az az ipari forradalom okai és következményei gazdasági, társadalmi és technológiai szinten helyezkednek el. Ez a forradalom Angliában kezdődött a tizenhetedik század közepén. Ezt követően a tizenkilencedik században a kontinens és a világ többi része is kibővült. Ezt az átalakulási folyamatot egyidejűleg elterjedt elemek sorozata támogatta, amelyek megalapozták a fejlődés alapját. Ebben az időben a magas társadalom népei nagy összegű pénzt szereztek az amerikai gyarmatokban, valamint a nyersanyagok kiaknázásában. A rendelkezésre álló tőke megszerzéséhez bizonyos projektbe kellett befektetni. Mindezek mellett a felvilágosodás az angol lakosságot arra készítette, hogy olyan innovatív ötleteket fogadjon el, mint amilyeneket az ipari forradalom javasol. Az ipari forradalom legnyilvánvalóbb következménye a gép intézménye volt, amely megkönnyítette az emberi munka munkáját, és bizonyos esetekben helyettesítette azt.. Az ipari forradalom okainak felsorolása Az ipari forradalom okai gazdasági, társadalmi és technológiai szempontból tekinthetők meg.
század közepére világhatalom Következmények Demográfia * együtt járt a lakosság gyors növekedésével, de a népesség növekedés már korábban megindult * a viszonylagos népességfölösleg amely a városba áramlott föltétele volt az ipari forradalomnak (olcsó munkaerő) * az ipari forradalom közvetlen következménye viszont a falusi és a városi lakosság arányának megváltozása (a város javára) * visszahatott a mezgazd.
Kialakult a petrol kémia. A belső égésű motorok fölfedezése a közlekedés új tárlatait nyitotta meg (Csonka János). A fejlesztésben a németek jártak az élen, de az egész ipart forradalmisító futószalag rendszerű tömeggyártás először az amerikai Ford autógyárban valósult meg. A belsőégésű motorok, az elektrofikáció, a kémiatechnológiák elterjedését második ipari forradalomnak is nevezik. Vezető hatalmai USA és Németország. A fizikának egy addig elhanyagolt ágából alapvető változások indultak el. Kísérletileg bebizonyították az elektronok létezését. Röntgen fölfedezte az X-sugarakat. Beqerel uránércekkel kísérletezve felismerte, hogy sugarakat bocsáthatnak ki. Pierre Curie és felesége elkülönítette a polóniumot és a rádiumot. Rutherford megalkotta a rádióaktivitás elméletét. Megszülettek az első atommodellek. A század közepén megjelentek a cséplőgépek. A XX. század elején megjelent a robbanómotoros traktor. A vegyipar sikerei lehetővé tették a műtrágyák fölhasználását. A biológiában Charles Darwin bebizonyította, hogy a fajok változékonyak, és a legéletre valóbbak maradnak fönn.
2022. június 21. 19:25 MTI 495 éve, 1527. június 21-én halt meg a középkori Itália egyik legjelentősebb alakja, az újkori politikatudomány atyja, Niccolò Machiavelli. A kormányzás művészetéhez szükséges képességeket sorba véve arra a következtetésre jutott, hogy az etikai követelmények érvényre juttatása hiba a politikai cselekvésben. Tekintélyes, ám elszegényedett családból származott, de ügyvéd édesapja gondoskodott humanista neveltetéséről. 1498-ban a firenzei második kancellária titkárává nevezték ki, majd a tízek tanácsának titkári címét is megkapta – talán mert sem a Mediciekhez, sem az őket elűző Savonarolához nem fűzte érdekszövetség. A városállamban az első kancellária foglalkozott a külügyekkel, a második a bel- és hadügyekkel, a tízek tanácsának a követek fogadása és a külföldi vezetőkkel történő levelezés volt a feladata. Másfél évtizedes hivatali ideje alatt követként megfordult a pápai udvarban, a francia uralkodónál, a Német-római Császárságban, 1502-ben találkozott Cesare Borgiával, aki mély hatást gyakorolt rá.
A hatalmas tőkék lehetőséget nyitottak az újítások ipari alkalmazására. Az ipar alapvető energiaforrása még mindig a szén volt, alapanyaga pedig a vas. Újítást jelentett az acél, melyet új, hatékony kohókban állítottak elő (Thomas, Martin, Bessemer). Új energiaforrás volt a kőolaj, melynek felfedezésével megjelent az új erőgép, a belső égésű motor ( Otto, Daimler, Benz). Ez ösztönözte a vegyipart (kőolaj-finomítás), a közlekedést, lehetővé tette az autógyártás nagyipari méretűvé válását. 1930-ban a Wright-tesvérek nek köszönhetően megkezdődött a repülés. A 20. század elején hódított teret az elektromosság. Megoldották a világítást ( izzólámpa: Eddison) és az energia továbbítását. Villanymotorokat alkalmaztak üzemek erőforrásaként és kisebb gépek meghajtására. Az elektromosság lehetővé tette a hírközlés fejlődését is ( telefon: Bell, drót nélküli távíró: Marconi). A tömegtermelés a fogyasztás növekedését eredményezte. Az elektromos áram alkalmazása a világítás révén biztosította a 3 műszakos termelést, a futószalagok működését.
15. ) SNNÖ 55/2015. ) SNNÖ 56/2015. ) SNNÖ Előterjesztés a Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg fenntartásával és alapítói jog átvételével kapcsolatos tárgykörben 57/2015. ) SNNÖ 58/2015. ) SNNÖ Előterjesztés a Linzi Nemzetközi Kórustalálkozón történő részvételről 59/2015. (VIII. ) SNNÖ 60/2015. évi költségvetésének módosításáról 61/2015. ) SNNÖ Előterjesztés a Sopron és környéke Német Kultúrklub utazásához való hozzájárulás 62/2015. (XI. 2. ) SNNÖ 63/2015. I. félévi költségvetési gazdálkodásáról szóló beszámoló 64/2015. ) SNNÖ Előterjesztés a Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola elvégzett feladatairól 65/2015. november, december hónapban várható kiadásokról (I. ) 66/2015. november, december hónapban várható kiadásokról (II. ) 67/2015. november, december hónapban várható kiadásokról (III. ) 68/2015. november, december hónapban várható kiadásokról (IV. ) 69/2015. november, december hónapban várható kiadásokról (V. ) 70/2015. november, december hónapban várható kiadásokról (VI. )
2021. szeptember 19-én adták át a felújított Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskolát / Fotók: Koszorú Mihály / A magyar kormány támogatásával valósult meg a Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola épületének felújítása, melyet 2021. szeptember 19-én vasárnap tartották átadóünnepségét. Az épület korszerűsítését a kormány 190 millió forinttal támogatta, a fenntartó Soproni Német Nemzetiségi Önkormányzat pedig mintegy 80 millió forint önrészt biztosított. A német nemzetiségi közfeladat-átvállalásban óriási változás történt tíz év alatt – hangsúlyozta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felújított iskola átadásán. Az államtitkár elmondta, ma Magyarországon a német nemzetiségi önkormányzatok közel 13. 200 gyermekről gondoskodnak óvodákban, általános iskolákban és gimnáziumokban. Míg 2010-ben néhány intézményt tartottak fenn a német közösségek, addig ma 67-et – fűzte hozzá. A soproni intézményben közel 800 gyermeket nevelnek.