A Csongor és Tünde 1827 tavasza és 1830 ősze között íródott, nyomtatásban 1831-ben jelent meg Székesfehérváron (a pesti cenzor megtagadta a nyomtatási engedélyt – ma sem világos, hogy miért –, a székesfehérvári cenzor azonban, Vörösmarty egyik volt tanára, megadta). A költő első korszakának remekműve, egyetlen igazán jó drámája. Ekkor már megjelent Vörösmarty híressé vált eposza, a Zalán futása, melynek sikere arra ösztökélte a költőt, hogy független legyen és az irodalomból éljen. 1826-ban adta fel nevelői állását. Az 1827-es év, amikor a Csongor és Tünde írásába belefogott, a nélkülözés és a szegénység időszaka volt számára. Később barátai segítségével a Koszorú című szépirodalmi folyóirat szerkesztője lett, amely a Tudományos Gyűjtemény melléklapja volt. Az irodalmi életre való befolyása Kisfaludy Károly halála után egyre nőtt. Mire a Csongor és Tündé t befejezte, már elismert író volt, 1830 novemberében az Akadémia is tagjává választotta. Hazafias költészete ekkortájt kezdett kibontakozni, verseivel reagált a politikai aktualitásokra.
Egységes világmagyarázatuk a keresztény vallásra épült: a középkori duális világképben a túlvilági, transzcendens világ alkotta a törvényeket, a földi, valós világnak pedig ezekhez kellett igazodniuk. A földi élet akkor lehetett boldog és erényes, ha az ember betartotta a túlvilági lét törvényeit a földi életében. A romantikus kétszintes dráma megtartotta a két világszintet, de a vallásos világkép helyébe filozófiai világmagyarázatokat tett. A Csongor és Tünde két szerelmes története, akik közül az egyik földöntúli lény, és akiket az ármány elszakít egymástól. A tündér visszatér hazájába, a halandó ember keresi, s végül hosszas, küzdelmes kalandok után a tökéletes boldogságban egyesülnek. A két szereplő vágyai ellentétes irányúak: mindkettő a másik világába vágyik, az "égi" Tünde a földre, a "földi" Csongor pedig az égbe, Tündérhonba. Csak úgy érhetik el a céljukat, ha átlépnek saját világukon és a másik világába beavatást nyernek. A csodafa kapcsolja össze a két szintet. Archetípusos vezérmotívumok: út, utazás, vándorlás – élet-és lélekszimbólum: egyszerre külső és szimbolikus, belső (lelki) utazás (Csongor mint vándor, boldogságkereső utazó szerepel) labirintus, hármas út, keresztút – a beavatás jelképes útja (próbák kiállása és döntések meghozása révén éri el a hős a boldogságot, megvilágosodást, megigazulást) kert – egyrészt valós helyszín, ahová Csongor hazatér, ahol találkozik Tündével, ahol elválnak, ahol szerelmük beteljesedik és ahol végül otthonra találnak.
Általános információk: Szerző:Katona József A mű címe: Bák-Bán Műfaj: Dráma, líra, epika A mű keletkezése: A dráma keletkezéstörténeti szempontból a magyar irodalom egyik legrejtélyesebb műve. A visszaemlékezések szerint Vörösmarty 1821-ben jutott hozzá a Csongor egyik forrásául szolgáló XVI. századi széphistóriához. A művet 1827 tavaszán kezdte el írni, de csupán az első négy felvonás készült el, majd a munkát félbeszakította. A Csongor és Tündé nek egyetlen, még letisztázatlan kézirata maradt. Ennek első része egy vázlat a tervezett cselekményről, melyből nem derül ki, hogy verses epikai művet vagy drámát szándékozott készíteni a költő. A vázlat után egy szereplőlista áll, majd az I–IV. felvonás szövege. A Csongor t Vörösmarty feltehetően azért szakította félbe, mert Kisfaludy Károly felkérésére az Eger című elbeszélő költemény írásába fogott, amelyért felajánlott díj kisegíthette nehéz anyagi helyzetéből. Szereplők: - Csongor, ifjú hős - Kalmár, vándor - Fejedelem, vándor - Tudós, vándor - Balga, földmívelő, utóbb Csongor szolgája - Dimitri, boltos rác - Kurrah, ördögfi - Berreh, ördögfi - Duzzog, ördögfi - Tünde, tündérleány - Ilma, Balga hitvese, Tünde szolgálója - Mirígy, boszorkány - Ledér - tündérek, nemtők, stb.
A Csongor és Tünde témája, stílusa, címe, motívumai A mű témája a boldogság keresése. Az emberi élet alapvető kérdéseire keresi a választ: mi ad értelmet és vigaszt a rövid és véges emberi életnek? Lehetünk-e boldogok és mit kell tennünk, hogy boldogok legyünk? Az ember felül tud-e emelkedni a szerelem segítségével a halál tragikumán? Csongor boldogságkeresése és személyiségének kiteljesítését célzó törekvései általában az emberi törekvéseket és sorsot jelképezik. A mű stílusa: romantikus. A cím témajelölő, a két főszereplő neve, amely egy férfi és egy női név, így szerelmi történetet sugall, másrészt utal a két külön világ egymást keresésére. Kétszintes dráma A Csongor és Tünde kétszintes dráma: Bécsy Tamás meghatározása szerint nevezzük így azért, mert két ellentétes világ, két "világszint" kapcsolódik össze benne (a földi és az égi). Ezek a világszintek alá-fölérendeltségi viszonyban vannak egymással. A kétszintes dráma elődje a középkori dráma (misztérium, mirákulum, moralitás), amely vallásos témákat dolgozott fel.
Vörösmarty felhasználta a történet eseményeit, a népmesei motívumokat és a szereplők nagy részét. Ugyanakkor az ő drámája filozofikusabb tartalmú. A széphistória általában szerelemről, vágyakozásról, búcsúzásról, elválásról, nagy egymásra találásról szóló, pásztori körülmények között, idilli környezetben játszódó, mesés elemeket is tartalmazó mű. Shakespeare: Szentivánéji álom (színmű) – dramaturgiai és motivikus hasonlóságok, ez is kétszintes drámavilágú: földi és égi szerelem, költészet és őrület, fantasztikum és realitás egybejátszatása jellemzi. népmesék vándormotívumai (népmesei motívumok pl. tündérfa, tündérlány hajának levágása, perlekedő manók, a szerelmesek egymásra találását akadályozó vénasszony, a szerelmesek boldog újra találkozása) Goethe: Faust II. rész, Byron: Káin, Madách: Az ember tragédiája – ez a három romantikus világdráma és emberiségköltemény hasonló kérdésekre keresi a választ (élet értelme, boldogság elérhetősége stb. ). Mindhárom és a Csongor és Tünde is a mítoszok szellemiségével rokonítható módon ad világmagyarázatot.
Az ördögfiak ez idő alatt észrevették az turpisságot, Berreh és Duzzog dühükben elszaladnak. Időközben a kő visszaváltozik Miríggyé. A boszorkány busás jutalom fejében megkéri Kurrahot, hogy dolgozzon neki, öltözzön be Balgának, s adjon át bizonyos porokat Csongornak. Az üzlet szentesítése után felkeresi Ledért. Lánya helyett ugyanis őt szemelte ki, hogy elcsábítsa Csongort. E célból át is adja neki a Tündétől csent arany fürtöt. Negyedik felvonás A Mirígytől kapott utasításokat követve Kurrah, mint utas, felkeresi Balgát, s derekához köti szamarát. Balga felül az állatra, s Dimitri boltjához lovagol némi ételt kérni, amikor azonban meglátja, hogy nincs pénze, a rác elküldi. Időközben visszaérkezik Kurrah, s Balgástól az istállóba vezeti szamarát, ahol megkötözi a szolgát, s elorozza annak ruháját. Visszatérve Balgának adja ki magát, s beadja Csongornak az álomhozó port. Tünde és Csongor délben a kertben találkoznának, azonban Csongor nem bír ébren maradni, lepihen, s kéri Balgát (azaz Kurrahot), hogy ébressze fel, ha szerelme jön.
Gyakrabban indul és hosszabb ideig jár szombattól a 100E reptéri gyorsjárat, amely kényelmes és közvetlen összeköttetést biztosít a belváros és a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér között - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csütörtökön. A közlemény szerint napközben az eddiginél gyakrabban, 30 helyett 20 percenként indulnak majd a buszok a végállomásokról. A repülőjáratok menetrendjéhez igazodva bővül reptéri gyorsjárat üzemideje is: az első busz a Deák Ferenc térről 3. 30-kor, a reptérről 4. 10-kor, az utolsó járat a belvárosból 0. 00-kor, a repülőtérről pedig 0. Busz deák tér ferihegy usz. 35-kor indul, így a kora hajnali és a késő esti gépekhez is közvetlen belvárosi kapcsolatot biztosít a 100E busz. A járat 30-40 perc alatt teszi meg az utat a belváros és a reptér között. Jelezték azt is, a buszok a reptér felé csak a Kálvin térnél állnak meg (az éjszakai járatokról való átszállást megkönnyítve 3. 32-kor és 4. 02-kor az Astoriánál is megállnak), míg a Deák Ferenc tér felé tartó buszokról a Kálvin tér mellett az Astoriánál is le lehet szállni.
A Fővárosi Közgyűlés előtt van az az előterjesztés, amely a 100E Ferihegyre közlekedő buszjárat jegyárát 1500 forintra emelné – tudta meg a HVG. A sajtó munkatársainak tartott csütörtöki háttérmegbeszélésen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elárulta, hogy hamarosan dönthet a főváros arról, hogy július elsejétől a korábbi kilencszáz forintól ezerötszáz forintra emelik a Deák tér és a ferihegyi repülőtér között közlekedő 100E buszjárat díjszabását. A Belváros és a repülőtér közötti járatot a kezdetektől drágább, különjegy megváltásával lehetett használni, ami nagyjából 2, 9 eurónak felelt meg. Kiss Ambrus kiemelte, mára a kilencszáz forintos díjszabás átszámítva csupán 2, 5 euró. Utasaik 83 százaléka külföldi, így számukra nem lesz érezhető az áremelés. Ha jogszabályi korlátja nincs az új díjszabás bevezetésének, akkor erről a Fővárosi Közgyűlés szerdán már dönthet is. Ugyanezen a napon választják meg az új főpolgármester-helyettest. Busz deák tér ferihegy airport. Az országgyűlési képviselőként a parlamentbe jutó Gy.
Gyakrabban indul és hosszabb ideig jár szombattól a 100E reptéri gyorsjárat, amely kényelmes és közvetlen összeköttetést biztosít a belváros és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint napközben az eddiginél gyakrabban, 30 helyett 20 percenként indulnak majd a buszok a végállomásokról. A repülőjáratok menetrendjéhez igazodva bővül a reptéri gyorsjárat üzemideje is: az első busz a Deák Ferenc térről 3. 30-kor, a reptérről 4. 10-kor, az utolsó járat a belvárosból 0. 00-kor, a repülőtérről pedig 0. 35-kor indul, így a kora hajnali és a késő esti gépekhez is közvetlen belvárosi kapcsolatot biztosít a 100E busz. Sűrűbben jár a repülőtéri busz, de júliustól 1500 forintra drágul a jegy. A járat 30-40 perc alatt teszi meg az utat. Fotó: Budapesti Közlekedési Központ Jelezték azt is, a buszok a reptér felé csak a Kálvin térnél állnak meg, de az éjszakai járatokról való átszállást megkönnyítve 3. 32-kor és 4. 02-kor az Astoriánál is, míg a Deák Ferenc tér felé tartó buszokról a Kálvin tér mellett az Astoriánál mindig le lehet szállni.