Értékelés: 29 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Juhász Gyula Tiszai csönd c. versét Avar István adja elő. A műsor ismertetése: "Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna - így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól - a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat.
A Tiszai csönd valószínűleg Juhász Gyula szegedi vakációzása alatt született, amikor a költő távol volt Budapesttől, a szellemi központtól. Egy estéjét a Tisza partján töltötte és az ott átélt hangulatot fejezte ki versében, amely A Hét című lapban jelent meg 1910 őszén ( A Hét Kis József konzervatív, de népszerű lapja volt). Juhász Gyula tájköltészetének meghatározó témája az alföldi, a szegedi táj, a Tisza. A vers balladaszerű, szomorú. Azt sugallja, hogy Juhász Gyulát elkeserítette, hogy kívül rekedt a nyüzsgő budapesti életen. A mozdulatlan szegedi kikötő ábrázolásával egy életérzést közvetít, a versben megjelenő táj egyszerre külső és metaforikus táj is. A költő a mozdulatlan táj ábrázolásán keresztül saját életét mutatja be, amelyet eseménytelennek, céltalannak érzett. A természeti képeket és a tanyát megszemélyesíti, ezáltal válik a vers művészileg magasabb fokúvá. Hangulatilag erősen domináló költemény, "cselekménye" gyakorlatilag egyáltalán nincs, a hangulat és a látvány áll a középpontban.
A róna a jellegzetes magyar alföld, ahol a pásztor ballag a nyájával. A megszemélyesítéssel (ballag a hold) a hold az ég pásztorává válik. A 4. versszak tovább bontja ezt a képet. A tanyák az alföld jellegzetes települései, körbeveszik a nagyobb városokat. Magányosak, távol vannak a központtól. Az égi jelzővel ezek a tanyák felkerülnek az égre. A kép perspektívája kitágul, egyszerre fogja át az eget és a földet. A csillagok fénye visszatükröződik a folyóban, a tanyák tűzfényei elszórtak és magányosak az éjszakában, mint az égen a csillagok. Itt is, akárcsak az első képben, a metaforát egy megszemélyesítés egészíti ki: tüzet raknak az égi tanyák, azaz a csillagok sorra kigyúlnak az égen. Magam a parton egymagam vagyok A III. rész az 5-6. A tájban egyszer csak megjelenik a költő alakja (lírai én). Ez a sor ugyanazt az akusztikai hatást képviseli, mint az első sor: 9 mély, 1 magas magánhangzó. A magas magánhangzó a sor közepén található. Itt 14 mássalhangzóból 11 tartozik a lágyak közé. A hangok hatására a kép még mélyebb, még sötétebb, mint az elején, kifejezi Juhász Gyula sötét hangulatát.
Juhász Gyula jellegzetes magyarság-versei Juhász Gyula: Tiszai csönd - szöveggyűjtemény Tiszai csönd Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát. Magam a parton egymagam vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek hívó távolok, Ma kikötöttünk itthon, álmodók!
Hálót fon, azaz emberi cselekvést végez. Az este térhódítását, a sötétség terjedését a hangok is segítik elképzelni. A 10 magánhangzó közül 9 mély. Az egyetlen magas magánhangzó a sor közepén található, ez szinte az égbolt kupolaívét idézi fel. A sötétség lágyságát, puhaságát a lágy mássalhangzók adják vissza. A 15 mássalhangzóból 10 a lágy mássalhangzók közé tartozik (l, n, gy, b, r, h). A 2. sorban felbukkan a hajó-motívum, amelyik a vers végére szimbolikus értelmet nyer. A 2. versszakot a hajómotívum kapcsolja az elsőhöz. Az 1. versszakban a látvány uralkodott, a 2. -ban a hangok veszik át a szerepet. A csöndben a látás beszűkül, most a hangok terjedésével tágul a világ. A közelben az egyik hajón harmonika szól, a távolban egy tücsök felel rá. A közel-távol ellentéte készíti elő a következő versszakot. A II. rész a 3-4. versszak, amelyik egy újabb egységet alkot. Összefonódik az égi és a földi táj; a hold és a csillagok, Szeged és a Szeged környéki tanyák. Az égi rónán ballag már a hold.
A Tiszai csönd zenei eszközei Meghatározó jelentőségű a vers zeneisége. Érdekes, álmatag muzsikája van. A mély magánhangzók sötét hangulatot árasztanak, búgásukkal az alkonyt, az estét idézik fel. Sokkal több a mély magánhangzó, mint a magas, ez adja a hanghatást. Rengeteg zenei elem van a versben. Zeneiséget sugalló kifejezések pl. " távol harmonika szól ", " tücsök ciripelése " (ez is zene, csak halkabb zene), " néma társatok " (éppen a hang, a zene hiánya okozza), " hívó távolok " (amennyiben üzenetjellegű: csönddel, halksággal, de mégis reménnyel, sokat ígérően). A rímek is zenei elemek. Andalító rímei vannak (páros rímek). Lüktető ritmusa a viszonylag hosszú sorokban is kifejeződik. És nemcsak páros rím, hanem egy más rímfajta, a betűrím is megjelenik benne: " Hallgatják halkan a harmonikát " (az egész sor alliterál, az alliteráció is fontos zenei eszköz, de figyeljünk a szokatlan szórendre is, nem "halkan hallgatják", hanem "a halk harmonikát hallgatják"). A vershelyzet A vershelyzet bemutatja, hogy a költő egyedül áll a folyóparton a csöndes estében, s a környék eseménytelensége láttán magányosnak érzi magát.
Minden használt ingatlantípusnál csökkent az értékesítéshez szükséges idő az év első hat hónapjában, derült ki az Otthon Centrum forgási sebességet összegző felméréséből. Az elmúlt évhez hasonlóan továbbra is a panel tölti a legkevesebb időt a piacon, míg az agglomerációban családi házakat ilyen gyorsan még soha nem lehetett eladni, mint most. Különösen a második negyedévben pörgött az üzlet. Az Otthon Centrum statisztikái szerint 2022 első hat hónapjában a használt házak forgási sebessége volt a leglassabb, átlagosan 144 nap kellett az értékesítéshez, míg a téglalakások átlagosan száz napot töltöttek a piacon. A leggyorsabban idén is a panellakások találtak új tulajdonost, átlagosan 58 nap alatt. Otthon Centrum Nagykanizsa | Ingatlanok.hu. Az idei számok minden használt ingatlan típus esetében alacsonyabbak a tavalyi éves értéknél, vagyis nőtt a forgási sebesség, kevesebb idő is elegendő volt a tranzakciókhoz. A téglalakások és a házak esetében tíz, a panelek esetében 25 napos csökkenést mért a tavalyihoz képest az Otthon Centrum.
A panellakásokhoz hasonlóan a téglalakások esetében is csökkent az értékesítési idő, ami most tíz nappal kevesebb, mint 2021-ben. A fővárosban jellemzően egy héttel, a többi városban 2-4 héttel rövidült az eladáshoz szükséges idő. Lakást vennél? Nézz körül a Pénzcentrum hitelkalkulátorában! A használt házak forgási sebessége még mindig a leglassabb, azonban az utóbbi években ebben a szegmensben csökkent a legnagyobb mértékben a piacon töltött idő. Amíg nyolc évvel ezelőtt, 2014-ben jellemzően 240 napra volt szükség az értékesítéshez, addig az idei első félévben ehhez már 144 nap is elég volt, ami a tavalyi középértéknél is tíz nappal kevesebb. Az Otthon Centrum mérései alapján ilyen alacsony még sosem volt ez az érték. Otthon centrum nagykanizsa 3. A régióközpontokon túl a fővárosi agglomeráció is nagyon pörgött, átlagosan 125 nap alatt cseréltek tulajdonost a használt házak. A külső pesti kerületekben és a kisebb városokban 140-145, a községekben 160, míg Budán 205 napra volt szükség ehhez. A házak esetében számottevő csökkenés főként a közép-magyarországi régión kívüli területeken volt érzékelhető, ahol esetenként 2-3 héttel is rövidült a piacon töltött idő.
Zala megye, Nagykanizsa Ingatlan adatai Hivatkozási szám: 3690055 Irányár: 19 900 000 Ft Típus: lakás (tégla) Kategória: eladó Alapterület: 54 m 2 Fűtés: gáz (konvektor) Állapota: - Szobák száma: 2 Építés éve: 1980 Szintek száma: Telekterület: Kert mérete: Erkély mérete: 4 m 2 Felszereltség: Parkolás: Kilátás: utcai Egyéb extrák: Nagykanizsán a Kodály Zoltán utcában kínálok megvételre, egy 54 m2-es, első emeleti lakást. Lakás jellemzői: - 4 szintes társasház 1. emeletén található. - Keleti - nyugati tájolású, így nagyon világos. - A társasház tégla építésű, a lakás 54 m2-es. - Kitűnő elrendezésű: nappali, szoba, konyha, Fürdőszoba-WC, közlekedő, kamra, erkély. - Gázkonvektoros fűtésű, így a közös költség nagyon kedvező: 10. Otthon centrum nagykanizsa teljes. 000. - Ft. - A társasházban a kémények felújítása megtörtént, így a gázcirkó fűtés kialakítható. - Tető felújítására is sor került. - Parkolás a ház előtt ingyenes. - Közelben élelmiszerboltok, iskolák, óvodák, bölcsőde, orvos, gyógyszertár. - A lakástól pár perc sétával elérhető a buszmegálló.
A keresésednek megfelelő friss ingatlanokról naponta küldünk emailes értesítést. Így nem maradsz le a legjobb ajánlatokról. Kérem a hirdetésfigyelőt 1 2 3 4 Települések Alsópáhok Babócsa Balatonboglár Balatonkeresztúr Barcs Bázakerettye Becsehely Berzence Bolhó Csurgó Fityeház Fonyód Galambok Gyékényes Iharosberény Kaposvár Keszthely Kiscsehi Kispáli Lenti Letenye Magyarszerdahely Miháld Murakeresztúr Nagyatád Nagykanizsa Nagyrécse Ormándlak Orosztony Petrivente Pölöskefő Porrog Porrogszentkirály Somogyzsitfa Sormás Surd Szegerdő Szepetnek Vízvár Vonyarcvashegy Zákány Zákányfalu Zalaegerszeg Zalakaros Zalakomár Zalaszabar