16; 1055 Budapest, Markó utca 27. ) fordulhat. A pert az igény elutasításának közlésétől, illetve ennek elmaradása esetén a 15 napos teljesítési határidő eredménytelen elteltétől, amennyiben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a 15 napos teljesítési határidőt meghosszabbította, a meghosszabbított határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított 30 napon belül kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ellen megindítani. Az adatigénylő a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C. ) is fordulhat. Bp nyugdíjfolyósító igazgatóság pécs. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Adatvédelmi felelőse: Darázs Gizella Közérdekű adatok felhasználása, hasznosítása A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kezelésében lévő közérdekű adatok felhasználására, hasznosítására irányuló szerződést nem kötött, és erre vonatkozó általános szerződési feltételeket sem tett közzé.
Ha a kért adatot nem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kezeli, akkor a kérelmet haladéktalanul továbbítani kell az illetékes szervnek, amiről egyidejűleg tájékoztatni kell a kérelmezőt is. Bp nyugdíjfolyósító igazgatóság debrecen. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indoklásáról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről 8 napon belül írásban, amennyiben az elektronikus címet közölte, elektronikus levélben értesíteni kell az igénylőt. Az adatszolgáltatás térítési díja Ha a kérelmező az adatokat tartalmazó dokumentumról másolatot igényel, és az jelentős terjedelmű, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a másolat készítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapíthat meg, amelynek várható összegét az igénylővel előzetesen, az igény kézhezvételét követő 8 napon belül - az igény teljesítését megelőzően – közölni kell. A másolat iránti igényt a költségtérítés igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül kell teljesíteni. Jogorvoslat a közérdekű adatokra vonatkozó igények teljesítésével kapcsolatban Ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igényt nem teljesíti, valamint – ha a költségtérítést nem fizette meg – a másolat készítéséért megállapított költségtérítés felülvizsgálata érdekében az igénylő a Fővárosi Törvényszékhez (1363 Budapest, Pf.
A budapesti tervtári helyrajzi szám alapú kereső csak a Fővárosi Önkormányzat Magasépítési Tervtárának iratanyagában keres, más nyilvántartásokban nem. A Tervtár állománya a fővárosban az 1873-as városegyesítéstől a 2006. évig engedélyezett építkezésekre vonatkozó tervek és iratokból áll. Az állomány nem hiánytalan, teljes mértékben hiányoznak a külső kerületek (XV-XXIII) 1950 előtti tervei. Egy teljes tervtári dokumentáció tartalma: az adott épület eredeti építési tervei (helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok); a különböző átalakítások, bővítések, felújítások, lakásleválasztások építészeti tervei; statikai tervek és számítások; az 1930-as évektől egyes házak központi fűtés tervei; bontási- és felvonótervek; üzletportálok, fényreklámok, boltfeliratok tervei; építési és használatbavételi engedélyek. Az 1950 utáni épületeknél műleírások is. Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Postacím, Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - Nyugdíjbiztosítás. A tervtár állományában gépészeti tervek csak elvétve fordulnak elő. A könnyebb kutathatóság kedvéért Levéltárunk munkatársai készítettek egy helyrajzi szám alapú adatbázist, amelyet a helyrajzi szám kereső segítségével lehet igénybe venni.
Az egyik fontos kérdés Európában a német egység létrejötte: vajon a területileg még mindig hatalmas, de meggyengült Ausztria, vagy a feltörekvő, és nagy léptekkel fejlődő Poroszország vezetésével jön létre Németország? A másik jelentős politikai tényező Itália. A Piemonti Királyság nem titkolja szándékát, az olasz egység megteremtését, s ez az osztrák uralom alatt álló észak-olasz területek elvesztését jelentené. Ausztria így kétfrontos harcot vív európai nagyhatalmi pozíciójának megtartásáért, s nemzetközi helyzete válságosnak mondható. 1852-ben Ferenc József közeledni próbál Magyarországhoz, s körutazást szerveznek számára, mely csúfos kudarcba, és érdektelenségbe torkollik. A kísérletet újabb körutazás szervezésével 1857-ben megismétlik, s az uralkodó ekkor már kedvezőbb fogadtatásra talál, melyben nagy szerepe van a szép és fiatal királyné nak. Ekkor már Itália kérdésének rendezése égető problémát jelentett Ausztria számára. Az itáliai területekért vívott, 1859. június 24-én lezajlott solferinói ütközetben Ausztria döntő vereséget szenvedett, s fel kellett adnia Lombardiát.
150 éve, 1867. június 8-án koronázták magyar királlyá Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét, aki vallotta: "…áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos percet megérnem engedte". I. Ferenc Józsefnek hosszú utat kellett megtennie Szent István koronájáig. Az 1830-ban született uralkodó mindössze 18 évesen, 1848. december 2-án került a birodalom trónjára, miután gyengeelméjű nagybátyja, V. Ferdinánd lemondott (pontosabban lemondatták) a trónról. Az ifjú uralkodó mögött bástyaként állt édesanyja, a vasakaratú Zsófia főhercegnő, és a politika mestere, Metternich kancellár. Ők ketten állítólag már évekkel korábban eldöntötték, hogy Ferenc József nagykorúsága pillanatában átveszi a Habsburg-birodalom vezetését. A részleteiben is alaposan kidolgozott tervbe azonban változást hoztak az 1848-as magyarországi események, így a trónra lépésre augusztus helyett csak decemberben, Olmütz-ben került sor. Az uralkodói hivatásában egy percig sem kételkedő császár neoabszolutista kormányzást folytatott, Magyarországnak a Bach-rendszer kilenc éve alatt gyökeres változásokat kellett elszenvednie.
2012. június 8. 10:48 Az 1848/49-es szabadságharc leverése után Magyarország furcsa közjogi helyzetben találta magát. A Függetlenségi Nyilatkozat óta nincs királyunk, de a trónfosztott uralkodó helyett nem választottunk újat sem. Ferenc József csapatai tartják megszállva az országot, s őket nem sokkal később követi az idegen hivatalnokok közigazgatási "megszállása" is. A hivatalos nyelv a német, rendeleti úton folyik a kormányzás, rákényszerítik Magyarországra az osztrák iparjogot, büntetőjogot. Azonban az itáliai és a német egységért folyó háborúk következményei nem kerülhették el a Habsburgok birodalmát. Mindenféle közeledési kísérletek előfeltétele a magyarokkal való kiegyezés volt, melynek során Ferenc Józsefet királyunkká koronáztuk. Ma van mindennek a 145. évfordulója. Közeledési kísérletek Eközben Ferenc József még mindig nem királya Magyarországnak, pedig nagy szüksége lenne a passzív ellenállásba süllyedt ország erőforrásaira. Az 1850-es évek külpolitikai helyzete ugyanis Ausztria számára igen kedvezőtlenül alakult.
Ferenc József felöltötte a koronázási palástot, majd felkenték. Azután Andrássy Gyula miniszterelnök – aki a nádort helyettesítette – az érsek segítségével az uralkodó fejére helyezte a koronát, kezébe adta az országalmát és a jogart. Odakint díszlövések dördültek, harsonák szóltak, s a tömeg üdvrivalgása csapott fel. Ezután Erzsébetet is felkenték, vállához érintették a Szent Koronát. A szertartás a helyőrségi templomban (ma Magdolna-torony) folytatódott, ahol a király aranysarkantyús lovagokat avatott. A menet ezután Pestre vonult, ahol a Belvárosi-templom előtt a király világi esküt tett. Majd a Lánchíd hídfőjénél, a 72 vármegyéből hozott földből emelt koronázási dombra ugratott fel, s kardjával négyfelé sújtva tett jelképesen ígéretet az ország védelmére. Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójaként Az 1867 -es kiegyezést követően Magyarország királyává koronázták. Ekkor lett királyi jelmondata: " Bizalmam az ősi erényben ". Magyarország miniszterelnökévé a száműzetésből hazatért gróf Andrássy Gyulát nevezte ki, akit a szabadságharcban való aktív részvételéért korábban távollétében ("in effigie") halálra ítéltek (Erzsébet királyné Andrássyt "a szép akasztott"-nak nevezte), az alkotmányos Ausztria első miniszterelnöke pedig Karl (Carlos) Auersperg herceg lett.
A követ láthatóan felhívta a figyelmet arra az iróniára is, hogy Ferenc Józsefet Andrássy gróf koronázta meg. I. Ferenc József királynak a kiegyezés utáni legfontosabb intézkedései közé tartozott a törvényalkotás. Ennek köszönhetően megszületett a nemzetiségi törvény 1868-ban, amely széles nyelvhasználatot biztosított az egyes nemzeteknek. Ezt követően a magyar csak a legfelsőbb (törvényhozás) szinten volt kötelező, ám a megyék és városok szintjén akár négy nyelven is folyhatott az ügyintézés. A Monarchia válsága csak az 1890-es évektől indult el. National Geographic Forrás: Tovább a cikkre »
Ferenc József ( németül: Franz Joseph von Österreich; Bécs, 1830. augusztus 18. – Bécs, 1916. november 21. ) osztrák főherceg, 1848 -tól haláláig osztrák császár és cseh király, 1867 -től megkoronázott magyar király, Erzsébet császárné és királyné férje. 68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg Monarchia leghosszabb ideig ténylegesen hatalmon lévő uralkodója. Élete Származása, ifjúkora Ferenc József főherceg édesapja Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg ( 1802 – 1878) volt, édesanyja Zsófia főhercegné (Sophie Friederike Dorothea Wilhelmine bajor hercegnő, 1805 – 1872). Ferenc József a család első gyermekeként született. Felnőtt kort megélő testvérei: Ferdinánd Miksa főherceg, a későbbi I. Miksa mexikói császár ( 1832 – 1867) Károly Lajos főherceg ( 1833 – 1896), Ferenc Ferdinánd későbbi trónörökös apja. Lajos Viktor főherceg ( 1842 – 1919), Ferenc József 12 évvel fiatalabb öccse Ferenc József 1848. december 2 -án nagybátyja, a gyengeelméjűnek tartott Ferdinánd császár lemondatását követően 18 évesen került trónra, elsősorban anyja, az ambiciózus és erélyes bajor Zsófia bajor királyi hercegnő fáradhatatlan intrikáinak köszönhetően.