Beck az utolsó behívás előtt látta utoljára Radnótit. Majorral, aki akor már a férje volt, ellátogattak hozzá, volt papírjuk is, de a költő nem volt hajlandó "illegalitásba menni" "Majdhogynem jobban félt az illegalitástól, mint a munkatábortól. Nem tudtuk még akkor, hogy az milyen szörnyűség. " Szerelmük alig néhány évig tartott, de Beck úgy érzi, senki nem tudta őt úgy szeretni, mitn Radnóti. A kapcsolat nem maradt titokban: barátaik elfogadták, mert szerették mindkettejüket – hangzik el az interjúban. Másrészt, az efféle "kettős örvények" nem voltak szokatlanok a társaságban, gondoljunk csak Vas István komplikált, többszereplős szerelmi viszonyrendszerére, öngyilkossági kísérletekhez vezető lelkifurdalásaira, amiről memoárjában beszámol ugyanebben az időszakban. Beck Judit önarcképe, amelyet a költő 32. Kia Stinger Teszt – Lacendcar. születésnapjára ajándékozott neki 1941-ben. A képet a közelmúltban a PIM vásárolta meg a Radnóti-hagyatékból. Természetesen a feleség, Gyarmati Fanni is tudta, mi történik, és igyekezett férje költői teljesítményének szempontjából nézni a viszonyt: minden költőnek szüksége van múzsára, s ha ez a költészetének javára válik, legyen: "ha Miklós örül neki, örüljön. "
Sárit addig nem ismerte, de most láthatóan azonnal tüzet fogott. Az is rögtön látható volt, hogy Sárinak ez jól esett – hirtelen fel is ragyogtatta egész nőiségét. Annyira, hogy Tamás velünk sétált négyesben, azaz, ők ketten elöl, mi meg a nyomukban Darnóival, aki egyszerre mellen ragadott, visszatartott, és azt mondta: – Hagyjuk őket. – Bámultam a lélekjelenlétét, ahogy egy ilyen helyzetben egy ilyen sorsdöntő "passzolást" ilyen mesterien tudott nyélbe ütni. Önarckép – Magyar Nemzeti Galéria. Annyira, hogy Sári már nem is egyedül távozott, hanem Tamással. " (Vas István: Azután) Radnóti Miklós, Fanni és Salamon András (f orrás: PIM, Europeana) A feszült szituációnak a munkaszolgálatos behívók vetettek véget. Innen már csak néhány levél jött, amelyekre Beck Judit nem tudott válaszolni. Senki nem szerette őt úgy, mint a Radnóti – mondja, – de az egyik feldúlt, önmarcangoló levél hatására véget vetett a viszonynak. Beck Judit férjével, Dr. Gombosi György művészettörténésszel a háború kitörése után jött haza Párizsból, nagy nehézségek árán (kár volt annyira igyekezniük: férje, akitől akkor már elvált, a deportálás következtében halt meg; vö.
Vissza a találatokhoz Alkotó Fónyi Domanovits József Budapest, 1891 – Budapest, 1929 Készítés ideje 1920 Tárgytípus rajz Anyag, technika papír, ceruza Méret lapméret: 301 × 284 mm Leltári szám 1923-1051 Gyűjtemény 19–21. századi Gyűjtemény / Grafikai Osztály Kiállítva Ez a műtárgy nincs kiállítva A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak. A gyűjtemény további műtárgyai Kiállításaink közül ajánljuk
Ezt a technikát a későbbiekben is alkalmazta, plexire is dolgozott. E különös technika mellett olaj- és pasztellképeket, vízfestményeket alkotott. A 30-as évek második felében eltávolodott a dekorativitástól, és a látványt elemző műveket festett, az évtized végén monokróm alkotásokat hozott létre ( Várandós asszony, 1941). Pályája jelentős részén derűs színvilágú tájképeket, virágcsendéleteket, munkaábrázolásokat festett. Munkásságában fontos helyet foglaltak el a portrék ( Szentpál Olga, 1939 k. ; Apám, 1943 k. ). Nagyobb anyagot állított ki a Nemzeti Szalon 99. csoportkiállításán (1943). Az 1950-es évek elejétől számos színészportrét festett; kora legjelentősebb színészeit ábrázolta főbb szerepeikben. A festészet mellett bábokat tervezett (1948-1949), kerámiákat és textil faliképeket is alkotott. Először alkalmazta Magyarországon a papírdomborításos grafikai technikát. A gobelin műfajában is alkotott. Főiskolás kora óta szerepelt tárlatokon. Részt vett a Művészet szabadságáért címmel rendezett kisplasztikai és grafikai kiállításon (Vasmunkások Székháza, Budapest, 1942), az 1950-től megrendezett Magyar Képzőművészeti Kiállításokon és a Pest megyei tárlatokon.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A társasházi törvények az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit rögzítő szabálya egyoldalúan kógens: nem zárja ki a felsoroltak mellett további, így a közös tulajdon használatára vonatkozó kötelmek felvételét. Társasházi alapító okirat minta. Ha az alapító okirat a közös használatra vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, e kérdésben a közgyűlés az alapító okiratot érintő, érvényes határozatot nem hozhat – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a társasház alapító okirata rögzítette a közös ingatlanrészek használati rendjét és utalt arra, hogy a tetőtér beépítése után az alapító okirat módosítására kerül sor. A tetőtér kialakítását követően módosított alapító okirat a közös részek használatát az eredeti okirattal azonosan tartalmazta, nem tüntette azonban fel a tetőtérben kialakított új ingatlanokat. A felperesek a módosított alapító okirat részbeni érvénytelenségének megállapítását kérték, álláspontjuk szerint ugyanis annak a közös használatot szabályozó pontja és melléklete, a használati megosztást tartalmazó vázrajz a társasházi törvényt sértő módon semmis, mert az alapító okirat nem tartalmazhat a közös részek használatára vonatkozó rendelkezést.
Társasházi alapító okirat módosítása
Egy bírósági ítélet szerint, ha nem került sor az elővásárlásra jogosultak külön-külön postai értesítésére, viszont az egyik jogosult más forrásból három éven belül értesült az adásvételről, az megtámadhatja az adásvételt, és gyakorolhatja elővásárlási jogát. A döntés eredményezett némi bizonytalanságot a megtámadási határidőn belül köttetett szerződéseket, valamint a felek értesítést pótló nyilatkozatának alkalmazását illetően. A társasház alapító okirata szabályozhatja a közös tulajdon használatára vonatkozó kötelmeket is - Jogászvilág. Tisztább és hatékonyabb keretek A május 2-án hatályba lépett szabály többek között az így kialakult kérdéses eljárást tisztázza, ugyanis a módosítás lehetővé teszi a hirdetményi közlést garázsok esetében. Tértivevény vagy átvételi elismervény helyett a garázsként nyilvántartott ingatlanokban fennálló tulajdoni hányad értékesítésénél ezentúl elegendő lesz az adásvételi szándékról szóló értesítést kifüggeszteni a társasház közös használatú helyiségében. "Az új szabályozás jelentősen megkönnyíti az adásvétel lebonyolítását: megrövidíti az elővásárlásra jogosultak tájékoztatásának folyamatát, hiszen nem szükséges az eladónak akár hónapokat eltöltenie azzal, hogy egy-egy tulajdonostárs címét felkutassa és őket egyesével értesítse.