Ha megválasztottad a Neked megfelelő árfolyamot és már azt is tudod, hogy melyik napi árfolyamot vedd alapul, indulhat a számlázás. A bejegyzés elején utaltam rá, hogy belföldi vállalkozásnak is számlázhatsz devizában és most vissza is térnék erre a témára. Belföldre ugyanis fő szabály szerint áfásan kell kiállítani a számlát és nagyon fontos előírás, hogy a számládra mindig rá kell írni az áfa összegét forintban is, mégpedig az áfa törvény előírásainak megfelelő árfolyamon számítva. Te ezt az áfa összeget fogod befizetni, a vevőd pedig ezt fogja visszaigényelni. Ha Te kapsz magyar vállalkozástól devizában kiállított áfás számlát, mindig nézd meg, hogy szerepel-e rajta az áfa összege forintban. Ha nem, ne fogadd be!! Te ugyanis az azt áfa összeget fogod levonni, amit ő a számlán forintban feltüntetett. Folyamatos teljesites szamlazasa. Még akkor is, ha a Te árfolyamoddal számolva más összeget kapsz. Akár több, akár kevesebb áfát eredményez a saját árfolyamoddal számolva, Te azt kérheted vissza, amit a beszállítód a számlájára írt.
Egzaktul látszik, hogy a számla egésze mely teljesítési időszakra vonatkozik.
A következő sarkalatos kérdés az lesz, hogy helyesen válaszd ki azt a napot, amelyik napi árfolyamon devizás ügyletet forintra át kell váltani. A következő esetekben az áfa törvény szerinti szabályokat nézzük meg, mert a számlázás szempontjából Neked most ezt kell tudnod. Nézzük az egyes eseteket: Devizás belföldi, egyenes adózású ügyletek esetén a teljesítés napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni, vagyis azt, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul. Részteljesítés esetén, a részteljesítés napján érvényes árfolyamon kell az áthárított áfa összegét forintosítani. Időszakos elszámolású ügyletek esetén a számla kiállításának napján érvényes árfolyamot kell alapul venni. Folyamatos teljesites szamlazasa kalkulátor. Ha előleg átvétele, jóváírása történik, akkor az előleg átvételének, jóváírásának napja lesz irányadó. Devizás belföldi, fordított adózású ügyletek esetén a számla befogadójának kell az áfa összegét forintosítani, mivel a kibocsátó fordított adózás esetén nem számít fel áfát. Ebben az esetben a vevőnek három időpontot kell mérlegelnie és ezek közül azt kell alapul venni, amelyik a leghamarabb következett be: a számla kézhezvételének a napja, az ellenérték megtérítésének az időpontja, a teljesítést követő hónap 15. napja.
(1 – 2 pont) 1. Ha a fizetési határidő az elszámolási időszakon belülre esik, akkor attól függően, hogy a számla kiállításának napja az elszámolási időszakon belül vagy utána van, az 1. vagy a 2. pont. 2. Ha a fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napjára esik, akkor a 3. pont. 3. Ha a fizetési határidő az elszámolási időszak után van, akkor attól függően, hogy az elszámolási időszak utolsó napját követő hatvan napon belülre vagy utána esik, a 4. vagy 5. pont. Teljesítés Számla kelte Fizetési határiő 1. A fizetési határidő és a számla kelte is megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját 2013. 05 2016. 15 a számla keltével azonos 2. Csak a fizetési határidő előzi meg az elszámolási Időszak utolsó napját, a számlát később állítják ki 2016. 60 napos szabály - mikor kell alkalmaznunk? – Időszakos elszámolású ügyletek számlázása I. - BPiON. 31 2016. 04. 05 az elszámolási időszak utolsó napja 3. A fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napja 4. A fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napját követő nap, de 60 napon belül van 2016. 15 a fizetési határidővel egyezik 5.
A csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt a köznyelvben gyakran ugyanazt értik, pedig a valóságban a két eljárás teljesen mást jelent. A következő cikkben mindenki számára érthetően elmagyarázzuk, hogy mi a különbség e két eljárás között és a köznyelvben "csődbe" ment cég miért is nem ment még csődbe. A fizetésképtelenségi eljárások összehasonlítása Csődeljárás: A csődeljárás egy reorganizációs eljárás, melynek célja az, hogy az adós és a hitelezők megegyezésre jussanak. Végelszámolás, felszámolás, csődeljárás ‒ mi a különbség közöttük? – Klein Consulting Könyvelőiroda Kft.. Egy sikeres csődeljárásban tehát a hitelezők a követelésükhöz, vagy amennyiben az egyezség során a tartozás egy részét elengedik, annak egy részéhez jutnak. Ennek érdekében az adós fizetési haladékot kap, és ez alatt az idő alatt csődegyezség megkötésére tesz kísérletet a hitelezőkkel. Ennek az eljárásnak tehát az a célja, hogy a cég életben maradjon és a piacon továbbra is működni tudjon. Gyakran a hitelezők azért kedvelik a csődeljárást (bár számos hátránya is van), mert nagyobb eséllyel juthatnak a követelésükhöz, mint egy felszámolási eljárásban.
Amint a fentiekből is látható, ezekkel a jogkövetkezményekkel nem csupán a csődeljárás alá kerülő (vagy annak megindítását fontolgató) cégnek érdemes tisztában lennie, hanem a céggel szemben követeléssel bíró hitelezőknek is, hiszen magán a csődeljáráson kívül minden egyéb jogérvényesítési lehetőség ideiglenesen "befagyasztásra" kerül, amelynek figyelmen kívül hagyása jelentős költségeket jelenthet a figyelmetlen hitelező részére. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos tudnivalók – BALÁZS & KOVÁTSITS. II. A csődeljárás elrendelésének hátrányai II. Vagyonfelügyelő kirendelése A cég csődeljárás alatti gazdálkodásának kontrollja végett a csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki a cég számára, akinek a tevékenysége alapvetően befolyásolja a cég további működésének kereteit. Az alábbi jogosítványok révén a vagyonfelügyelő tevékenysége jelentősen korlátozza a cég mozgásterét, döntési szabadságát, ezáltal biztosítva a csődvagyon megőrzését az eljárás folyamatban léte alatt.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Fizetésképtelenség alatt azt a helyzetet értjük, amikor egy adós cég nem képes megfizetni lejárt tartozását a hitelezőjének. A fizetésképtelenségi eljárás fogalma alá tartozik a felszámolási eljárás mellett a csődeljárás is. Ezen két eljárást gyakran összekeverik, ám lényeges különbség van aközött, hogy egy cég felszámolási eljárás, vagy csődeljárás alatt áll. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. Csődeljárás és felszámolási eljárás törvény. évi XLIX. törvény (Cstv. ) szerint a felszámolási eljárás célja az, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők követelését a törvényben meghatározott módon kielégítsék, míg a csődeljárásnak az, hogy az adós vállalkozás megállapodást kössön a hitelezőivel úgy, hogy közben helyreállítsa fizetőképességét, és folytathassa tevékenységét. Az alábbiakban a csődeljárás folyamatát, illetve működését fogjuk röviden bemutatni.
Az első az ideiglenes moratórium, mely kevés kivételtől eltekintve szinte minden esetben megilleti az adós gazdálkodó szervezetet. Az ideiglenes moratórium a kérelem benyújtásától a kérelem bíróság általi elbírálásáig tart. A második moratórium fajta a rendes moratórium, mely a csődeljárás elrendelését követően illeti meg a gazdálkodó szervezetet. A moratórium harmadik fajtája a meghosszabbított moratórium, amelyhez a hitelezők is hozzájárulása szükséges. A moratórium legfőbb jellemzője, hogy időszaka alatt a legtöbb követelést ideiglenesen nem kell teljesíteni. A csődeljárásban fizetési haladék mértéke a hitelezők hozzájárulásától függően akár 365 nap is lehet. Csődeljárás és felszámolási eljárás, avagy a fizetésképtelenségi eljárások összehasonlítása - Legisly. Van-e fizetési haladék a felszámolási eljárásban? A felszámolási eljárásban nincs kötelezően fizetési haladék, azonban a bíróság mérlegelés alapján engedhet fizetési moratóriumot. A hitelezőkkel való tárgyalás és a megegyezés szerepe: A fizetésképtelenségi eljárások összehasonlításakor nem hagyható figyelmen kívül a megegyezés szerepének vizsgálata.
Bár a hétköznapi nyelvben "csőd" alatt jellemzően a teljes eladósodást, a fizetésképtelenség bekövetkezését szokás érteni, ezzel szemben jogi szempontból a csődeljárás lefolytatása éppen azt a célt szolgálja, hogy a teljes fizetésképtelenség állapota ne következzen be az érintett cég vonatkozásában. Egy cég teljes fizetésképtelenségének elkerülése érdekében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv. ) a csődeljárásnak az érintett cég kérelmére történő elrendelése esetére számos olyan jogkövetkezményt tartalmaz a cég működését illetően, amely a fizetőképesség megőrzését és az eredményes csődegyezségi tárgyalások lefolytatását célozzák. Ezek közül egyes következmények bizonyos szempontból könnyebbséget, míg mások nehézséget jelentenek a cég mindennapi életében, jelen írásunkban e csoportosítás mentén mutatjuk be a csődeljárás elrendelésének jogkövetkezményeit. Csődeljárás és felszámolási eljárás megindítása. I. A csődeljárás elrendelésének előnyei I. 1. Védelem a felszámolási eljárással szemben A Cstv.
Lényeges továbbá, hogy a felszámolási eljárás megindítása előtt az adóst írásban fel kell szólítani a tartozása megfizetésére, és amennyiben azt követően sem egyenlíti ki a tartozását, a felszámolási eljárás az előzőekben foglaltak igazolása mellett megindítható az adóssal szemben. Az adós a követelést csupán a fizetési felszólítás kézhezvételéig vitathatja, az ezt követően előterjesztett vitatás elkésettnek minősül. A fizetési felszólítás elkészítésénél körültekintően kell eljárni, ugyanis a felszámolási eljárásban csak azon követelések kielégítése igényelhető, amelyekre vonatkozóan a fizetési felszólításban az adóst felszólították; azaz a fizetési felszólításban külön említeni szükséges, hogy a nem fizetés esetén a hitelező a késedelmi kamatokat és az egyéb eljárási költségeket, mint pl. ügyvédi díj, illeték, közzétételi költségtérítés stb. is érvényesíteni fogja egy későbbi bírósági eljárás során. Csődeljárás és felszámolási eljárás iránt. A felszámolási eljárás megindításának feltétele az eljárási illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése.
A bíróság emellett gondoskodik arról is, hogy a cégjegyzékben az adós társaság cégneve mellett a "cs. a. " toldatot feltüntessék. Emiatt fontos, hogy ha olyan vállalkozással állunk kereskedelmi vagy üzleti kapcsolatban, amelynek fizetőképessége veszélybe kerülhet, úgy rendszeresen kövessük a portálon az esetleges közleményeket, hogy le ne maradjunk a hitelezők számára a nyilvántartásba vételre nyitva álló határidőről. A csődeljárás második szakasza a fizetési haladék (moratórium) időszaka, amely időszak alatt az adósnak lehetősége van csődegyezségi tárgyalás lefolytatására a hitelezőivel való megegyezés érdekében. A csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számítva az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé vált pénzkövetelések vonatkozásában. A fizetési haladék a közzététel utáni 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, amely a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében meghosszabbítható a csődeljárást kezdő időpontjától számított 240 vagy 365 napig.