Fizetési lehetőségek éttermünkben: Készpénzes fizetés: VAN Utalványok, melyeket elfogadunk: Edenred Szépkártya (K&H, MKB, OTP): Bankkártyás fizetés: Belépő kártyás fizetés: NINCS Ebédlőkártya: Paypass: Étterem címe: 1111 Bp. Stoczek u. 1-3. Üzletvezető: Tüzes Csilla Telefonszám: 06-30-708-1573 Email: stoczekmenza(kukac) Megközelítés: Stoczek u. és Bertalan u. sarka 4-6-os villamos - Budafoki út Nyitva tartás: H-Cs: P: 11:00-13:30 Ebéd fenti részen H-P: Ebéd lenti részen H-CS: Jelenleg csak fent lehet ebédelni Stoczek 'UP' Jelenleg zárva Az előrendelés menete: Rendelésre kizárólag a STOCZEK MENZA látogatóinak van lehetősége, regisztrációt követően. A korábbi, érvényes regisztráció is jogosultságot biztosít az Előrendelés szolgáltatás használatára. Menü éetterem szeged. Ebédrendelés leadható az aktuális napra, illetve egész hétre előre is. Napi gyakorlat: 7. 30 – 9. 30 Rendelések leadása és online fizetése a oldalon, majd a visszaigazoló e-mail bemutatásával az ebéd személyes átvétele az étteremben. Az étlapon szereplő árak tartalmazzák az áfát, és a csomagolás díját.
Internetes fórumok tanulsága szerint nem ez volt az egyetlen ilyen eset, többen elmentek, hogy megnézzék, tényleg vége.
Ezt arányosan kell figyelembe venni, amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött, vagy szűnt meg. A szabadság kiadása kötelező érvényű, a munkáltató akkor is köteles kiadni a munkavállaló részére a naptári évben járó szabadságot, ha a munkavállaló azt nem kéri. Pénzbeli megváltásra csak a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség. Kötelező szabadság kiadása 2022. Az általános szabályok szerint a szabadság kiadása akkor biztosítandó, ha a munkáltató a szabadság kiadását legalább tizenöt nappal korábban jelzi a munkavállaló felé. A munkavállaló rendelkezési körébe tartozó (7 munkanap) szabadságra ugyanez a szabály vonatkozik. Mivel a szabadság célja és rendeltetése a munkavégzéssel kapcsolatos regeneráció, ezért a törvény rendelkezése szerint a munkavállalónak naptári évenként egy alkalommal legalább 14 egybefüggő naptári napra mentesülnie kell a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől a szabálytól munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben eltérően is meg lehet állapodni. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell a munkavállaló számára biztosítani, de meghatározott esetekben lehetséges az esedékesség évét követő kiadás is: az életkorhoz kapcsolódó pótszabadság (1-10 nap) a felek megállapodása alapján az esedékességet követő év december 31-ig kiadható.
Elegendő tehát a tájékoztatóban a törvény vonatkozó szakaszaira hivatkozni, a 14 napos szabályról külön tájékoztatás nem szükséges. Szintén nem kell külön tájékoztatás, ha maga a munkaszerződés tartalmazza a 14 napos szabálytól való eltérő megállapodást. Furcsa módon a törvény a 14 napos szabály kapcsán kifejezetten nem alkalmazza az időarányosítást, elvileg tehát az akkor is betartandó, ha a munkaviszony év közben kezdődik, vagy szűnik meg. Kötelező szabadság kiadása iránti. Nyilván feloldhatatlan ellentmondást jelent, hogy hogyan biztosítson a munkáltató egybefüggő 14 nap távollétet, ha a munkavállaló a tárgyévben összesen nem jogosult 10 nap szabadságra, vagy ha a munkaviszony az év végén létesül. Véleményem szerint a szabály nem értelmezhető úgy, hogy a munkáltató ilyenkor is köteles lenne betartani a hosszabb egybefüggő távollétet, például a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztásával. A hasonló kétes helyzetekre is megoldás lehet a felek már említett megállapodása, amelyben világosan kimondják, hogy (az adott évben) ezt a szabályt nem tekintik irányadónak.
Magyarország Kormánya a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11. ) Korm. rendeletben az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó COVID-19 humánjárvány következményeinek elhárítása, valamint a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében 2020. március 11-én Magyarország egész területére kiterjedő veszélyhelyzetet hirdetett ki. A szabadságok tervezésének szabályai - PKF Hungary Hírek. A veszélyhelyzet gazdasági következményei indokolta különös munkajogi szabályozást a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. 18. rendelet (a továbbiakban: 47/2020. Korm. rendelet) 6. §-a tartalmazza, ennek (4) bekezdése ad lehetőséget a munkaviszony alanyainak arra, hogy megállapodásukkal az Mt. rendelkezéseitől akár a munkavállaló hátrányára is, szabadon eltérjenek. Fontos kiemelni, hogy a rendelet is csupán a felek megegyezésen alapuló közös megállapodása útján engedi meg az Mt. -től való eltérést, a munkáltató egyoldalúan nem jogosult az Mt.
Azon munkavállaló esetében tehát, aki nem a hagyományos, 5+2-es munkarendben dolgozik, nem értelmezhető a munkanapáthelyezés. Mindez nagyon lényeges a válasz szempontjából. 1. ) Kérdés tehát, hogy a munkavállalót milyen munkarendben foglalkoztatják. a. ) Ha általános munkarendben, abban az esetben munkaidőbeosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről van szó augusztus 20. és 21. napjain, és mellette 20-án, munkaszüneti napon is dolgozik. Ekkor jogosult lenne mindkét napra 100 százalékos bérpótlékra, vagy a munkáltató döntése alapján 50 százalékos bérpótlékra és másik heti pihenőnapra (heti pihenőidőre), továbbá augusztus 20-ára 100 százalékos bérpótlékra. Kötelező szabadság kiadása windows 10. b. ) Ha munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmaz a munkáltató, abban az esetben kérdés, hogy a munkavállaló be volt-e osztva bármely napra rendes munkaidőben történő munkavégzésre. Ha igen, abban az esetben augusztus 20-ára kell részére 100 százalékos bérpótlékot fizetni, figyelemmel a munkaszüneti napra.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. április 9-én (83. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1604 […] Ugyanakkor a törvény nem zárja ki, hogy a felek ettől eltérően a munkavállaló javára megállapodjanak, vagyis hogy mindkét fél egyező akarata esetén a munkavállaló akár kettőnél több részletben kérje kiadni a hét munkanap szabadságot. Feltéve hogy a szabadságok ilyen "szétdarabolása" nem sérti a munkáltató érdekét, és ehhez hozzá is járul. A kiadandó szabadság tartamával kapcsolatos jogszabályi kötelezettség a régi Mt. -hez képest nem változott. Továbbra is él azon rendelkezés, miszerint a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen [Mt. 122. § (3) bek. A szabadság kiadása és a 14 napos szabály – EDUTAX Kft.. ]. Ebben az esetben is ügyelni kell azonban arra, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell [Mt. § (4) bek. Az Mt. rögzíti: a felek eltérő megállapodása adhat arra alapot, hogy a munkavállaló részére a szabadság ne akként kerüljön kiadásra, hogy annak tartama összefüggően elérje a tizennégy napot.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. április 15-én (179. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3553 […] napi munkaidejével kell elszámolni. A beosztásban nemcsak azt kell elkülöníteni, hogy a munkavállaló dolgozik-e egy napon, vagy nem, hanem azt is, hogy utóbbi esetben miért nem kell munkát végeznie. A jelen példában el kell különíteni a heti két pihenőnapot (Mt. 105. §), és az ezenfelül, pénteken jelentkező további egy napot, ami ugyan munkanap, de a munkavállaló nincs beosztva (ezt szokták a gyakorlatban szabadnapnak vagy kiegyenlítő napnak nevezni). Szabadságot nem csak arra a napra kell neki kiadni, amikor be volt osztva, hiszen a pénteki napja is munkanap. Tehát, ha csak egy napra kér szabadságot, akkor - függetlenül az aznapi beosztásától - egy munkanap szabadság számolandó el, 4, 8 óra teljesített munkaidő és az ennek megfelelő időre jár a távolléti díj. Ha a teljes hétre kíván mentesülni, akkor öt munkanap szabadságot kell kiadni, de ennek megfelelően összesen 24 óra teljesített munkaidőt kell elszámolni.