formájában jelenik meg. A közvetítői tevékenység tehát mindig valamilyen szerződés megkötésével áll kapcsolatban, amelyet a közvetítő megbízója és egy harmadik személy köt meg. Lényegében bármilyen szerződés megkötésének elősegítésére köthető közvetítői szerződés. Azonban bizonyos területeken (pl.
Tehát a régi Ptk. -val szemben az új Ptk. – főszabályként – már csak az azonnali hatályú felmondás következményeként helyezi kilátásba a kártérítési kötelezettséget. Az Új Ptk. a hatálybalépése óta számos új joggyakorlati kérdést vetett fel. Ilyen például a megbízási szerződések azonnali felmondása és a felmondással kapcsolatos kártérítési kötelezettség problémaköre. A régi Ptk. és az annak alapján kialakult általános bírói gyakorlat szerint az azonnali hatályú felmondás kártérítési kötelezettség nélkül is gyakorolható volt. Igaz volt ez azokra az esetekre, amelyekben a megbízó nem visszaélésszerűen, valamint megfelelően alátámasztható indok alapján élt a szerződésben biztosított jogával. Habár az Új Ptk. alapvetően a régi Ptk. alapján kialakult gyakorlatot vette át, még nem jegecesedett ki olyan egyértelmű gyakorlat, amely alapján megállapítható, pontosan mely esetekben nem köteles az azonnali felmondásból eredő károkat megtéríteni a megbízó. A felmondás szabályai a régi Ptk. alapján A régi Ptk.
A Polgári törvénykönyvben szereplő szerződéseket Ptk. -ban nevesített és szabályozott szerződések csoportjába soroljuk. Azok a szerződések szerepelnek tipikus szerződésként a Ptk. -ban, melyek szabályai, jellemző jegyei kellően elvonatkoztathatóak a jogalkalmazási gyakorlat egyes szerződéseinek jellemző jegyeitől, a jogalkalmazási gyakorlatban, illetve jogelméletben kialakult és állandósult, erre a típusra jellemző jegyekkel rendelkeznek. A Ptk. külön Címben, a XVI. Címen belül szabályozza a megbízási típusú szerződéseket. A Ptk. -ban szabályozott és nevesített megbízási típusú szerződések köré tartoznak: megbízási szerződés bizományi szerződés szállítmányozási szerződés közvetítői szerződés bizalmi vagyonkezelési szerződés A Ptk. -ban nevesített szerződések közül a megbízási szerződés szabályaival célszerű és szükséges részleteiben megismerkedni figyelemmel arra, hogy a sportolói szerződésre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak. A megbízási szerződés és a vállalkozási szerződés egyik alapvető elhatárolási szempontja szerint míg vállalkozási szerződés esetén a vállalkozó valamely meghatározott eredmény elérésére, előállítására köteles, addig megbízási szerződés esetén a megbízott a rábízott feladat ellátására.
Amennyiben a megbízó mond fel, úgy köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve azt az esetet, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. A megbízott halála a szerződés megszűnésével jár, a megbízó halála, jogutódlással történő megszűnése azonban nem. Ez utóbbi esetben az örökös, a jogutód a fentebb jelzett felmondási jog alapján felmondhatja a szerződést. A Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései ún. diszpozitív rendelkezések, ami azt jelenti, hogy a kódexben foglalt rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, szerződésüket a Ptk. -ban megjelölt tartalomtól eltérően alakíthatják. Ennek megfelelően a felek a köztük létrejött megbízási szerződésben rendelkezhetnek akként, hogy tételesen felsorolják, mely szerződésszegési esetek megvalósulása esetén van helye a szerződés felmondásának. A felek közötti megbízási szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízó felé elszámol ni, vagyis kiadni a megbízónak mindazt, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeként jutott.
A feleknek arra is lehetőségük van, hogy költségátalányban állapodjanak meg, amely esetben a közvetítőnek a felmerült költségeket tételesen nem kell igazolnia. Dr. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
ingatlan, pénzügyi szolgáltatások, utazás) csak megfelelő képesítéssel bíró személy folytathat közvetítői tevékenységet. Sőt, jogszabály további feltételt is előírhat a közvetítői tevékenység folytatásához. Ez lehet például erkölcsi bizonyítvány, biztosítás megléte, a tevékenység tárgyi feltételeinek megléte, hatósági nyilvántartásba vétel. A közvetítői szerződés tartalma, a közvetítő feladatai A közvetítő legfontosabb feladata, hogy elősegítse a megbízója és a harmadik személy közötti szerződés megkötését. Ez leggyakrabban azt jelenti, hogy a közvetítő kutatja fel azt a személyt, akivel a megbízója szerződik, valamint más módon is elősegíti a szerződéskötést. A közvetítő által ténylegesen ellátott tevékenység nagyban függ attól, hogy milyen szerződés megkötésének közvetítésére vállalt kötelezettséget. Egy ingatlan adásvételi vagy bérleti szerződés megkötésének elősegítése nem ugyanolyan tevékenységet igényel, mint egy utazási szerződésre vonatkozó közvetítés. A közvetítő az ügy állásáról a megbízó részére kérésre, szükség esetén pedig kérés nélkül is köteles tájékoztatást adni.
Célszerű, ha szakorvosuk tanácsára még a fogamzás előtt olyan vérnyomáscsökkentő szedésére térnek át, amely nem befolyásolja károsan a magzat korai fejlődését. Az ő esetükben indokolt a rendszeres, huszonnégy órás vérnyomás-ellenőrzés. Nagyobb az esély a toxémia kialakulására vesebetegség, túlsúly, cukorbetegség vagy húgyúti fertőzés esetén. Az első gyereküket várók, az ikerterhesek, az átlagosnál fiatalabb és idősebb várandósok és azok, akiknek a családjában vagy előző terhességeik során előfordult a betegség, ugyancsak fokozott kockázatúnak számítanak. Megakadályozható-e időben a terhességi toxémia kialakulása? A szakértő válaszol | Éva magazin. A terhességi toxémia kezelése Az enyhe formájú toxikózis kezelése a várandós gondozás feladata. Hetenkénti, rendszeres vérnyomás és testsúlyméréssel, vizeletvizsgálattal ellenőrizzük a terhes állapotát, diétás rendszabályokat vezetünk be, és pihenést javaslunk. A várandósság alatti étrend sarkalatos pontjai: § elegendő fehérje (az albuminszintézis és az általa elősegített vízháztartási egyensúly miatt), § elegendő kalória (a megnövekedett energiaigény biztosítására, illetve azért, hogy a szervezet ne kezdjen az értékes fehérje elégetésébe energianyerés céljából), § megfelelő folyadékbevitel (a megnövekedett vérmennyiség folyadékigényének kielégítésére) és § ízlés szerinti sófogyasztás (az anyagcsere nátriumegyensúlyának fenntartására).
A tehességi mérgezés az anyára és a magzatra is negatívan hat Forrás: Shutterstock A terhességi toxémia főbb tünetei Szerencsére a betegség a rendszeres védőnői, orvosi valamint laborvizsgálatoknak köszönhetően jól kiszűrhető, főleg ha a kismama fokozottan figyel az alábbi tünetekre: Ödéma A terhességi vizesedés teljesen normális jelenség a várandósság alatt, főleg ha a nap vége felé jelentkezik. Kórosnak akkor mondható, ha a vizenyő pihenés hatására sem enyhül vagy reggelre sem szűnik meg, illetve már testszerte jelentkezik és a mértéke feltűnően nagy. Fehérjevizelés Ha a terhességi laborvizsgálatok alatt nagyobb mennyiségű fehérje jelenik meg a kismama vizeletében, szintén fennállhat a preeklampszia veszélye. Ilyenkor általában egy új vizeletvizsgálatot rendel el az orvos, ám ha az érték továbbra is 300g/l felett van, akkor megalapozott a toxémia gyanúja. Terhességi toxémia tünetei nőknél. Magas vérnyomás A terhességi toxémia legjellemzőbb tünete a hypertonia, azaz a magas vérnyomás. Ha a kötelező vérnyomásméréskor a védőnő vagy az orvos 135/85 Hgmm fölötti értéket tapasztal, akkor számolni kell a toxémia lehetőségével.
30 ápr. A terhességi toxémiáról biztos hallhattál már terhességi magas vérnyomásként és mérgezéses terhességként is, ami elég ijesztően hangzik. De mi is ez pontosan? Már maga a megnevezés is rémületet kelt a kismamákban, hiszen valami veszélyes állapotot sugall. Az angolszász szakirodalom egyébként preeclampsiának (preklampsziának) is nevezi, utalva arra, hogy a toxémia egyfajta görcsös állapotot előzhet meg. Nem kell azonban megijedni! Amíg ugyanis ez a súlyos állapot nem következik be, addig mind a magzat, mind az anya többé-kevésbé biztonságban van. Az igazi veszély maga ez a görcsös állapot, amely már maga a magzat és az anya életét is veszélyeztetheti. Preeclampsia (terhességi toxémia) szűrés - Szolgáltatások - For Life Medical Center. A toxémia a terhesség 20. betöltött hete után jelentkezik, és az első terhességek 5-7%-ában fordul elő. A terhességi toxémia tünetei A terhességi toxémia három alapvető tünettel rendelkezik, ezek közül kettő az, ami fontos jelzés a betegségről: 1. Magas vérnyomás Terhességi toxémia esetén a vérnyomás értéke 140/90 Hgmm fölé emelkedik.
Az elsődleges terhességi toxémia nagyobb eséllyel fordulhat elő az első terhesség során. 2. Másodlagos terhességi toxémia Rárakódásos toxémiának is hívja a szakirodalom. Ilyen esetben valamilyen korábban fennálló betegség vagy szervi probléma (fennálló vesebetegség, magas vérnyomás és/vagy cukorbetegség) talaján alakul ki a terhességi toxémia. Tulajdonképp ez az alapbetegség pusztítja a boholyfelszín sejtjeit. Ez esetben már a 20. hét előtt is jelentkezhetnek a tünetek, és a későbbi terhességekben fokozódhat a probléma. Terhességi toxémia. A toxémia tüneteit és magát a betegséget alapvetően két, a méhlepény keringését szabályozó hormon egyensúlyának a megbomlása okozza. Mi állhat még a toxémia kialakulásának hátterében? Egyelőre még tisztázatlanok a toxémia pontos okai, de kialakulásában szerepet játszhat még a helytelen táplálkozás, a stresszes, idegrendszerbeli túlterhelés és a túlzott fizikai igénybevétel is. Szintén növeli a kockázatot a túl nagy magzat illetve az ikerterhesség is. Nagyon fiatal kismamáknál a méhfal érhálózatának fejletlensége okozhat problémát (nehezebb benne a véráramlás).
Táplálkozásának fehérjedúsnak lennie, biztosítania kell az elegendő kalóriabevitelt, és a kiegyensúlyozott folyadékfogyasztásra is ügyelnie kell. Terhességi toxémia tünetei képekkel. Törekedni kell a stresszmentes, nyugodt terhességre, amihez nagy segítséget jelenthetnek a különféle relaxációs technikák. Kapcsolódó anyagok HELLP szindróma témában: Mikor mit vizsgálnak a terhesség alatt? Preeklampszia: terhességi szövődmény, amit kevesen ismernek Vérnyomás: inkább alacsony legyen, mint magas Ödéma terhesség alatt
Súlyosabb esetekben a toxikózis kezelése kórházi körülmények között történik. Diéta és ágynyugalom mellett magas vérnyomás elleni gyógyszeres kezelést végzünk, és nyomon követjük a magzat állapotát (CTG, ultrahang stb). Forrás:
Bővebb információkért keresse munkatársainkat!