92 éves korában, november 7-én elhunyt Gera Zoltán, a nemzet színésze. A Kossuth-díjas művész a magyar film olyan emblematikus alkotásaiban nyújtott felejthetetlen alakításokat, mint a Bakaruhában, az Édes Anna, a Kincskereső kisködmön, a Nárcisz és Psyché vagy A napfény íze, közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Gera Zoltán tévés sorozatokban is játszott, például A Tenkes kapitányában, a Borsban, a Robog az úthengerben és a Nyolc évszakban is. 1923. augusztus 19-én született Szegeden. 1947–1950 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1964-ben Angliába írt leveleit még a postán felbontották, ennek következményeként államellenes izgatás vádjával tíz hónap börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után 1966-ban a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, majd 1967-ben Mikroszkóp Színpad alakuló társaságába szerződött. 1980-1987 között a Mafilm tagja volt, majd 1992-ig a Radnóti Miklós Színház művésze lett. 1992-től szabadfoglalkozásúként dolgozott. A film és színházi szerepek mellett sokat szinkronizált.
Ő volt többek között Walter Matthau és Lino Ventura magyar hangja, A piszkos tizenkettő-ben Ernest Borgnine-t, a Ragtime című Miloš Forman-filmben James Cagney-t szólaltatta meg. A legtöbben mégis akkor figyeltek fel a hangjára, amikor a Dallas című sorozatban Jock Ewing (Jim Davis) szinkronhangja lett. Gera Zoltán "A Tenkes kapitánya" című tévésorozatban (1963) Fotó: Wikipedia Gera Zoltánt 1985-ben érdemes művésznek választották, 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2002-ben pedig a Magyar Filmszemle életműdíját. Később kiváló művész lett, aztán elnyerte a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. A Kossuth-díjat tavaly kapta meg, idén pedig a nemzet színészei közé választották. Gera Zoltánt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a saját halottjának tekinti. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
2014 áprilisában a nemzet színészévé választották az elhunyt Szabó Gyula helyére. Akkor azt mondta, hálás a kollégáinak a megbecsülésért, mert olyan életút végén következett be, amelynek az eleje nagyon rögös volt. Gera Zoltán, a nemzet színésze pénteken hunyt el életének 92. évében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti. Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden, édesapja színész, édesanyja porcelángyári munkásnő volt. Fényképészinasnak tanult, de már tizenhat évesen a színészi pályára lépett. 1939-ben a budapesti Belvárosi Színházban kezdte, ahol édesapja, Hosszú Zoltán – a Nemzeti Színház örökös tagja – a rendezője is volt. Ahogy később nyilatkozta, apja mellett Páger Antalt és Bilicsi Tivadart tekintette példaképének. Pár hónapos budapesti színjátszás után egy utcai incidenst követően – nem emelte meg kalapját az apjával együtt vele szembejövő színigazgató, Patkós György előtt – aztán éppen apja rúgta ki a neveletlen színészegyesületi növendéket.
Később a Radnóti Színházban, a Tivoliban és a Játékszínben megtaláltam a helyem. Azért, mert számítottak rám, éreztem, hogy megbecsülnek. Ha kisebb szerepeket kaptam, akkor is biztosan éreztem ezt, és ettől találtam meg a helyem. A kollégák és a feladatok miatt" - fogalmazott Nemzet Színésze. A kérdésre, mit szeretett legjobban a színházban, Gera Zoltán így felelt: "Próbálni, építkezni. Az izgalmas. Bukás és sikerélmény sűrítve benne van. Sokkal nagyobb mérkőzés, mint maga az előadás. Színpadon pedig azt szerettem, ha sikerült szívből megnevettetni az embereket. Persze, nem olcsó eszközökkel. Egy drámai szereppel tiszteletteljes hallgatást kiváltani talán könnyebb feladat. " "Nehéz megmondani, hogy a közönség vagy a színház változott többet. Ez az egész kor tele van félelemmel, bizonytalansággal és ideiglenesen itt tartózkodó zavaros divattal. Kultúralkony, amiben élünk, nincs kereslet a szellemre. A katarzis, a lélek rengése, egyre ritkább dolog. A tőke cinizmusa határtalan, elönt bennünket, és ezek szerint elég ingernek az erőszak, a borzongás, a pusztulás.
A z interjúban arról is mesélt, hogyan került a színészi pályára. "Vasárnaponként édesapáméknál ebédeltem. Hosszú Zoltán törvénytelen fia voltam, és alig volt közöttünk kapcsolat, Eszenyi Olga, a felesége többet törődött velem, és meghívott magukhoz. Egyszer apám megkérdezte, mi akarok lenni. Mondtam, hogy operatőr. Azt felelte, az egy nagyon fárasztó dolog, és különben sem vagyok egy stramm fiatalember, menjek inkább papnak. Apám később a Nemzeti Színház örökös tagja lett, akkor a belvárosi színház rendezője volt. Nagy nehezen megmondtam neki, hogy nem szeretnék papnak állni, és kértem segítsen bejutni a színházba. Megtette. " Fotó: A színész elmondta, később a Néphadsereg Színházban - a Vígszínház elődje volt - azt is megérezte, mi az igazi mellőzés. "Egyrészt Várkonyi Zoltán kerek perec megmondta, hogy ez a pálya a szép embereké, én pedig ronda vagyok. Ez bélyeg lett rajtam, ahogy az is, hogy azt gondolták rólam, hogy angol kém vagyok. Alig kaptam szerepet. Gyakorlatilag statisztáltam.
9 (magyar vígjáték, 81 perc, 1963) A Tenkes kapitánya (magyar ifjúsági kalandfilmsorozat, 30 perc, 1963) 1962 Dani (80 perc, 1962) 1961 Alba Regia (magyar játékfilm, 99 perc, 1961) 1960 Fűre lépni szabad (magyar vígjáték, 98 perc, 1960) 1958 1957 Éjfélkor 7. 7 (magyar filmdráma, 91 perc, 1957) 1953 A város alatt (magyar filmdráma, 100 perc, 1953) Az ibolya (tévéjáték, 55 perc) 2002 Honderű színész Bemutató 1999. szeptember 18.
Levágva, vázába téve is sokáig gyönyörködhetünk benne. A csészelevelekből kitépett szirmok nemcsak kellemes illatukkal, virágízükkel hívják fel magukra a figyelmet, de látványnak is megnyerők. MENTA (MENTHA SP. ) Hűsítő, kellemesillat lengi be a patakpartot ahol vadon nő a vízimenta; a fűszerkertet pedig a fodormenta, a kedves borsmenta virágba borult ágyásai illatosítják meg. A menta mindenfajtája fogyasztható, fedezzük föl az árnyalatnyiízbéli különbségeket köztük! A virágzás kezdetén gyűjtött menta teája mindennapjaink üdítő reggeli teája lehet, ám gyógyszer is egyben. Aromás, jellegzetes ízű levelei, virágai desszertekbe, italokba, salátákba kerülhetnek. Csíramálé készítése házilag gyorsan. NAPRAFORGÓ (HELIANTHUS ANNUUS) Nyár derekán szerte kontinensünkön ragyogó napraforgófejek mosolyognak a tűző napba. Pirított magjait, a magokból préselt aranyló olaját mindnyájan jól ismerjük, de gondoltuk-e, hogy apró, zárt bimbóit megpárolva fogyaszthatjuk, kitárulkozott virágainak sárga szirmait pedig ízesítésre használhatjuk?
Ezeket a csodás szirmokat szedtem, hogy rózsavizet készítsek. A rózsavízből pedig többféle dolgot is alkothatunk. Hidratáló arctonikot, sminklemosót, sőt, akár egy finom illatú természetes tertpermetet is. Az ötletet Tógyer Magdinak köszönöm, és én olyan boldog vagyok tőle! :))) Hogy ennek mennyire csodálatos illata van!!! Elaléltam….. Azt hiszem, ilyen illat lehet a "mennyországban" is. :)))
Ganache készítése Búzacsíramálé Tóth Bálint 2002-ben alapított csíramálé üzemet Orosházán, ahol máig az igazi, autentikus recept szerint készítik az egykor sokak által kedvelt édességet. A receptúrát a szintén helyi, majdnem száz évet is megélt Bikádi Marika nénitől kapta, aki egészen az 1990-es évek végéig sütötte üzletszerűen a málét, ami generációkon keresztül öröklődött náluk a családban. Ha Bikádi néni és a családja nem lettek volna, akkor valószínű, hogy Orosházán is elhalt volna ez a hagyomány – emelte ki az orosházi hagyományőrző. Csíramálé Készítése Házilag – Tryth About Leea. Tóth Bálint megemlítette, máig ugyanazokban a régiókban ismerik az édességet, de sokan már a nevét is teljesen elfeledték, csak az rémlik nekik, hogy annak idején még sütött nekik valamit a nagymamájuk, nagypapájuk, amit szerettek enni. Sokáig írásos formában sem maradt nyoma ennek a középkorig visszanyúló hagyománynak, egyik legkorábbi említése Jókai Mór 1872-es Az arany emberéből származik. Tóth Bálint szerint erre egyszerű a magyarázat, mivel korábban olyan evidensnek tartották az elkészítését, mint ma például a rántást, nem kellett azt külön lejegyezni.
Ezután alacsony lángon, fedővel lefedve főzzük még 3 percig. Tálaláskor pirított tökmagot szórunk a tetejére. Kínai csíraomlett Hozzávalók: 1 ek. napraforgóolaj, 2 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 10 dkg gomba, 2 ek. csiszolatlan rizs, só, 2 tk. szójaszósz, 1 tányér párolt babcsíra, 4 ek. víz, 4 tojás. Olajon pirítsuk meg a kockára vágott vöröshagymát, az összetört fokhagymát, a felszeletelt gombát és a rizst, majd öntsük fel vízzel, ízesítsük szójaszósszal és a babcsírával. 10-15 percig főzzük, amíg a rízs meg nem puhul, ezt tegyük félre. Készítsünk két omlettet, amelyet petrezselyemmel is fűszerezhetünk, majd töltsük meg gombás töltelékkel. Sajtos-babcsírás makaróni Hozzávalók: 2 ek. olaj, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 5 dkg párolt babcsíra, 10 dkg makaróni, 4 ek. tejföl, 10 dkg sajt, 1/2 tk. száraz mustár megőrölve. Herbáció. Pároljuk meg olajon a kockára vágott vöröshagymát és a szétnyomkodott fokhagymát, ha megpuhult, adjuk hozzá a babcsírát és tegyük félre. Főzzük meg a makarónit sós vízben, keverjük össze a tejföllel, a reszelt sajttal és a mustárral, végül adjuk hozzá a hagymás babcsírát.