A 10 legszebb Petőfi Sándor idézet – íme összeállításunk. Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Íme a 10 legszebb Petőfi Sándor idézet "Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta! " **** "A szerelem mindent pótol, s a szerelmet Nem pótolja semmi. " "Sohasem volt az szerelmes, aki Mondja, hogy rabság a szerelem. Szárnyat ád ő, és nem rabbilincset, Szárnyat ád ő… azt adott nekem. " "Jót kivánok én is néked, Ez természetes dolog, Csakhogy a jó annyiféle, Hogy alig választhatok. " "De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szülőföldemet, Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet! " "Szemed egy pillantásában, Mely titkon felém röpül, Egy hangodban, mely futólag Csengi lelkemet körül, Egy mosolygásodban is több Költészet van, kedvesem, Mint az ötszázötven versben, Melyet írtam összesen. " Az idő igaz "Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " "Tudod, mi a virág? Petőfi Sándor - Oldal 2 a 3-ből - Idézetek Neked. A földnek jósága; Tudod, mi a jóság?
A lélek virága. " "Aki boldogtalan sosem volt, az nem tudja megbecsülni a boldogságot. " "Szeretem lelkednek Magas röpülését, Szeretem szivednek Tengerszem-mélységét, Szeretlek, ha örülsz És ha búbánat bánt, Szeretem mosolyod S könnyeid egyaránt. Petőfi Sándor – Wikidézet. " "Tudom azt, hogy a világra Egy nap süt le melegen, S ez a nap nem fönn az égben, Hanem lenn a szív mélyében Van, s e nap a szerelem. " Neked melyik a kedvenc idézeted Petőfi Sándortól? Tudasd velünk kommentben!
Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! És addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küszködni kell. – Talán az élet, munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel, De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe. Az év végén Indulsz, pályavégzett év, Menj… de várj, ne menj magad, Sötét van a másvilágba'. Jó lesz egy kis égő lámpa: Vidd magaddal dalomat. Megpendítem, régi lantom, Megpendítem húrjaid; Már régóta vagy te nálam, Sokat szóltál… megpróbálom, Tudnál-e még valamit? Petőfi sándor idézetek fiuknak. Ha valaha szépen szóltál, Most legyen szép éneked; Légy méltó neved hiréhez, Tedd még ünnepibbekké ez Ünnepélyes perceket. És ki tudja? tán utósó, Legutósó lesz e dal; Tán ha téged most leteszlek, Többé majd föl sem vehetlek, Hangod, életed kihal. A hadistenhez szegődtem, Annak népéhez megyek; Esztendőre hallgat a dal, Vagy ha írok, véres karddal Írok költeményeket.
A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. Álmos vagyok és mégsem alhatom; Ébren vagyok és mégis álmodom. Miért vonzódom úgy hozzájok? Mert ők lelkemnek rokoni, Mely mindig új s új alakot vált S mégis folyvást az egykori. Lehet még másban szinte hozzám A felhőt hasonlítani: Vannak neki, miként szememnek, Könnyűi és villámai. Jó éjszakát!... nem kelt föl titeket sem más, Majd csak az itéletnapi trombitálás! Élete gyertyáját soknak eloltátok, Küldök én örökös éjszakát reátok. Ahol pap emel szót, Ott az igazság megfeszíttetik. Véres a föld lábam alatt, Lelőtték a pajtásomat, Előre! Én se leszek rosszabb nála, Berohanok a halálba, Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját. 10 szerelmes idézet: Petőfi Sándor. Szeretlek, kedvesem, Szeretlek tégedet, Mint ember még soha, Sohasem szeretett! A szerelem, a szerelem, A szerelem sötét verem; Bele estem, benne vagyok, Nem láthatok, nem hallhatok. A csatahely mellett volt egy jókora tó, Tiszta, szőke vizet magába foglaló.
… Költeményeiben az aranykalászos, gyönyörű nagy magyar Alföldet látjuk megénekelve, … Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, 2009, Corvin Kiadó, Déva, ISBN 978-973-622-510-9 Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában. Németh G. Béla: A magyar irodalom története Kossuth Kiadó, 1982., 170. old. Források Szerkesztés ↑ (Úti jegyzetek; 1845. ) ↑ Vezércsillagok (Franklin-társulat nyomdája, Budapest, 1901) ↑ (Szülőföldemen) ↑ (Emlékezet, 1846) Külső hivatkozások Szerkesztés Összes költeménye
"... - - Félegyháza, 1848. június 6 - 8.
Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: "Cserebogár, sárga cserebogár! " Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, És mint meglett ember, úgy jöttem meg. Hej azóta húsz esztendő telt el Megrakodva búval és örömmel... Húsz esztendő... az idő hogy lejár! Hol vagytok, ti régi játszótársak? Közületek csak egyet is lássak! Foglaljatok helyet itt mellettem, Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem, Hogy vállamon huszonöt év van már... Mint nyugtalan madár az ágakon, Helyrül-helyre röpköd gondolatom. Szedegeti a sok szép emléket, Mint a méh a virágról a mézet; Minden régi kedves helyet bejár... Gyermek vagyok, gyermek lettem újra, Lovagolok fűzfasípot fújva, Lovagolok szilaj nádparipán, Vályuhoz mék, lovam inni kiván, Megitattam, gyi lovam, gyi Betyár... Megkondúl az esteli harangszó, Kifáradt már a lovas és a ló, Hazamegyek, ölébe vesz dajkám, Az altató nóta hangzik ajkán, Hallgatom s félálomban vagyok már... "Cserebogár, sárga cserebogár!
Prózai művei Curriculum vitae – József Attila önéletrajza [2] Szabad-ötletek jegyzéke. Szépség koldusa (1922) Nem én kiáltok (1925) Nincsen apám, se anyám (1929) Döntsd a tőkét ne siránkozz (1931) Külvárosi éj (1932) Medvetánc (1934) Nagyon fáj (1936) 106 évvel ezelőtt, Budapesten megszületett József Attila költő. Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3. A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, születésnapján ünnepeljük a költészet napját. Hatodik gyermekként jött a világra, három testvére még az ő születése előtt meghalt. Apja elhagyta a családot, anyja kénytelen volt nevelőszülőkhöz adni, ahol Pistának szólították. Pilinszky János - Pilinszky János - vers.hu. Nevéhez ragaszkodva, olvasott Attila hun vezérről, ez keltette fel érdeklődését az irodalom iránt. 3 év után visszakerült Édesanyjához, keményen dolgozott már egészen kisgyermek korától. Édesanyja korai halála megviselte, nővére és annak férje nevelte fel, járatták iskolába. A Szegeden élő Juhász Gyulával, ismerte fel József Attila költői tehetségét és melléállt.
György Attila Élete Született 1971. augusztus 15. (50 éves) Csíkszereda Pályafutása Jellemző műfaj(ok) próza Irodalmi díjai József Attila-díj ( 2011) György Attila ( Csíkszereda, 1971. –) József Attila-díjas romániai magyar író, újságíró, szerkesztő. Élete [ szerkesztés] 1989-ben végzett a csíkszeredai Matematika-Fizika Líceumban (ma Márton Áron Gimnázium). 1991 és 1997 között újságíróként, az Ifi Fórum, If, Zabhegyező nevű ifjúsági folyóiratok főszerkesztőjeként, valamint az Erdélyi Napló munkatársaként működött. 1999-ben szerkesztette a Könyvjelző című erdélyi könyvszakmai folyóiratot, illetve az Internetto Transsylvaniae nevű internetes portált. 1997 óta szerkesztője a Székelyföld című kulturális folyóiratnak. József Attila Kötetei: Gregor József My Way. Novellái, publicisztikái romániai és magyarországi folyóiratok hasábjain egyaránt rendszeresen jelennek meg. A Magyar Írószövetség és a Fiatal Írók Szövetségének tagja, valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájának egykori intendánsa. 2011. március 12-én a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából szervezett átadáson József Attila-díjban részesült Budapesten, a díjat Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter adta át.
író, fordító, versek Született: 1905. április 11. (Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest) Meghalt: 1937. december 3. (Magyarország, Balatonszárszó) A magyar költészet kiemelkedő alakja, nehézségekkel tarkított, rövidre szabott élete mindössze 32 évig tartott. Tanárnak készült, a pályától Horger Antal professzor tanácsolta el emlékezetes körülmények között, a Tiszta szívvel című versért. 1937 decemberében bekövetkezett halálát számos bizonytalanság övezi, egyesek balesetet feltételeznek, mások úgy hiszik, öngyilkosságot követett el. Halála után Baumgarten- és Kossuth-díjban is kapott. Kötetei: Szépség koldusa, Nem én kiáltok, N incsen apám se anyám, Az istenek halnak, az ember él, Döntsd a tőkét, ne siránkozz, Külvárosi éj, Medvetánc, Nagyon fáj. 1993 1992 Csépel az idő 8. 3 író (magyar versösszeállítás, 49 perc, 1992) 1981 2017 Gingalló versek Bemutató 2017. február 11. 2015 2009 2007 2005 2003 2002 2001 2000
[1] Kötetei [ szerkesztés] Ki olyan, mint a Sárkány? ; Kájoni, Csíkszereda, 1995 A boszorkányok feltámadása; Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997 (Előretolt helyőrség könyvek) Történetek a nyereg alól; Pro-Print, Csíkszereda, 1999 Csíki székely krónika; szerk. György Attila; Hargita, Csíkszereda, 2000 Harminchárom; Magyar Könyvklub, Bp., 2002 Harcosok könyve; Concord Media, Arad, 2005 Az én státusom; Havas Kiadó, Kézdivásárhely, 2005 Harcosok könyve. A boszorkányok feltámadása; Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2007 Hajós a kikötőben; Méry Ratio, Somorja, 2009 Tájképek, harcosokkal; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2011. áetriuxa avagy Macskalauz haladóknak; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2012 Bestiarum Siculorum; Sétatér Kulturális Egyesület, Kolozsvár, 2013 (Sétatér könyvek) Kerek a világ; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2016 Lucius Caius Tarquinius Porsenna: Emlékiratok. György Attila tolmácsolásában; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2018 Bestiarium siculorum. Transzilvállatok avagy azon székely lények jegyzéke, amelyek vagy valamik, vagy mennek valahová; Előretolt Helyőrség Íróakad.
(Az 1957-ben megjelent Aranymadár c. négy verses mesét tartalmazó kötetét Márkus Anna illusztrálta. ) Az 56-os forradalom után, mint katolikus költőt, a katolikus laphoz, az Új Emberhez rendelte az új hatalom, és haláláig ennek munkatársa maradt. Pilinszky az ötvenes években igen zárt életet élt, társaságba csak a volt Újholdasok (Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Mándy Iván, Rónay György, Weöres) közé járt. 1959-ben meghalt az édesanyja, egy év múlva pedig a rendalapító nagynénje. 1959-ben jelenhetett meg második verseskötete, a Harmadnapon, amivel európai rangot vívott ki magának. A hatvanas évek elején új műfajokkal kísérletezett, írt egy filmnovellát Rekviem címmel, majd egy oratóriumot Sötét mennyország címmel. Aztán elkezdődött hosszú utazó időszaka. Elsősorban Franciaországba, Párizsba tért vissza többször is, ahol összebarátkozott Pierre Emmanuel katolikus költővel, aki P. verseinek francia tolmácsolója volt, aztán Londonban is többször megfordult, itt is akadt egy fordító-barátság Ted Hughes-zal (Pilinszky halálának tizedik évfordulóján a Magyar Televízió egy londoni Pilinszky-estet közvetített, amiből az derült ki, hogy Angliában is számos híve volt, és az is, hogy angolul is igen szépen szólnak ezek a nehéz versek, minden bizonnyal remek munkát végzett Ted Hughes. )